Viharos időszakon van túl a DB AG és a GDL, de a korábbiaknál hosszabb időszakra sikerült elásni a csatabárdot, aminek leginkább az utasok örülnek majd. Az egyik oldalon az elért célok, a másik oldalon a tervezhető jövő miatt lehetnek boldogok a tárgyalófelek. Lesz is előrelépés, meg nem is.
Legutóbb január végén foglalkoztunk a német vasutat megbénító sztrájksorozattal, amit már-már ütemesnek mondhatóan a GDL-lel kötött bérmegállapodás lejárta után hónapokig szokott elhúzni a szakszervezeti oldal. Ennek leginkább a médiamegjelenés miatt van értelme, hiszen Claus Weselsky már a visszavonulását készíti elő az idei nyugdíjazása előtt. Meg kell hagyni, hogy jó stratégaként még egy utolsó háborút vezetett az állami vasútvállalat ellen.
A január végén tartott kifejezetten hosszú sztrájk újfent viszonylag békésen folyt, az utasok számára a szokásos módon megengedte a DB a jegyek költségmentes visszaváltását és rugalmas felhasználását. A hétvégét is érintő munkabeszüntetés folyamán tartották Magdeburgban a T6A2 típus búcsúját, emiatt útra kelve nem tapasztalt a szerző kiemelkedő utasforgalmat vagy nagyobb problémát. Viszont a beharangozott hat helyett csak öt és fél napos lett, mivel 18 helyett már 2 órakor felvették a munkát a tárgyalások újabb körének előrehozása miatt. Ezzel párhuzamosan március 3-ig sztrájkszünetet is hirdettek a szakszervezeti oldalon, valamint a márciusi bérrel 1.500 € inflációs prémiumot is folyósított a munkáltatói oldal.
A békés időszak viszonylag hosszúra nyúlt és emiatt meglepetésként érkezett alig 36 órával korábban bejelentve a következő munkabeszüntetés március 12-én 2 és 13-án 2 óra között. A 24 órát ki is töltötték, majd három nappal később némasági fogadalmat tettek közé a felek. Ezen vállalásukat tartották is, így a témában az első híradás hétfő este már az egyezség megkötéséről és a részletek másnapi bemutatásáról szólt. Mindkét fél saját sajtótájékoztatót szervezett keddre, ami jó jele annak, hogy a szakszervezeti oldal mégsem elégedett az elért eredményekkel.
A kamerák és mikrofonok kereszttüzében Martin Seiler személyzeti igazgató. Erényt kovácsolhatott volna a leköszönőben lévő Claus Weselsky, ha vállvetve jelennek meg a fél éve húzódó tárgyalások lezárásakor.
(fotó: Volker Emersleben / DB AG)
(fotó: Volker Emersleben / DB AG)
Ennek ellenére inkább a harcos szakszervezetis látszatának fenntartása volt a fontosabb számára, amit a közszolgálati phoenix YouTube-csatornáján lehet megtekinteni teljes hosszban. A videó a tőle lassan megszokott módon egy közel perces sértegetés-sorozattal indul, amiben a 2015 óta létező Tarifeinheitsgesetz (TEG) iránt érzett dühe is érződik, mivel az amúgy is alacsony taglétszámból is csak kevesek részesülhetnek az elért eredményekből. A TEG értelmében az egy üzemegységben dolgozókra mindig a nagyobb taglétszámú szakszervezet által megkötött bérmegállapodás érvényes, ezáltal mindössze 18 üzemegységben lesz bevezetve a GDL tarifája. Ezután a 35 órás munkahét előnyeit sorolta fel, és bár kicsit dícsérte Martin Seilert és a két fél küldöttségeit a „történelmi jelentőségű” egyezségért, újra felülkerekedett rajta a sértettség és a DB InfraGO-nál dolgozókat az alacsony részvételükért ostorozta. Ennek azért van jelentősége, mert rájuk is szerette volna kiterjeszteni a megállapodást, de ezt végül nem érte el. Különös felhangot ad az egyezségnek és a korábbi némasági fogadalomnak, hogy vasárnap még egy harcos és egyes tagokat haszonlesőnek nevező videót tett közzé.
Weselsky úr az esti híradóban már kevésbé volt harcos, mint a nap közepén
Azokban az üzemegységekben, ahol be is vezetik a hat sztrájk után kiharcolt megállapodást, ott a következő feltételek lépnek életbe május 1-től az egyenlőtlen munkaidő-beosztású vagy műszakos munkarendben dolgozók számára:
- a márciusin felül 1.350 € inflációs prémium kifizetése májusban
- 2024. augusztus 1-től és 2025. április 1-től alkalmanként 210 € alapbéremelés
- szintén ugyanekkor emelkedik majd 4-4 százalékkal a pótlékok mértéke is
- 2029-ig négy lépésben csökken 35 órára a heti kötelező munkaidő, de az alapbér nem csökken vele
- bevezetésre kerül az „ötnapos munkahét” 2025. január 1-től a heti munkaórakeret 120 órában maximalizálásával
- mivel a MÁV-csoportnál alkalmazott vállalati szabadjegy gyakorlatilag nincs, ezért havonta 12,25 € erejéig hozzájárul a munkáltató a Deutschlandtickethez
- a bérmegállapodás 2023. november 1-től 2025. december 31-ig érvényes, de utána február végéig még nem lehet sztrájkot hirdetni. A munkaidőre vonatkozó részek 2028. december 31-ig hatályosak.
A legfontosabb követelés a kötelező munkaidő csökkentése volt, viszont ezzel praktikusan majd csak a túlórák száma száll el
A munakidőt érintő szabályok esetén a DB AG megjegyezte, hogy a 2026-tól érvényes 37 óra automatikusan bevezetésre kerül, de 2025 első felében még megkérdezik a dolgozókat, hogy kívánnak-e maradni a jelenlegi 38-nál. Később már a dolgozónak aktívan kell jelezniük, hogy mennyit kívánnak dolgozni az adott évben, ellenkező esetben marad a 37 óra. A szakszervezeti vezető a 30 céggel megkötött megállapodás közül a DB-vel kialkudottat tartja a legnagyobb eredménynek, mivel ezáltal vált érvényessé a korábbi záradék alapján a magánvasutaknál is a bérmegállapodás.
Aki többet dolgozik, többet vihet haza. A minimum feletti egy óra átlagosan 2,7%-os bérnövekedést jelent.
(grafikák: DB AG)
(grafikák: DB AG)
Azt már csak a partvonalról szemlélve tesszük hozzá, hogy közel egy évtizede egyre jobban látszik a vasúti járművezetők hiánya és az utóbbi évek forszírozott állásdömpingje ellenére sem sikerül pótolni a nyugdíjba vonulókat. A társadalmi változásokat egy ekkora konszern természeténél fogva is csak lassan tudja lekövetni, de a klasszikusan részmunkaidősnek minősülő foglalkoztatás is egyre jobban terjed más, akár kényelmesebb munkakörökben is.
Adorján Péter