Érdekességből sosincs hiány a berlini vásárvárosban megtartott InnoTrans során, egy részüket viszont nem akartunk nagyon elsüllyeszteni a napi beszámolókban, ezért egy kevésbé tematizált összeállításként tárjuk az olvasóink elé. Öreg autó, kisebb-nagyobb motorok, érdekes kiállítók és eddig kimaradt hírfoszlányok jellemzik cikkünket.Államvasúti standok
Sajátos kettősség jellemzi az államvasutak jelenlétét. Korábban bele lehetett futni a kisebb európai országok vasúti szolgáltatóiba is, mostanra szétvált a mezőny: már csak azok vannak jelen, akik jelentős nemzetközi szereppel is bírnak, vagy a hagyományos államvasúti tevékenység mellett piaci szolgáltatásokat is kínálnak egy-egy területen. Előbbiek közé tartozik például az FS Trenitalia, mely a Netinera-csoporton keresztül szolgáltat külföldön is, vagy az ÖBB, mely a Nightjet-márkanév alatt jóval az osztrák határokon túlmutató összeurópai jelentőséggel bír az éjszakai vonatos szegmensben. (Kis túlzással: ők az éjszakai vonatos szegmens a kontinens legnagyobb részén.) Az ÖBB rögtön jó példa az utóbbi csoportra is, ahogy szintén ide tartozik a DB AG – ezek a cégek integrált csoportként pályás és/vagy karbantartási szolgáltatásokat is kínálnak „külsősöknek”, ezért vannak jelen kétévente Berlinben. Utóbbi műfajban próbálkozott néhány InnoTrans keretében a MÁV-GÉPÉSZET is, de speciális esetként említhetjük a brit Network Rail-t is, mely infrastruktúra-üzemeltetőként próbált önállóan is megjelenni. A jelek szerint azok vertek gyökeret, akik elég nagyon a nemzetközi jelenléthez és nem csak próbálkoznak a piacszerzéssel – vagy pedig egyszerűen a „pénz nem számít”, mint a gigászi, de jobbára üres standdal jelen lévő China Railway, vagy korábban az orosz RZD. Bár az InnoTrans globálisként hirdeti magát, jól látszik, hogy míg a műszaki beszállítói piac valóban globális, a szolgáltató vasúti területen még mindig európai jellegű a berlini vásárváros CityCube csarnoka, ahol ezek a cégek újabban tanyáznak.
Integrált standdal érkezett a lengyel PKP, ahol közös gyékényen árult a PKP Cargo, a pályvasút, és a távolsági szegmensben domináns PKP Intercity, több kisebb tagvállalat mellett. Ilyen integrált módon jelenhetne meg például a MÁV-Volán Csoport is, már amennyiben van mit árulni
Az ÖBB hagyományosan viszonylag nagy standdal van jelen a CityCube egyik sarkában: a hangsúly itt az infrastruktúrán és a műszaki szolgáltatásokon van. De ezen a standon írt alá a MÁV-csoport és az ÖBB egy utólag közleményben tisztázott megállapodást az első szakmai napon, amire valahogy pont a szakmai sajtót „felejtették el” meghívni
A China Railway nem fukarkodik, ha méretről van szó – igaz ez mind a stand méretére, mind a kijelzőkre. Más kérdés, hogy nagyon „állami” az egész dizájn és a képernyők képarányához nem passzoló, kinyúlt pulóverként ható grafikák rontanak az összképen. Érdeklődőből sem láttunk sokat, legalábbis a kivonulás méretéhez képest visszafogott volt az érdeklődés
Európa aktuálisan legtöbb VIP-feladatot teljesítő vasútja is megjelent egy közepesnek számító standdal, ahol a minimális dekoráció is hátborzongató volt: eredeti, háborút megélt táblák lógtak a pult felett
Török gyártók
Nem teljesen új dolog a török gyártók prominens jelenléte, korábban voltak bőven járművel és az előhangban hiányoltuk is a lila villamosokat a placcról. Nos, a török villamos valóban hiánycikk volt, de érzésre erősödik az Európa és Ázsia határán egyensúlyozó (minden szempontból) ország szerepe a teherkocsigyártás és egyes (főleg acélipari) komponensek előállítása terén. Így például utolsó napi beszámolónkban mutattunk spirálisan hegesztett tartálykocsit török gyártótól (Erciyas Rail), de említhetjük itt a második nap látott RailRelease teherkocsit is a török Gök Rail gyárából. Összesen közel 70 gyártó érkezett Törökországból, melyek közül majd' egy tucat kész járműveket is szállít – legyen szó a fent említett teherkocsis cégekről, vagy a buszos szekcióban kiállító (és Budapesten is megismert) Karsanról. Kíváncsian várjuk, hogy tartós lesz-e ez a felívelés!
