A minap jelent meg a vasúti menetrend 3. számú módosítása a MÁV-csoport honlapján. A – mondhatni – várva várt módváltások egyelőre nem szerepelnek benne, ám a kalauz nélkül (KN) közlekedési rend kiterjesztése több olyan vonalon is, ami finoman fogalmazva is meglepő – mégis valahol érthető a szolgáltató szemszögéből nézve.
Szeptember 2-án lép életbe a 2023/2024-es menetrendi időszakra vonatkozó 3. számú menetrendi módosítás. A nyári szezon végét jelentő változásoktól sokan tartottak, mondván újabb hulláma következik a tavalyi „módváltásnak” (értsd: mellékvonalbezárás), ám ennek (egyelőre) szerencsére nincs nyoma. Persze, még akár ez is bekövetkezhet addig, hiszen a már „módváltott” vasútvonalak közül például a komlói bontásának tervezését is elrendelte az ÉKM viszonylagos csendben.
A számos viszonylag apró változtatás között megbújik néhány sor, ami szintén apró változásnak tűnik. Ám ez közel sem így van: a budapesti elővárosi vonalak jó részén, különösen ott, ahol motorvonatok üzemelnek tervezetten, megszűnik a „kalauz” intézménye. Azaz a jövőben ezek a vonatok KN, tehát kalauz nélküli rendszerben közlekednek. De mit is jelent ez?
A MÁV-START Zrt. e cikk írásakor elérhető és hatályos Üzletszabályzata csak arra vonatkozó szabályokat tartalmaz, hogy milyen esetben lehet KN-es vonaton pótdíj nélkül jegyet váltani a fedélzeten. Bár a Rákos és Pilisvörösvár között közlekedő S76-os viszonylaton már április 7-től bevezették a KN rendszert tesztüzemben és két hónapra, ezt nem hivatalosan alig egy hónap után meg is szüntették forrásaink szerint (elsősorban egyébként szakszervezeti nyomásra), de abban az időben és azóta is az S76-os vonatokon ugyanúgy jelen vannak jegyvizsgálók most is és ellátják az eddigi feladataikat, azaz utazási jogosultságot ellenőriznek és a vonatok indításában is közreműködnek – szerkesztőségünk munkatársai közül többen rendszeresen utaznak arra, így tapasztalták mindezt. Mindezek ellenére az S76-os vonatok fejlécéből nem tűnt el a KN jelzés és most újabb vonatokra terjesztik ki a rendszert, bár az érdekvédők továbbra sem értenek egyet ezzel.
Klotildliget megállóhely és a hasonló, külső íven fekvő peronnal bíró helyszínek sok kritikát adnak a KN-es rendszernek, de a vonatkísérő vagy annak hiánya érdemben nem változtat a balesetek gyakoriságán. Legfeljebb kevesebb alkalommal hagyja majd ott a vonat a jegyvizsgálót.
Fontos megjegyezni: a kalauz nélküli közlekedés nem jelenti azt, hogy a vonatokon nem ellenőrzik az utasok utazási jogosultságát. Ez elsősorban arra vonatkozik, hogy a klasszikus vonatkísérői forgalmi feladatokat nem kell ellátni, azokat a mozdonyvezető és/vagy az állomási személyzet látja el. A vonatok fedélzetén jegyellenőri feladatokat ellátó vasutas továbbra is ott lehet, azonban neki forgalmi szerepe nem lesz a továbbiakban. Ezáltal az alkalmazásuk is egyszerűbbé válik, hiszen a forgalmi vizsga nem lesz szükséges számukra, csak a díjszabási ismeretekből kell oktatni őket és alapvető munka- és balesetvédelmi képzést kell nekik adni. Ezáltal rugalmasabban is lehet majd a vonatok fedélzetén utazó személyzetét irányítani és azt se felejtsük el, hogy a korszerű motorvonatok eleve alapvetően KN-es üzemre tervezettek, csak magyar sajátosság a menesztést végző vonatkísérő vasutas jelenléte ezeknél a vonatoknál. A szóló Bzmot-ok pedig bár nem épp korszerűek (finomak voltunk, ugye?), de nagyjából pont ezt tudják és van olyan vasútvonal, ahol már évtizedek óta működik ez a rendszer a MÁV-csoporton belül is. Egyébként működő példák bőven vannak máshol is – hogy messzebbre ne menjünk, Ausztriában a motorkocsis/motorvonatos vonatszámok az ÖBB-nél már régen KN-rendszerben közlekednek, de forgalmi szempontból még a Westbahn távolsági motorvonatai is KN-esek, hiszen a vonatkísérők forgalmi tevékenységet nem végeznek.
