Van akinek még mindig a mindennapok közlekedési eszközei, pedig a klasszik Csörgőt alaposan keresni kell és „hugyos” Bhv sincs napi forgalomban. Ezek a kocsik és mozdonyok – sok másik mellett – mégis az alapjai voltak az augusztus közepi Debrecen-környéki retró hétvégének.A MÁV-START 2024-ben újított a retró hétvégék rendszerén: a kettő helyett egy balatoni rendezvény után augusztusban ezúttal Debrecen környékére vitték el a programot. Azt most nem is feszegetnénk, hogy enyhe politikai felhangoknak való megfelelést is látni vélünk a sorok közötti részfolyamatok részfolyamataiban, hiszen az e rendezvény megrendezésekor még éppen hivatalban lévő szakminiszter a Közlekedési Múzeumot is a cívisvárosba vinné – csak mert. Na, de nem is ez a fő motívum, hanem az, hogy ismét érdekes programot rakott össze a MÁV-START a rendelkezésre álló igen szűkös (legalábbis műszakilag biztosan) keretek ellenére is. Igaz, az élet néha közbeszólt, nem minden alakult úgy, ahogyan azt előre eltervezték.
Az egyik tervezett jármű eleve hiányzott, mint kiderült, az ABbmot túl nehéz volt a Berettyó hídjára, de mások szerint a nagykereki vonal egyik peronjával voltak gondok. Úgy nézett ki, hogy az M40 203-ast is vissza kell mondani annak műszaki gondjai miatt, de végül csak megjelent Debrecenben és végig is dolgozta mindkét napot, látható gondok nélkül. Szintén kétes volt a 424,247-es megjelenése is: a gőzös az aszály miatt kiszáradt tarlókat könnyen meggyújthatta volna, de esett végül annyi eső, hogy bevállalták a gőzösös közlekedést is a szakemberek – mind később látni fogjuk, nagy fába vágták ezzel a fejszéjüket.
Sajnos egy váratlan eseményről is szólni ell: augusztus 15-én kigyulladt a debreceni Nagyállomáson az M41 2112-es, rövid idő alatt semmiképp sem lehetett volna javítani, de a hírek szerint távlatilag sem kerül napirendre a Csörgő javítása - a képek alapján ez könnyen érthető is, komoly a kár.
A 2112-es Csörgőn ebből az irányból nem nagyon látszik, hogy baj lenne, pedig komoly tűzeset ejtette ki az üzemelő mozdonyok sorából, pár nappal a retró hétvége programjai előtt. Kérdés, hogy menthető-e még a mozdony, azaz megéri-e a ráfordítanó összeget a helyreállítása?
A szombati nap simán zajlott, igaz, itt csak két „retró záhonyi sittes” leközlekedtetése volt a feladat egy-egy Cívis InterRegioként. Az elsőt, az IR 6084-est a 056-os Gigant továbbította és kilenc darab, de ötféle típusból összeszedett kocsijával leginkább a kilencvenes évek „ami éppen gurul” szerelvényösszeállítási rendjét idézte, két nem korhű elemmel: xx-80-as bautzeni kocsik errefelé igen ritkán jártak, ahogy magas pályaszámú Gigant is (a vonal házi Gigantjai ekkoriban a nyíregyházi állomásítású V63 019...024 és 026...031 pályaszám-tartományba tartozók voltak). A másik IR-vonatszámban (IR 6076) közlekedő retró vonat az 1008-as Szilivel továbbított vékonycsíkos gyorsvonati (nagy-Rába) stokk volt – a hetvenes évek hangulatát jól hozta, bár akkoriban a záhonyi vonalon ritka volt az ilyen rövid gyorsvonat Debrecentől „befelé”. Az ütemes menetrend előtt a vonal gyorsvonatai ugyanis legalább 8-10 kocsitól indultak, míg a nemzetköziek akkortájt még nem „stokkoztak” Püspökladányban (mint később a Partium vagy a Claudiopolis). De tegyük félre ezt a modellvasutas szőrszálhasogatást – a hangulatot mindkét vonat jól hozta!
Az IR 6084-es szombaton délután hozta le a vastagcsíkos és a telikék szerelvények jó részét Budapestről. A V63 056-ossal vontatott szerelvény jól hozta az 1990-es évekbeli 100-as vonali gyorsvonatok hangulatát, még ha a bautzeni kocsik kissé tájidegenek is errefelé.
