2025. január 1-je így vagy úgy, de biztosan emlékezetes marad, mint közlekedéstörténeti pillanat. Nézzük hát gyorsan, hogy milyen főbb változások érintik Magyarországon ezt az új területet.
A folyamatos átszervezéseknek se szeri, se száma mostanában, de ezek közül akad néhány, amelyik az utasok és a közlekedéssel foglalkozók számára is fontos változás lesz a 2025-ös esztendő beköszöntével. Egyik ilyen változás, hogy átalakul a magyarországi közösségi közlekedés intézményrendszere, egészen pontosan az eddigi szolgáltatók váltanak nem csak nevet, hanem cégjogi formát is.
Az első és legfontosabb változás talán az, hogy a MÁV-Volán-csoporton belül jelentős átrendezések történtek január 1-jével.
Megszűnt az eddigi formájában a MÁV-START Zrt., a MÁV-HÉV Zrt. és a Volánbusz Zrt. Ezek egy közös szolgáltató vállalatba, a MÁV Személyszállítási Zrt-be olvadtak össze. E szolgáltató felelős jogutódként mindhárom vállalat eddigi tevékenységéért, azaz az általuk nyújtott (köz)szolgáltatásokért. Az utasok számára elvileg ez pozitív változás kellene legyen, hiszen akár egyéges jegyrendszert és számos egyéb változást hozhatna ez a lépés, de erről egyelőre szó nincs, minden maradt a régiben, a buszra és a vonatra is külön jegyet kell venni, csak egyes bérletfajták tesznek lehetővé átjárhatóságot az ágazatok között. Külön „állatfaj” marad a budapesti elővárosban a HÉV-közlekedés, hiszen ezek tarifálisan inkább kötődnek a fővároshoz, semmint az országos tarifarendszerhez, miközben a szolgáltatás megrendelője nem a főváros, hanem az országos kormányzat.
Átalakul a MÁV-csoport „csúcsán” lévő vállalat, a „nagy MÁV” is. A legfontosabb változás itt, hogy az ÉKM döntésének megfelelően létrejött az önálló infrastruktúra-üzemeltető, magyar terminológiával pályaműködtető társaság, a MÁV Pályaműködtetési Zrt. Ez a korábbi pályavasúti területet foglalja magában és ide került a vasúti pálya karbantartásával és számos egyéb, kapcsolódó tevékenyéggel foglalkozó cég, a MÁV FGK Kft. is, mint önálló belső szervezeti egység. Ez a vasúti pálya üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat jelenti, ennek az utasok számára látható változása, hogy a forgalmi szolgálattevők a MÁV Pályaműködtetési Zrt. munkatársai lettek január 1-jétől.
A korábbi MÁV Zrt. feladata megmaradt a vállalatcsoport működésének koordinálása, a tulajdonos Magyar Állam által delegált feladatok végrehajtása, de ide tartozik a január 1-jétől működő Országos Haváriaközpont is, amely „amely felügyeli a közlekedést, működteti a központi személyszállítási fődiszpécseri és havária ügyeletet, irányítja a rendkívüli események kezelését. Az utastájékoztatási koordináció csoportszinten koordinálja és szervezi a vasúti és autóbuszos statikus és dinamikus utastájékoztatási feladatokat, kapcsolatot tart a végrehajtást végző pályaműködtetési, szolgáltatói utastájékoztatási és forgalmi területekkel.”. Az egész vállalatcsoport működésének támogatását, tehát jellemzően az adminisztrációt, a humán területeket és az informatikai szolgáltatásokat a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. látja el.
Cégjogi szempontból apróság, de érdekes változás, hogy a Könyves Kálmán körút 54-60. alatti irodaház-bérlet megszűnésével számos helyre szétköltöztetett vállalatcsoport székhelyei is változnak:
- MÁV Zrt.: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.
- MÁV Személyszállítási Zrt.: 1091 Budapest, Üllői út 131.
- MÁV Pályaműködtetési Zrt.: 1117 Budapest, Budafoki út 79.