A török Gök Rail jó példája az ottani gyártók InnoTrans-os jelenlétének: reprezentatív stand, ambíciózus tervek
A Karsan e-ATAK autonóm verziója január óta közlekedik Stavangerben, Berlinben a Sommergarten körútján egészen meggyőző teljesítményt nyújtott
Zusi Bahnsimulation
A Zusi-t néhány vasúti szimulátorok iránt érdeklődő magyar felhasználó is ismeri, bár tény, hogy a német fókusz miatt elsősorban Németországban népszerű szoftver. A hobbi kiadás, azaz a PC-s „játék” mellett a Zusi 3 oktatási célra is elérhető és használja is számos képző intézmény Németország-szerte. A fejlesztők a mozdonyszimulátorok mellett idén az oktatási célú biztosítóberendezési szimulációval is jelentkeztek, bár többet sajnos a standon uralkodó állandó tömeg miatt nem tudhattunk meg.
A Zusi standján a kiállított vezetőasztal és a mellette futó (oktatási célú) szimuláció sok embert érdekelt, bár magunk is láthattuk: nem mindenkinek sikerül ám elindulni még a virtuális mozdonnyal sem
Tatonka
Meglepő dolog, ha egy alapvetően hátizsákokat és túrafelszereléseket árusító cég szerepel egy vasút szakkiállításon. A Tatonka azonban nem ismeretlen a vasút világában, hiszen elsősorban Németországban a legtöbb szolgálati hátizsákot is ők szállítják. Megtudtuk: ha maga a vasúttársaság nem árulja a saját webshopjában a hátizsákot, akkor a Tatonka nem jelent alternatívát, ez a modellcsalád csak cégeknek érhető el. Viszont cserében akár egy darab is érkezhet, ha nem kéri az ember a logó ráhímzését. Ha viszont logóval kéri, akkor ötven darab alatt nem éri meg a gyártónak sem kiadni a hímzést végző alvállalkozónak a feladatot. Egyébként maguk a modellek kifejezetten strapabírók, nem véletlenül kedveltek a vasúti munkatársak és a civilek körében is.
A Tatonka standján az alapesetben civilek számára nem értékesített hátizsákokkal és kiegészítőkkel volt jelen – ezeket a modelleket kifejezetten közlekedési cégeknek és azok alkalmazottainak szánják
Alstom
A Berlin számára gyártott Flexity széria legújabb generációja, a július elején bemutatott Urbanliner a maga 50 méteres hosszával városi szemmel nézve hatalmas, de a nagyvasúti járművek között kifejezetten elveszett. A marketingesek jó ötletnek gondolták, hogy elefántok hosszával szemléltetik a járművüket a beltérben. Aktuálisan 20 járműegység gyártására van érvényes szerződés, a keretmegállapodás még további 100-at tartalmaz.
Budapestről nézve normális mérettartomány, Németországban viszont a 30 és 40 méteres méretosztály a megszokott
Teljesen LED-alapú lett a fénytechnika kívül is, ami fényszóró esetén még buszoknál sem teljesen triviális
Rendezett a vezetőtér, a legfontosabb kapcsolók a jobb karfára kerültek. Szokásos módon a Sifa pedálos, a menetkapcsoló szintén tartalmaz ehhez egy gombot.