Vasárnap is jól indult a nap, az első fordulókat mindenki letudta meghibásodás nélkül, jó házzal – a balatoni retró hétvége tömegjelenetei elmaradtak, a gőzössel és Nohabbal továbbított vonatokra is kellemesen fel lehetett férni. A Csörgő és Szergej érzésre kevesebb embert mozgatott meg, de ez annyiban talán érthető, hogy legalábbis a környékbelieknek egy Szergej + By stokk még nem annyira a régmúlt, mint inkább a közelmúlt realitása. A járművek első nap még jól bírták a kiképzést, bár kisebb fennakadások azért voltak: a már reggel is gyanúsan (fehéren) füstölő a a Tócóvölgy előtti ívben valóságos álcázóködbe burkolózó 187-es Szergej Tiszalökröl visszafelé valóban esett-kelt, míg a gőzössel sem ment minden simán: az első kanyart 40 perc késéssel, a második szintén nagyjából ennyivel lassabban sikerült lehozni, az utolsó vonatszám (a 6626-os Debrecen–Füzesabony személy) percekkel két óra feletti késéssel zárta a napot. Régi vita, hogy a 424-es képes-e napjaink menetrendjeit tartani. Úgy tűnik, a Debrecen környéki vonalakon nem.
Vasárnap reggeli gyülekező Debrecenben: az M61 001-es Füzesabony, a 424,247-es pedig Tiszalök felé indul hamarosan a szerelvényével. A gőzös értelemszerűen nagyon sok embert érdekelt, amerre csak járt.
A vasárnap reggeli 36612-es számú személyvonattal, amelyre a két By sorozatú kocsi jutott, halad Tócóvölgy előtt az M62 187-es. A gép diszkrét fehér füstöt eregetve haladt előre.
Az M61 001-es a vékonycsíkos kocsikból álló 6632-es élén hagyja el Debrecent. A szerelvény egészen autentikus, igaz, nem a 108-as vonal felé, hanem a 100-as fővonalon, bár ilyen rövid vonat az 1960-as években aligha fordult meg gyorsvonatként, Nohabbal az élén errefelé.
Vasárnap reggel 36622-es számú vonatként közlekedett a retró ingavonat, megtoldva két MÁV Rail Tour-os nosztalgiakocsival és a 424,247-essel az élén. A tiszalöki személy Debrecenből jár ki épp Tócóvölgy felé.
Apafa állomást hagyja el Debrecen felé a 6347-es számú személyvonat. Az M62 057-essel továbbított szerelvény egészen autentikus a 110-es vonalon, a közelmúltig megfordultak itt ezek a járművek is.
Az MDamot 3017-es által továbbított három vékonycsíkos gyorsvonati kocsi, azaz a 6647-es számú személyvonat találkozását áthelyezték Tócóvölgyről Macs forgalmi kitérőre. A 418 333-as remot Csörgő által tolt szerelvény 6614-es számú személyvonatként várta jó negyedórás késéssel érkező szerelvényt.
A 6315-ös számú személyvonat ránézésre ugyancsak egészen ideillő szerelvény, az 1990-es évek távoliságára csak a Csörgő vezetőfülke-klímája és a vonat végén lobogó két bautzeni kocsi utal, amelyek erre szinte soha sem fordultak meg. A Csörgő a szebb napokat látott egykori GÖCS-átjárónál küzd a 100-as vonali lassújelekkel.
A vasárnap délutánba a 424-essel továbbított vonatok kavartak bele, ráadásul elég alaposan. A több mint két órás késéssel közlekedő 6626-osra érkezése után már azzal a lendülettel járt is rá az M61 001-es Füzesabonyban, hogy a 6643-as számú vonatként visszahúzza a vékonycsíkos stokkot Debrecenbeé.
Szorosan a 6626-os mögött, alig több, mint fél órás késéssel ért Füzesabonyba az M41 2163-as és az M41 2103-as vontatásával a telikék szerelvény, mint 6646-os számú vonat. Eredetileg ide a – szintén fülkeklímás – 2135-ös Csörgő volt tervezve, igaz, a 2103-as meg a 2112-essel lett volna párban.
A hétfői nap délelőttjén már látszott, hogy a 108-as vonalon azért akadnak gondok, bár főleg a csatlakozások miatt. A 6647-es (Csörgő és a vastagcsíkos gyorsvonati szerelvény) jó húsz perces késéssel igyekezett megnehezíteni a forgalmi dolgozók életét, szerencsére a rendszerből hamar kimozog az ilyen mértékű késés. A többi vonalon viszonylag kevés késéssel jöttek-mentek a vonatok, a legnagyobb gondot napközben csak a debreceni IC-k okozták a többi csatlakozó vonatnak a késésükkel.