- MÁV Szolgáltató Központ Zrt.: 1134 Budapest, Dévai utca 23.
Meglepő módon mind a négy vállalat levelezési címe viszont a MÁV SZK székhelyével azonos, azaz a 1134 Budapest, Dévai utca 23. címről beszélünk.
A MÁV-csoport többi megmaradt tagja a MÁV Rail Tours Kft. és Záhony Port Zrt. változatlanul működik tovább. Szintén (elvileg) változatlanul működik tovább a MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasútja is, amely közvetlenül a MÁV Zrt-hez tartozik, de legalábbis a MÁV-csoport nem tájékoztatott arról, hogy ebben bármilyen változás történt volna, a közérdekű adatok frissítése pedig nem történt meg.
A cégcsoport vezetésében is változások történtek 2025. január 1-jétől. Bár az átlagos MÁV-os felsővezető „szavatossági ideje” közmondásosan rövid, alig fél évesre tehető, azért egyfajta mementóként emlékezzünk meg a mostani állapotokról is.
MÁV Zrt.:
- Vezérigazgató: Hegyi Zsolt
- Gazdasági vezérigazgató-helyettes: Dányi Gábor
- Stratégiai vezérigazgató-helyettes: Reich László
- HR főigazgató: Móricz Judit
- Közlekedési szolgáltatások főigazgató: Négrádi Tamás Albert
- Ingatlan főigazgató: Fekete Zoltán
- mb. Jog és portfólióirányítás főigazgató: dr. Nemeskéri-Kutlán Endre
- Biztonsági főigazgató: dr. Szécsényi István
MÁV Személyszállítási Zrt:
- Vezérigazgató: Dr. Kormányos László
- HÉV vezérigazgató-helyettes: Kazai Katalin
- Üzleti vezérigazgató-helyettes: Laskay Lóránt
- Műszaki és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes: Fajcsák Lajos
MÁV Pályaműködtetési Zrt.:
- Vezérigazgató: Németh Réka
- Általános vezérigazgató-helyettes: Széles Marianna
- Pályaműködtetési és beruházási vezérigazgató-helyettes: Pósalaki László
- Forgalmi és üzemviteli főigazgató: dr. Bánhegyi Csilla
- Pálya és mérnöki létesítmények főigazgató: Meggyes Gábor
- Pályavasúti technológiai rendszerek főigazgató: Vidra András
- Fejlesztési és beruházási főigazgató: Szilágyi Tibor
- mb. HR főigazgató: Csató Milán
A MÁV SZK Zrt. vezetésében történt változásokról nincs információnk.
A cégvezetésekben történt változások kapcsán számos kérdés merül fel az emberben. Elsősorban az, hogy két olyan új név jelent meg a listában, akik finoman szólva is érdekesek. Az egyik a közlekedési szolgáltatások főigazgatóé, Négrádi Tamásé, aki nem ismeretlen a közlekedésben jártasak számára. Négrádi megjárta már a BKV-t, később a veszprémi V-Busz-nál futott be szokatlan karriert és közutas múltja miatt meglehetősen furcsa, hogy a vasúti ügyekben mennyire lesz majd jártas. Az meg pláne furcsa, hogy miért pont őt választották erre a pozícióra, de hát ez az, amit valószínűleg soha sem tudunk meg.
A másik érdekes név a listában a MÁV Személyszállítási Zrt. műszaki és üzemeltetési vezérigazgató-helyettese. Korábban ezt a posztot a mostani cégvezető töltötte be (a mostani utód kiválasztása pedig meglepő lenne, ha csak az ő saját döntése lenne), de az ő elődei között szerepel az azóta a V-Hídhoz igazolt (bár a MÁV-csoport környékén ettől függetlenül erős jelenléttel bíró) Keresztes Péter is, hogy illusztrisabbakat ne is említsünk. Mindenesetre Fajcsák Lajos is közutas irányból érkezett: dolgozott a BKV-nál forgalomfejlesztési és -szervezési osztályvezetőként (1998-2003), majd a Volánbusznál forgalmi és kereskedelmi igazgatóként (2003-2012), végül a BKK-nál kötött ki mostani posztjáig. Egyik helyen sem hagyott a forrásaink szerint pozitív emlékeket és akkor csak a finomabb megfogalmazásokat foglaltuk most össze. Hogy a korábban valóban vasúti tapasztalatokkal is rendelkező vezetőket megizzasztó feladatot mennyire sikeresen veszi, azt nem tudjuk, de felbukkanása a MÁV-csoport környékén meglehetősen furcsa helyzetet hozott, különösen azért, mert a BKK-tól a megkérdezett forrásaink szerint meglehetős kapkodás közepette távozott 2024 végén.
