Csehországban véget ért a Tornádo korszak: három napos ünnepsorozattal zárta a České dráhy a 45-50 éves sorozat karrierjét. A záróünnepségre Olomoucban került sor, ahol még a retró fényezésű, ám 560-as sorozatba tartozó motorkocsi is megjelent. A vég nem teljes: a járművek nem mindegyike végzi valamelyik járműtemetőben: az egyenáramú darabok az utolsó RegioPanter megérkezéséig még a tartalékállomány részét képezik, utána pedig egy szerelvény nosztalgiaállományba kerül.
A járműsorozat történetéről bővebben itt lehet olvasni. Röviden összefoglalva: az 1970-es évek elejére igény formálódott a korszak forgalomban lévő járműveihez képest korszerű, gyors, kétáramnemű (3 kV egyenfeszültség és 25 kV 50 Hz-es váltakozóáram) motorkocsikra. A dologból aztán egy kétáramnemű sorozat helyett két egyáramnemű sorozat lett. A 2020-as évek elejére az 560-as sorozatú motorkocsik és a hozzá tartozó betétkocsik Brno környékére koncentrálódtak; míg a 460-as sorozat Ostrava és Olomouc környékére. A búcsúra végül utóbbi város vasútállomásán került sor: nem csak innen indultak útra utoljára tervezetten, de az országot átszelő Tornádo expres különvonat is érintette. Képes beszámolónk közvetkezik.
A különleges eseményt rengetegen várták Észak-Morvaország legnagyobb városának főpályaudvarán. Mi több, nem csak Magyarországról (mint a tudósítók), hanem a távol-keletről is érkeztek vasútbarátok.
Olomoucról több irányt is bejárt a régi pályaszámmal ellátott szerelvény: Červenka, Prostějov és Přerov felé is megfordult a háromkocsisra összeállított búcsúvonat.
A Tornádo búcsú mellett a napi forgalom is ment: a 887-es számú Slovácký expres nevű gyorsvonat például időben érkezett Prága felől Olomoucba, hogy folytassa útját Luhačovice felé.
A bordó-krém színű szerelvény Brno környékén járt az ottani megrendelői viszonyok, ezzel pedig az ottani RegioPanterek érkezéséig. Az egyébként három betétkocsiból csak egyet hoztak el.
A váltótípus, a RegioPanter. Alacsonypadlós, klimatizált, kétáramnemű és jóval csendesebb.
A forma hasonló, a beltartalom más: a váltakozó árammal működő (560-as sorozatú) Tornádo csak statikus szereplő volt, ugyanis Olomouc állomás egyelőre még 3 kV-tal van villamosítva.
A nosztalgia fényezésű, egyenáramú szerelvényen még az áramszedők számára is figyeltek: ugyanúgy kettő található a motorkocsikon, mint eredetileg. Az utóbbi időkben több motorkocsira a kettő helyett egy szedő került és az is jobbára, de nem konzekvensen félpantográf lett.
Mindketten máshol kezdték, de később Olomoucba kerültek: a RegioPanter 2014-től 2018-ig a brnoi fűtőház tartozott, a Tornádo 1978-tól 2007-ig Ústí nad Labemben volt otthon, utána 2024. április 21-ig volt olomouci állományban, ahonnan a chomutovi járműgyűjteménybe került.
A Tornádo lehúzható ablakai meglehetősen népszerűek voltak a vasútbarátok közében.
A Tornádo már akkor is 30 éves volt, amikor Červenka állomás legutóbbi korszerűsítése megtörtént 2008-ban. A přerovi „KÖFI” központnak sikerült egy olyan vágányra hozni a vonatot, ahonnan a legkevésbé fotózható a jármű, bár nem is fotósmenetről beszélünk, tegyük hozzá.
Az utolsó körre is elindult Olomoucról a felhős szombat délutánon a Tornádo. Másnap korán reggel a szlovák határra, Střelná megállóhelyre ment először, ahonnan Tornádo expres névvel egészen leendő lakhelyéig, Chomutovig közlekedett.
A dízelmozdony végül Hulín állomásig húzta, ahonnan saját erőből közlekedett
A rendezvény vége közeledtével elhúzták a csak váltakozó árammal üzemelő Tornádot is.
De nem csak a Tornádo búcsú volt az egyetlen látnivaló Olomoucban: kinyitották a fűtőházat, amiben különféle járművek várják a megújulást.
Például a kor színvonalán egy meglehetősen gyors villanymozdony, a Bobina: 1953-tól gyártották és 120 km/h a végsebessége. Egyes teherszállító vasúttársaságok még a mai napig üzemeltetnek belőle néhányat. A képen látható példányt 1958-ban gyártották. Honállomása 1968-ig Prágában, 1968-tól 1992-ig Ostravában, 1993-tól pedig Olomoucban volt, ahonnan 2011-ben került a nosztalgia állományba.
A (0)007-es „csehszlovák Csörgő” több depót megjárt mire Olomoucra került: 1973-as gyártásától 2008-ig a břeclavi depó állandó tagja volt, majd Valašské Meziříčíbe került, ahol a nosztalgiaállományt gyarapította. Onnan 2013-ban került el Olomoucra. A T466-os, majd 1988-tól 735-ös sorozatú dízelmozdonyokkal meggyűlt a ČSD baja: a beépített Pielstick 12PA4-18 dízelmotorok sajátosságai miatt már az utolsó mozdony legyártása után 10 évvel elkezdték őket leselejtezni.
Mára szinte teljesen eltűnt műfaj a járművek oldalára kívülről felhelyezett iránytábla.
Topless másként: ahogy sok dízelmozdonynál, a Bardotkánál is úgy a legegyszerűbb a motoron a nagyobb munkákat elvégezni, hogy a tetőt leszerelik róla.
Kicsi, mégis nagy: a Hurvínek becenevű motorkocsikhoz poggyászteres mellékkocsi 12 méteres hosszával kifejezetten nagynak tűnik az alig több mint hat méter hosszú teherkocsi mellett.
Ha már apróságok: az első dízel és akkumulátoros mozdony, mely Jihlavában készült a 90-es évek elején, kifejezetten fűtőházi használatra szántak.
Ami valóban ritkán látható: egy gőzmozdony belülről.
Batárnak tűnik, de nem az: a bordás oldalfalú hálókocsi sem mindennapi látvány ma már, pedig néhány éve még a közép-kelet-európai járműflotta alapjai voltak. Egyébként ez a 464.202-es gőzös kísérőkocsija.
A 464.202-es pályaszámú gőzös szintén Olomoucban fejezte be aktív éveit, mielőtt a Nemzeti Műszaki Múzeum tulajdonába került volna.
Kisebb mindig van: a szintén fűtőházi mozgatásokra szánt 706-os sorozatú mozdonyokat az 1930-as években kezdték gyártani.
A legelső M286-os motorkocsi is az olomouci gyűjtemény része.
A muzeális járművek körébe tehát a Tornádok is csatlakoztak. A kérdés adott: mikor és mi lesz a következő sorozat amitől elbúcsúzik a cseh vasútbarát közösség? A járműbeszerzések alakulását tekintve erre nem kell olyan sokat várni, vélhetőleg – az itthon Bzmot-ként ismert és híres-hírhedt motorkocsik cseh testvérei – a 810-es sorozat lesz.
Halász Péter, Mellár Marcell