Három vékonycsíkos gyorsvonati kocsival érkezik a frissen festett M41 2135 418 135 pályaszámú gép a 6622-es számú vonatként Debrecen felől. A fordulótól itt is eltértek, pedig a 2103-as Csörgő talán még egyedül is elbírt volna a három kocsival.
Egy (most már) ritka vendég Debrecenben: az M40 203-as 6322-es számú vonatként várja az indulást a debreceni Nagyállomáson Mátészalka felé a telikék szerelévnnyel. Az 1990-es években akár a Nyugatiból érkezett Partium nemzetközi gyors mátészalkai stokkjai is lehetne ez a szerelvény.
A Debrecen-környéki dízeles vonalakon kívül a MÁV-START a 100-as vonalra is gondolt: vasárnap és hétfőn is az IC 600-IC 605 párost járta a BVmot, öt kocsis formációban. Meglehetősen jól teljesített a Samu, viszonylagos pontos közlekedéssel, megcáfolva ezzel a bő két évtizeddel korábbi teljesítményét, amikor a Szabolcs IC-párost járta Budapest-Nyugati és Nyíregyháza között néhány hónapig, de sajnos az alföldi meleget a trafó olajhűtése nem bírta igazán és számos alkalommal műszaki hibához vezetett a hőség.
Az Utasellátó promózására két extra étkezőkocsit is bedobott a MÁV-START az IC-kbe: az IC 34-IC 33 fordulót járta a 101-es CAF-étkező, míg az egyik WRRee, amelyek annyi éven át jártak Nyíregyháza felé is az IC-kben még 88-67-es középszámmal egy kör-IC (IC 560) után Fehérgyarmatra ment (IC 606-IC 638), majd hétfőn reggel az IC 639-IC 619 párossal tért vissza Budapestre, hogy egy teljes kör-IC-fordulót (IC 654-IC 586) lenyomjon még. Az ötlet jó, az utasok szeretik az étkezőkocsikat az IC-kben látni, de azért meglehetősen döbbenetes látvány volt és egyben kiváló képe a jelenkornak az IC 33-IC 34 páros, ahol hatalmas mennyiségű posta-Bhv közé beékelve közlekedik a 2G IC-stokk, a CAF étkező meg a vonat Záhony felőli végén (vagy elején) lobog, övezve a megannyi csíkossal.
A keddi program az augusztus 20-i ünnep jegyében telt, így vasúti kínálat már alig maradt, csak az egyik étkezőkocsi maradt még benne az IC 650-esben és mindössze a két retró-IR tért vissza Budapestre, hogy a retró kocsikat a honos telephelyükre juttassák. Az első, a 6077-es vékonycsíkos szerelvénnyel és a 432 171-es Papagájjal közlekedett, bár a meghirdetés itt is valamelyik régi festésű Sziliről szólt – a MÁV-START oldala alapján készült vonatösszeállítást tudjuk csak linkelni, a honlapról már előrelátóan lekerült az elmúlt program. A vegyes gyorsvonati szerelvényre is a V63 056-os ígérték, de legalábbis Gigantot, végülis az IR 6005-ösre a 431 349-es jutott. A 056-os Gigantnak „nagyon fontos” feladata volt, teljesítménye szükséges volt a Budapest-Keleti és Kaposvár között közlekedő IC 824-esre, míg a 1008-as Szilit nyilván nem lehetett volna az EC 146-os helyett az IR 6077-essel Budapestre küldeni, míg a Papagáj meg hozhatta volna az EC-t. Sajnos ezek az apróságok és oda nem figyelések nagyon sokat számítanak, mert itt látszik, hogy lement a nagy program, nem fontos már a többi, jöhet a jó vasutas megoldás, a „jól van az úgy”.
Pestszentlőrincen robog át az IR 6005-ös. A tervezett Gigant helyett a 1349-es Szili jutott a gyorsvonati stokk élére. Tulajdonképpen ez is autentikus errefelé, nincs ezzel baj, csak éppen nem erről volt szó.
Ami a vonal menti fotóstömegeket illeti: a Balatonhoz képest a gazban és létrákon-póznákon is szolidabb volt a tömeg, jól el lehetett férni. Talán azért is, mert a 29-es vonallal szemben itt jobban szét volt húzva a program, több vonalat is bevonva a buliba. Ebből a szempontból jobbak a vidéki retró megmozdulások és Debrecen környéke a sugaras mellékvonalak miatt különösen is alkalmas erre.