Egyediséget jelent a járművezetői ülésben, hogy a törzsszámmal bejelentkezve automatikusan beállítja magát
A többcélú tér akár két kerekesszékes utas elszállítását is lehetővé teszi
A szekrényszéleség és a futóművek kialakítása miatt maradt a 2+1,5 ülésosztás, a befüggesztett modulokban viszont az utasmennyiségre optimalizálták a tereket a pados elrendezéssel
BYD
Februárban kötött szerződést a kerületi tuajdonú Havelbus és a BYD 30 elektromos busz szállítására, melyek közül az elsők már szeptember óta üzemelnek a Falkensee garázsból adott vonalakon. A közszolgáltató tervei szerint a Berlin melletti garázsban 2027-re már nem marad dízelmotoros busz, így ez amolyan mintagarázs is lesz.
A Bus Display legnagyobb felületét a három busszal megjelenő BYD foglalta, akik büszkén mutatták be a Havelbus számára gyártott B18-as modellt. A felirat szerint ez a 700. Európában legyártott darab, de belül nem találtunk Komáromra utaló feliratokat.
Hátul a helyközi feladatkörhöz kapcsolódóan maximális mennyiségű ülést találunk, elöl viszont mindkét oldalon van állóhely
Doppelmayr
A kötélpályák jelenléte nem újdonság, sőt, a szerkesztőségen belül is állandó poén, hogy kollégánk épp melyik belarusz függővasutat venné meg. De ezúttal ennél sokkal komolyabb vállalkozóba botlottunk bele: az osztrák Doppelmayr kapcsán a legtöbbeknek a sípályák felvonói és a különféle „kiránduló-kötélpályák” jutnak az ember eszébe. Pedig a kötélpálya akár a városi közlekedés egyik nagykapacitású megoldása is lehet, az InnoTranson a Párizs dél-keleti elővárosában épülő, az M8-as metróra ráhordó kötélpálya kabinját mutatták be. Megkérdeztük: kapacitását tekintve a kötélpályák a városi közlekedésben a BRT és a villamos közé tehetők, cserében nem a földfelszínen, a torlódásokban araszolva, hanem azok felett suhanva lehet közlekedni. A cég egyébként számos városi közlekedési megoldást már korábban is leszállított: Isztambulban siklót, de a bolíviai La Paz városában komplett hálózatot is építettek már.
A párizsi kötélpálya kabinja, a megszokottnál nagyobb kapacitást kínáló kialakításban
Motorgyártók
Továbbra is fontos szegmenst jelent a nem elektromos meghajtású járművek főgépcsoportjait előállítók megjelenése, őket jellemzően a 18-as csarnok környékén kell keresni. Ahogy tapasztaltuk, a következő 5-10 évben még szükség lesz mindenképpen a Diesel-ciklusú motorokra, hiszen egyre több vasútvállalat helyettesíti HVO-val a finomíott kőolajszármazékokat.
Az MTU neve sokaknak ismerős, hiszen a Siemens Desiro és az MMZ 731.25 „Uzsgyi” is ezt a hajtásmodult tartalmazza bő 20 éve. A kiállított 12V 1600R sorozatú darab egy már hibridesített, a legújabb kibocsátási normáknak is megfelelő V12-es darab, amit többek között a brit piacos Hitachi AT300-ba is szereltek, de a dízelmotor továbbra is még a Daimler 1996-ban bemutatott OM500 modelljén alapul.
Ide kapcsolódik, hogy a vásár előtti héten a Netinera kötött szerződést az általuk üzemeltetett LINT-flottában szolgáló 170 egységnyi Powerpack felújítására. Az első napon pedig a lízingeléssel foglalkozó Alpha Trains írt alá megállapodást 1000 egységre, melyeket TALENT, Desiro és LINT alatt fognak használni. A magdeburgi műhelyben alkatrészeikre szedik a hajtáskonténereket és újabb 18.000 órás élettartamot tudnak nekik biztosítani.
A stand másik oldalán a 4000-es sorozatú motorblokk kapott helyet, melyet vonali mozdonyokba ajánlanak 1000 és 3000 kW közötti teljesítménnyel. Nyomaték az van!
A Cummins csak a közepes motorját, a típusjelzésből is kiolvasható hengerűrtartalmú QSK50-et állította ki: a V16-os motorokból 1500 és 2000 lóerő közötti teljesítményt tudnak felszabadítani. A Siemens Chargerbe szerelt QSK95-ös akár 4400 lóerőt is teljesíthet.