Akár a 600 ülőhelyes KISS is lehet KN-es vonat. Mindez persze nem jelenti azt, hogy nem kell jegyet venni, vagyis egészen pontosan nem kell megfelelő utazási jogosultsággal bírni, hiszen azt bármikor ellenőrizhetik az erre jogosított vasutasok.
A 3-as pótlékkal a budapesti előváros jó részén megjelenik tehát a KN-es üzem a vonatokon. Nézzük hát ezeket!
- 1-es vonal: szeptember 16-ától az alábbi vonatokon: 4810, 4848, 4829, 4817, 4827, 1989, 4837, 4437, 1935, 1945, 1943;
- 2-es vonal: szeptember 16-ától az 2062, 2014, 2029, 2043, 2063 és a 2171 számú vonatok kivételével valamennyi S72-es és Z72-es vonat (az S76-osok már elvileg most is KN-esek);
- 30a vonal: szeptember 30-ától az összes G43-as, G44-es és S36-os vonaton, kivéve a 3810, 3598, 3827 számú vonatokat. Ugyancsak kalauz nélküliek lesznek a Z30-as és S30-asok közül az alábbi vonatok: 4610, 4520, 3860, 4622, 4632, 4642, 4614, 4624, 4634, 4644, 4618, 4628, 4197, 4637, 4647, 4615, 4625, 4635, 4645, 4613, 4621, 4631 és a 4541 számú vonatok;
- 40-es vonal: szeptember 30-ától a 4137 számú vonaton;
- 42-es vonal: szeptember 30-ától a 4220, 4244, 4226, 4229 és a 4227 számú vonatokon;
- 80a vonal: október 14-étől valamennyi Budapest-Keleti és Gödöllő között közlekedő helyi S80-ason és a 3030, 3019, 3029, 3169, 3179, 3189 számú vonatokon;
- 100a vonal: október 14-étől valamennyi Budapest-Nyugati és Monor közötti S50-es helyi vonaton és a 2852, 2619, 2629, 2847 számú vonatokon;
- 120a vonal: október 14-étől valamennyi Budapest-Keleti és Sülysáp közötti S60-as helyi vonaton, valamint a 3610, 3612, 3620, 3640, 3618,3629, 3639, 3649, 3669, 3617, 3637 számú vonatokon.
Fontos tehát, hogy a KN-es vonatokra csak érvényes(ített) menetjegy, bérlet és egyéb utazási jogosultság birtokában szabad felszállni – ez alapvetően nem lehet akadály, hiszen az utasok több mint fele eleve már online veszi meg a bármilyen jegyét a MÁV-csoport szerint, illetve a kérdéses vonatok minden megállási helyén működik (elvileg) jegyautomata és/vagy pénztár. A vonaton nem jegyvizsgáló, hanem alkalmasint ellenőr dolgozik. A MÁV-START ügyfélszolgálatát megkérdeztük arról, hogy ilyen vonatoknál mi a teendő akkor, ha szükséges valamely csatlakozás eléréséhez az üzemirányítás bevonása, hiszen a klasszikus jegyvizsgálóval ellentétben nem feltétlenül van vasutas a vonaton jelen. A mozdonyvezetőt pedig nyilván és főleg menet közben ilyen kérdésekkel sem szabad zavarni. A MÁV-START ügyfélszolgálata ezt írta:
„[A] kalauz nélkül közlekedő vonatok esetén csatlakozás biztosítására vonatkozó igény felmerülése esetén telefonos ügyfélszolgálatunk hívható, ahol munkatársaink lehetőségeikhez mérten igyekeznek a szükséges intézkedéseket megtenni.”