Ami miatt viszont kevésbé, az a domborzat és jellegzetes tereptárgyak hiánya: nehéz a Tihanyi-félszigettel, a Badacsonnyal, vagy éppen egy balatoni nádassal versenyezni a cívisváros környékén. Innen nézve talán érthető is a nyírábrányi (105-ös) vonal kihagyása, lévén, hogy ez egy szinte nyílegyenes vonal az erdőspuszták akácosain át, még környékbeli többi vonalhoz képest is ingerszegénynek számít. A nagykereki vonal sem őrjítően fotogén, viszont itt valóban otthon lett volna egy jó kis MD-stokk; sajnos, ilyesmi már nincs üzemképes állapotban, pedig az lenne a magyar vasútnosztalgia kvintesszenciája. Emiatt és az ABbmot kiesésével Nagykereki felé egy kör (hétfői) Rába-stokkot vontató MDmot-al ki is fújt a program – állítólag a vonalon az egyik híd az ABbmot 14 tonnás tengelyterhelését sem bírja el, ami elég gyászos képet fest a bő tíz éve még ígéretes, ám mostanra újra súlyosan leszakadó vonal állapotáról. Ha már minden kötél szakadt, akkor ide pont passzolt volna legalább a retró-Bzmot, ami azonban sajnos Balassagyarmaton maradt a hétvégére.
Debrecen-Kondorosnál halad Nyírábrány felé az 367-es számú Hargita IC. Sajnos a nyírábrányi vonal kimaradt a retró programokból, pedig a vonal hossza (rövidsége) is adná magát, még ha nem is olyan fotogén, mint akár a többi Debrecenből kiinduló vaspálya.
A vonatok ezúttal is kifejezetten jól lettek összeállítva. Fentebb már említettük, hogy ha nem is teljesen pontosan korhűre sikerült minden, de azért múltidézőnek tökéletes volt. Ráadásul a program sem volt unalmas, fix mozdony-kocsi kombinációkkal, mert a debreceni pók kiválóan alkalmas arra, hogy egymás között cserélgessék a szerelvényeket és a mozdonyokat, így lényegében eljutott minden mindenhova.
A szerelvényösszeállítások kapcsán talán csak néhány, már-már szegecsszámlálói szintű kifogásunk lehet: az olajzöld retró-inga egyik betétkocsiját még 2023-ban sikerült annyira megrongálni egy tolatási balesetben, hogy az a jármű valószínűleg menthetetlen már. Így három helyett csak két Bhv maradt a vonatak, ami azért elég tud lenni (gondoljunk csak bele: az MDmot is három fülkés kocsival mászkált), ennek ellenére tényleg nagyon kellett a MÁV Rail Tours két, 1930-as évekbeli állapotú kocsiját is rádobni a szerelvényre? Az ABa 2305-ös még csak-csak belefér, mint a MÁV kocsija, de a Caü 14281-es…? A megboldogult DSA kocsijai abban a formában még csak véletlenül sem közlekedtek Debrecen környékén annak idején és pláne nem Bhv-s ingavonattal. Miért kell ez?
A retró avagy olajzöld inga halad ki Debrecenből. A vezérlőkocsi és a két betétkocsi alapvetően jól illik akár a 424-eshez is...
...de a MÁV Rail Tour két teljesen tájidegen kocsija nem igazán illik az ingához. Mellette az egyik vékonycsíkos szerelvény, az öt kocsis (1 Ad, 3 Bd, 1 D) várja a 424-est a Nagyállomáson.
De ugyancsak említhetjük az MDa-motorkocsi mögé sorozott három vékonycsíkos gyorsvonati kocsit: igaz, itt a kényszer szülte a megoldást, mint említettük, üzemképes MD-betétek híján, de azért az egy erős költői túlzás, hogy (ahogy az esemény azóta törölt ismertetőjében írta a MÁV-csoport) „megjelenésben hozzáillő vékonycsíkos kocsikkal” járt az MD. Végülis igen, csíkosnak mindegyik csíkos, de a szín nagyon nem stimmel és a motorkocsival sem vág össze… De sajnos az MDmot-kérdésre adekvát választ nem tud adni a vasút múltjának értékeinek megőrzésére felkentek csoportja, így csak valószínűsíthetjük, hogy a szélesebb bevethetőség és pénztermelő képesség miatt fontosabb az élményvonati, tájidegen kocsik beszerzése-karbantartása, mint a fontos hazai emlékek megőrzése. A korrektség jegyében tegyük hozzá: az MD-betétkocsik üzemképessé tétele, azok szerkezetének állapota okán igencsak költséges mulatság lenne, és mint fentebb utaltunk rá, ezen kocsik használhatósága belföldre korlátozott.