Természetesen ők sem kerülhetik el a változásokat, ezért egy hidrogén-üzemanyagcellát is kiállítottak, ami méretre nagyjából a QSK50 olajteknője
A 18-as csarnokban tanyázó és böszme dízelmotorokban utazó Anglo-Belgian két éve debütált a Behydro-sorozattal, idén pedig ugyanazzal a 100% hidrogénnel üzemelő motort hozták ki, de mögötte a plakáton már egy áttervezett duplaturbós változatot mutattak be
Az idei kiállítás legnagyobb innovációját jelentő RS ZERO meghajtásáról a hagyománytisztelet jegyében gázmotorral gondoskodnak, melyet a Deutz készít. A kölni székhelyű, de logójában az ulmi gyökereit is megtartó patinás cég főleg gáz- és stabilmotorok terén aktív, nem is lehetett volna jobb partnert találni a feladatra.
Vásári színes
Zárásként következzen az alábbiakban néhány kimaradt jármű és életkép a 2024-es InnoTrans standjairól és vágányairól!
Évek óta bérelt helye van a HANSeatische Eisenbahn GmbH tulajdonában álló 798 610 pályaszámú sínbusznak a rendező hátsó fertályán
Elektronikából szinte csak annyi van benne, ami elengedhetetlen a PZB-hez, minden mást klaszikus módon kell kezelni
Az utastér is az '50-es évek legjavát nyújtja. Az asztalon a cégcsoporthoz tartozó pritzwalki járműjavító szolgáltatásait reklámozták
A részegység-beszállítók egyik fontos csoportja a különféle jegykiadó- és jegykezelőgépeket gyártó cégek köre. A trend itt az érintésmentes fizetés és a gyártói elmondások szerint a klasszikus kártya alapú bérlet (mint pl. a londoni Oyster vagy a Budapestre tervezett RiGó) is inkább közbenső fejlődési állomásnak tűnik utólag, hiszen a direkt bankkártyás és mobilos (QR kód, NFC, stb.) megoldások mindent visznek a jelek szerint
Az utasok által látható és egyik legkevesebbet változó szegmens talán az állomási óráké - kicsit fényesebb, kicsit modernebb, de valószínűleg nagyjából ugyanezt láthattuk volna mondjuk 1980-ban is. Ezen a területen a kortalan dizájn, a funkcionalitás (pl. láthatóság), illetve az egységes és jól azonosítható megjelenés fontosabb, mint a digitális varázslat – gondoldjunk itt például a karóra formájában is nagy karriert befutott svájci Mondaine állomási órákra!
Az Akiem standján találtuk ezt a szép Alstom Prima modellt, melynek érdekessége, hogy magyar regisztrációval fut – és a hírek szerint már a mindig mozdonyszűkében lévő államvasutat is megtalálták az ajánlattal, hogy ilyet is lehetne bérelni az ex-MRCE Dispolok Eurosprinterek mellé
Szintén modellekkel mutatta be magát a lengyel tulajdonú Cargounit, akikkel leginkább a lengyel és német pályákra bérbeadott mozdonyok képében találkozhatunk. Az utóbbi évben a NEWAG és a Siemens termékeire is kötöttek szerződéseket.
Természetesen a legnagyobb cégek is jelen vannak, néha egészen meglepő installációkkal. A flotta egy részén még manapság is D-DISPO feliratokkal operáló társaság alig egy hete jelentette be az első saját megrendelését 25 Vectron MS mozdonyra.
Eközben a konkurencia sem alszik, a szlovák RSL is rendelt 30 MS-t 200 km/h végsebességgel, illetve további 35 darabos opció val rendelkeznek, melyet MS vagy DM verzióként hívhatnak le. A viszonylag jül rejtőzködő cégnél már most is 90 Vectron MS dolgozik, a megrendeléssel pedig akár 155-re is nőhet a számuk.
Szép példa a korábbi napi podcastokban is említett jelenségre, miszerint tele van a placc hosszú és furcsa nevű ázsiai részegység-beszállítókkal, akik látogatók hinyában téblábolnak a saját standjuk körül. Tényleg minden rossz szándék nélkül vettük elő az 1996-ban alapított Jinan Taichan Technology Company Limited-et, de ők szép példái ennek a jelenségnek, valahol a huszonvalahányas csarnok mélyén. Egyébként kerékesztergában és CNC-marógépekben utaznak.