A MÁVDIREKT a +36 1 349 49 49-es telefonszámon érhető el, a csatlakozások biztosításához pedig ezúton kívánunk sok sikert olvasóinknak, saját tapasztalatunk alapján ugyanis ez finoman fogalmazva sem eredményekkel kecsegetető megoldás, mert forgalomveszélyes helyzetek megoldásában sem partner az ügyfélszolgálati szervezet, ahogy ezt magunk tapasztaltuk többször is. Ez persze nem csak és kizárólag az Ügyfélszolgálat hibája: mire eljut az információ az illetékes helyre, az legalább négy telefonhívást jelent a különböző üzemirányítókon át egészen a forgalmi szolgálattevő(k)ig. Ezt viszont akár 8-10 perc is lehet, így lehet, hogy mire a telefonálásnak nekilátunk, már késő – persze, ha már eleve elutasító választ kap az utas a telefonos ügyfélszolgálati munkatárstól, akkor sok mindenben nem reménykedhetünk. Tegyük hozzá: elővárosi vonatok esetében ez ritkábban felmerülő igény, távolsági forgalomban pedig továbbra is maradnak a jegyvizsgálók a vonatokon. Igaz, a most KN-esedő vonatok között is van olyan terület és állomás, ahol alkalmasint szükség is van az átszállási szándék jelzésére.
A korszerű motorvonatok, amelyek a budapesti elővárosban is közlekednek, alapvetően a nyugaton megszokott KN-es rendszerre épültek technikai értelemben, forgalmi feladatot alapvetően nem kell(ene) ellátnia a fedélzeten dolgozó vasutasnak.
A KN üzem kapcsán érdemes kitérni arra is, akkor ezt a jelenleg hatályos F. 2. számú Forgalmi Utasítás lényegében megengedő módon szabályozza is. Az utasítás ugyanis nem várja el a vonatkísérő jelenlétét már bő egy éve a KN-es vonatoknál például vörös jelző meghaladása utáni vonatvizsgálatnál, de ugyanígy nem várja el az utasítás a bármely ok miatt nyílt vonalon megállt (ide értendő nyilván a táblás megállóhely is) vonatoknál a felhatalmazást az indításra a vonatkísérőtől a KN-es vonatoknál. Sőt, kapaszkodjanak meg olvasóink: a Forgalmi Utasítás szerint a KN-es vonatoknál az Írásbeli Rendelkezés vonatvezetői példányát sem kell kézbesíteni – ugye kinek is? Viszont a Forgalmi Utasítás továbbra is alapvetően szabályozza a vonatkísérő személyzet forgalmi feladatait abban az esetben, ha van ilyen.
Ha pedig már a 3-as pótlék változásainál tartunk, említésre érdemes, hogy lesz néhány névbeli változás is. Az 1-es vonali IR vonatok egységesen a Rába nevet kapják, a korábbi Délkör-vonatok (fénykorukban Kecskemét–Baja–Dombóvár és néha tovább Kaposvár) IR-ként és Kiskun néven közlekednek majd.
Bár csak egy sima Bzmot, de ez is Kiskun IR néven közlekedik majd szeptember 2-ától, hiszen Bajáról indul Kiskunhalasra rövidesen.
Érdekesség az is, hogy a Balaton IC-kben Budapest és Keszthely között szeptember 15-ig maradnak az étkezőkocsik a főszezon vége, azaz szeptember 1. helyett.
Szintén érdekesség, hogy az előszezonban megjelent Celldömölk–Balatonakali-Dörgicse viszonylatú Erzsébet-táboros vonatok kaptak Pécs–Balatonakali-Dörgicse közvetlen kocsit, amit Pécsről a Fenyves Expressz (Ex 18802/Ex 18803) hoz el, az északi partra/partról pedig Ex 18892/Ex 18893 számú expressz (a módosítások füzetében persze sebesvonat) emeli át őket majd. Szintén közforgalomban meghirdetésre került az utószezonban a nyári Szabolcsi Tekergő menetvonalán közlekedő Szolnok–Zánka-Erzsébettábor (és szerelvényvonatként tovább Zánka-Köveskálig) vonatpár, nyilván a Tekergőnél ritkább megállási renddel.
A Balaton környékén amúgy érdemes lesz figyelni hétvégéken, az utószezonban a késő esti és éjszakai vonatok köre bővül péntekről szombatra és szombatról vasárnapra virradó éjjel, tehát a Bagolyvonatok továbbra is bejönnek az utasoknak.
Az 50-es vonalon szeptember 2-ától egy hétköznap hajnali vonat kivétel minden vonat (ismét) megáll majd Cikó megállóhelyen.
Végül még egy fontos változás: a 147-es vonalon található Donát megállóhely neve szeptember 2-ától Dónát.
A megváltozott menetrendek a MÁV-csoport menetrendi keresőjében, a változások a kéziratos módosításban, a frissített menetrendkönyv pedig egyben szintén a MÁV-csoport weboldalán böngészhető.
Halász Péter