Ugyancsak felvet kérdéseket, hogy az újonnan felállításra kerülő Országos Haváriaközpont (ami egyébként a MÁV Zrt-hez tartozik majd) személyi állománya hogyan alakult. A nekünk nyilatkozó, a területet jól ismerő források ugyanis azt mondták: számos embert pont a romjaiban is impozáns BKK-tól vesznek át, legyen az helyszíni zavarelhárító vagy éppen diszpécser. A MÁV-csoport részéről meglehetősen kedvező ajánlatot tettek nem egy, a BKK forgalomirányítási területén dolgozó munkatársnak és ezt el is fogadták, bár forrásaink némelyike jelezte: nem csak a szakmailag kimagasló kvalitású kollégákat sikerült megtalálni, hanem éppen azt, akinek megtetszett az ajánlat. Összességében örömteli, hogy egy dinamikus, a problémákat megoldani próbáló szemlélettel bíró szervezeti egység jön létre, azonban a vasúti területet jól ismerő forrásaink figyelmeztetnek: a meglehetősen eltérő szabályrendszer és a különböző felelősségi körök a BKK-BKV viszonynál is komplikáltabb helyzetet teremtenek a vasúti zavarkezelés tekintetében, így az alapvetően közutas szemléletű zavarkezelés nem mindig lesz alkalmazható a vasúti területen. Az pedig különösen érdekes helyzetet hozhat, hogy itt más, külső, elsősorban tehervasúti szolgáltatóval is egyeztetni kell majd, valamint a pályavasút és a személyszállító vasúttársaság üzemirányító központjával is együtt kell működni.
Mindenesetre mi derűlátók szeretnénk lenni, remélve, hogy a MÁV-csoport eddigi zavarkezelési megoldásainál csak jobbat hozhatnak az új munkatársak.
Az utasok számára a legszembetűnőbb változás a logók cseréje és a megszokott márkanevek eltűnése lesz.
Az utasok számára a legfontosabb változás, hogy 2025. január 1-jétől az ügyfélszolgálat elérhetőségei nem változtak, tehát a személyszállítási ügyekben továbbra is a MÁVDIREKT-et kell keresni, de a HÉV-vel kapcsolatos ügyfélszolgálati tevékenység maradt a BKK-nál. Érdekesség, hogy a korábbi MÁV-START ügyfélszolgálathoz tartozó e-mail cím lekerület honlapról, csak egy online űrlap áll rendelkezésre.
Érdekesség még, hogy a vasúti járművek feliratozása sem változik, a jelenlegi rövidített jelzések maradnak, tehát a MÁV Személyszállítási Zrt. járművein (egyelőre) marad a H-START, míg a pályavasúti járműveknél a H-MÁV, a MÁV Rail Tours járművei esetén a H-MÁVRT felirat. Változik viszont a társaságok munkatársainak elérhetősége, elsősorban az e-mail címek, így azok kapcsán, akik eddig kapcsolatban álltak ilyen munkatársakkal, nem árt, ha egyeztetnek az elérhetőségekről. Úgy tudjuk, hogy a címek első része is változik, a @ utáni rész pedig egységesen mavcsoport.hu lesz, így megszűnik a korábbi mav.hu, mav-szk.hu, mav-start.hu, mav-hev.hu és volanbusz.hu végződés.
Halász Péter