„Ki az a Corporation?”
A kiállításon sokszor botlunk valami oda nem illő és/vagy meghökkentő dologba. Idén ilyen volt a cseh Wikov (a cégnév feloldása: Wichterle & Kovářik), mely jelenleg fogaskerékházak és áttelek gyártásával foglalkozik, de 1927 és 1935 között csehszlovák autógyártóként fungált. A történelmi örökség jegyében hoztak a standra egy frissen restaurált ínyencséget, a mindössze 330 példányban épített Wikov 40-es modell egyik ritka változatát; a klasszikus „barn find”, azaz pajtában romosan talált autóként elképesztően nehéz volt a helyreállítás, de a látottak alapján simán megérte
Vájt szeműek azonnal meg fogják tudni mondani, melyik járművek fényszóróit látjuk a képen a luzerni székhelyű cég standján. A kevésbé képzetteknek viszont eláruljuk, hogy a Stadler szinte teljes termékpalettája mellett a szabványosított elemeket például a Linsinger vagy a Liebherr használja. Rövid beszélgetésünk alatt megtudtuk, hogy a VDV-TramTrain fényszórója akár közúti járművekbe is szerelhető, mivel minden szükséges engedéllyel rendelkezik
A Siemens már jó ideje különféle Vectron-változatokkal haknizik, újat már nehéz mutatni - most egy 230 km/órás személyszállításra szánt változatot hoztak, ami koncepcióban illik a mögötte kiállított Vectouro-szerelvényhez. Ilyet nem vett a MÁV-START a Vitézy-érában bedobott tervek ellenére, de elvileg még lehet valami az üzletből, hiszen a keretszerződés még mindig él
A svájci Matisa nincs annyira szem előtt, mint az osztrák Plasser & Theurer, de a patinás cég továbbra is szállít új gépeket. Ők idén egy DB InfraGO számára készült aláverőgépet hoztak
Szintén állandó kiállítónak számít a Ganz Motor Kft. a 18-as csarnok közepén, idén egy frissen gyártott hajtott forgóvázzal csalogatták a látogatókat
A szerszámgépeiról ismert Milwaukee is jelen volt és interaktív módon mutatta be a termékeit: a nap folyamán folyamatosan zajongtak az elektromos meghajtású gépeik
Az egyik polcon még akkumulátoros ipari ütvefúrót is láthattunk…
…de az egyéni védőeszözök terén is szép kínálattal vonultak ki
A Škoda Group standján modellekkel mutatták be az RNT2020 típuscsalád (36T, 37T és 38T) modularitását, mely járművekkel 30 és 60 méter közötti szerelvények állíthatóak össze
A DB RegioTec egy kevésbé ismert cég, mely a DB Regio profitcentruma. Kizárólag a szerelvények ellátásához szükséges kisjárművek gyártásával foglalkoznak, de mára már a felépítmény moduláris lett és cserélhető.
A német Schweerbau is pályás műfajban utazik, idén egy szűk űrszelvényre készült gépláncot állítottak ki
A mostani néven 2019-ben indult cseh Nymwag (nem meglepő módon Nymburk városában székelnek, előzőleg csak mint Nymburk-i járműjavító futottak) rózsaszín kocsijaival hívta fel magára a figyelmet - a képen látható Zacens sorozatjelű tartálykocsik mellett egy klasszikus, félpótkocsik szállítására szánt zsebes kocsit is hoztak, bár az innovációt egyikben sem láttuk. Ha már rózsaszín, a szintén cseh és azóta eltűnt Legios forgóvázat hozott anno hasonló színben a 2018-as megmozdulásra
Az InnoTrans 2024 kiállításról, a Messe Berlin vásárközpontból
Adorján Péter, Halász Péter, Magyarics Zoltán és Mellár Marcell
tudósította a RegionalBahn olvasóit.
Adorján Péter, Halász Péter, Magyarics Zoltán és Mellár Marcell
tudósította a RegionalBahn olvasóit.