Az MDamot 3017-eshez végülis a csíkok illenek, sajnos azonban üzemképes, igazi MD-szerelvény nem érhető el, pedig Debrecen környékén is az lenne ám az igazán autentikus.
Ami kissé hiányzott, az az, hogy olykor akár az ország másik feléből is áthoznak egy-egy retró járművet, gondoljunk csak bele: a 2103-as Csörgőt Debrecenből vitték az északi partra vagy éppen a 19-05-ös Ap-t Celldömölkről hozták most Debrecenbe. Akkor már igazán belefért volna az M41 2163-as helyett az M41 2143-as átcsábítása a Fenyves sebesvonat éléről Debrecenbe. Igaz, hogy a 2163-as is „kissé retró”, de ez szinte csak a pályaszám feliratozására vonatkozik a homlokfalon, mert cserében sajnos a fülkeklíma a mozdonyvezető hőérzetét javítja (ha működik…), de nem igazán illik a korhűség sorába. Cserében a 2163-as a pécsi pancsolós vonaton ellehetett volna, a 2143-as meg jobban illett volna a 2103-as elé vagy mögé, amikor együtt dolgoztak, de akár szólóban is bármelyik stokk élén szépen mutatott volna.
Igazi premier itt talán nem is volt, leszámítva a 427-es By-t, ami itt debütált a retró flotta tagjaként. Társa, a 010-es már IKJ-s fővizsgával az idei északi parti retró hétvégén is ott volt.
A 431 166-os érkezik a Budapest-Nyugati–Nyíregyháza viszonylatú 6140-es személyvonattal vasárnap reggel Debrecenbe. Egy kiglancolt Papagájjal akár ez a vonat is lassan a retró hétvége része lehetne...
Összegzésként elmondható: a debreceni retró hétvége egy jól megszervezett, jól összerakott program volt. A fotósoknak éppúgy kedvezett, mint az utazni vágyóknak: változatos és néhány lábjegyzettel, de autentikus szerelvények rótták az Alföld vaspályáit. Különösen azért fontos kiemelni, hogy eljutott Kelet-Magyarországra is a retró hétvégék sora, mert eddig „felfedezetlen” vasútvonalakat vontak be a szervezők e körbe. Egyedül néhány apróságra kellene odafigyelni, mint az augusztus 20-ára tervezett és ténylegesen közlekedő mozdonyok közötti eltérés, mert a lehetőség adott lett volna arra, hogy ha nem is a 056-os, de akár valamelyik igazi, „őshonos” nyíregyházi Gigant kerüljön a vegyes gyorsvonati szerelvényre, az 1008-as Szili pedig a vékonycsíkos szerelvényre.
Most már csak tényleg azon lenne érdemes elgondolkodni, hogy a dízel vontatás mellett hogyan lehetne erősíteni a villamos vontatás szerepét is ezeken a programokon? Hiszen gondoljunk bele: az első Papagáj is több mint húsz éves, ahogy a szürke felújított Bhv-k is bőven két és fél évtizedet tudhatnak maguk mögött reinkarnálódásuk óta. Nem akarunk ötleteket adni, de azért egy korai 2000-es évekbeli hatvani szürke inga 400-as vezérlővel és Papagájjal, de még akár kis ráfordítással 300-as vezérlővel és 1000-es Szilivel is összerakható lenne. Sőt, a V43-as klasszik inga 4-5-6 betétkocsival még a budapesti elővárosban is megállná a helyét. De ugyanez igaz egy autentikus 2G IC szerelvényre is egy jó Giganttal, hiszen egy öt kocsis, egyforma megjelenésű IC-stokk ma már kifejezett kivételnek számít.
Tulajdonképpen ez is retró: a 470 007-es a 2020-ra tervezett, 2021-ben megvalósított Eucharisztikus Kongresszust reklámozza még 2024-ben is.
A Zsuzsivasút igazából akár minden nap is lehet retró, bár a felújított Mk48-as csak küllemében múltidéző. Mindenesetre aki Debrecenben jár és nem tette eddig, menjen egy kört Hármashegyaljáig a kisvasúttal, érdemes!
A DKV is beszállt a retró hétvégébe, bár lehet, hogy ők nem így tervezték. A 489-es Bengáli finoman fogalmazva meglepő megjelenésével a debreceni Csokonai Nemzeti Színház előadását reklámozza, itt tekinthető meg az Alice Csodaországban.
Halász Péter, Magyarics Zoltán, Szundi Szabolcs
