Magyarországon nem jellemző mellékvonali sors (bár példa van rá), de több nyugat-európai országban, így Ausztriában is, a bezárt vasúti mellékvonalak sok esetben kerépárútként születnek újjá. Mai bejegyzésünkben egy ilyet mutatunk be: a fénykorában közel 80 kilométeres Ybbstalbahn völgyi szakasza az Ybbs mentén ma kerékpárútként funkcionál és közkedvelt célpontja lett a kirándulóknak.
Az Ybbstalbahn 71 kilométeres fővonala Waidhofen an der Ybbs várostól Kienberg-Gaming állomásig húzódott - előbbinél a Rudolfsbahn, utóbbinál az Erlauftalbahn normál nyomközű vonalához csatlakozott a 760 milliméteres nyomtávú kisvasút. Gstadt állomás után egy 5,7 kilométeres szárnyvonal ágazott ki a középkortól fontos bánya- és fémipari városkáig, Ybbsitz-ig. Az 1895 és 1899 között kiépült hálózat hivatalosan 2010 decemberéig volt az osztrák államvasút, az ÖBB kezelésében, de a végjáték már 2006-2007 során elkezdődött: az ekkor bekövetkezett árvízkárokat nem sikerült teljesen kijavítani, így a megmaradó lassújelek miatt versenyképtelenné vált menetidők miatt a (főleg iskolásokból álló) hivatásforgalmat 2008-ban buszokra terelték. 2009-ben ismét károkat okoztak a pályában az esőzések és 2010 decemberében, több másik mellékvonallal együtt, a tartomány (Alsó-Ausztria) kezelésébe adták át a vonalat. A tartományi közlekedésszervezők a Waidhofen–Göstling szakaszra már korábban is kerékpárutat terveztek, míg a Göstling an der Ybbs–Lunz am See szakaszt a hálózat hegyi szakaszát (Lunz am See–Kienberg-Gaming) üzemeltető egyesület kezelésbe akarták átadni. Ennek megfelelően csak a rövidke és városias Waidhofen–Gstadt szakaszon vették fel a forgalmat, de 2013 áprilisában Waidhofen széle és Gstadt között le is állt a vonatközlekedés, a síneket pedig 2014-től felszedték - eközben Waidhofen városán belül helyiérdekű jelleggel, Citybahn néven mai napig van közlekedés. Az egyesületi kezelésbe átadott Göstling–Lunz szakaszon rövid ideig közlekedtek a nosztalgiavonatok, de a nem túl látványos szakaszt végül hajtánypályaként hasznosították, a gőzvontatású nosztalgiavonatok pedig maradtak a hegyi pályán, Gaming és Lunz am See között. A vonal végnapjairól ajánljuk 2018-as bejegyzésünket vedégszerzőnk, Götz Bálint tollából és képanyagával, valamaint az ott hivatkozott videót – magyar kivasutas szemmel egészen elképesztő minőségű, 40-60-as tempóval járható vonal ment a süllyesztőbe itt.
A fenti, vasúti szempontból szomorú történettel párhuzamosan kiépült viszont mai témánk, a kerékpárút, mely Amstettenből indulva 107 kilométeres, és a régi vasúti nyomvonalon vagy ahhoz közel Waidhofen an der Ybbs állomástól Lunz am See központjáig szűk 54 kilométernyi, közúti forgalomtól javarészt védett tekerést tesz lehetővé - a Gstadt és Göstling közötti fő szakasz 2017 nyarán nyílt meg. Az út viszont nem mindenhol az egykori vasút töltésén vezet fizikailag - főleg a falvak belsejében inkább egy már meglévő, kis forgalmú mellékúton jelölték ki a bringautat. Ez nyilván kiépítési és üzemeltetési költségmegtakarítást is jelent, de annyiban előnyös is, hogy a „házak háta mögött”, avagy a kertek alatt futó vasúti nyomvonalról néha jól esik (vagy éppen praktikus, vö. pihenőhelyek, vendéglátóegységek, látványosságok) betérni egy-egy településre. Maradt viszont így is a vasúti nyomvonalakra jellemző fő előny, a mérsékelt emelkedés, illetve lejtés: az Ybbstalbahn maximális esése 19 ezrelékes volt, és a kerékpárút is nagyjából ezt tudja, nincs 2%-nál meredekebb emelkedő. Kellemes a tekerés, viszont annyiban alattomos a dolog mondjuk a távot egy levegővétellel leküzdeni akaró országúti kerékpárosok szempontjából, hogy ez a mérsékelt emelkedés viszont 50 kilométeren át tart, lényegében folyamatosan. Kiváló a terep viszont a kényelmesebb tempóban közlekedő és többször megálló kerékpáros turisták számára - akikre egyébként is optimalizálták az utat, hiszen számos kisebb büfé és étterem direkt erre a közönségre lőve települt a kerékpárút mellé. Ilyesmit főleg a középső és a Göstling–Lunz am See „állomásközt” leszámítva a felső szakaszon találunk - az alsó szakaszon Waidhofen és Hollenstein között ne számítsunk komoly kínálatra! A vonalon, mivel az Ybbs völgyét követi, csak egy rövidke, 87 méteres alagút van Opponitz mellett, de ez is feldobja a szakaszt. A vasútra leginkább a megmaradt állomásépületek és néhol (főleg az alsó szakaszon) megmaradt nyíltvonali őrházak, illetve a szelvényszámozás emlékeztetnek - egyébiránt a kategóriájában mintaszerű rekultiváció zajlott a vonalon. Érdemes azt is megemlíteni, hogy Lunz am See-ben az Ybbstalradweg csatlakozik a szomszédos Erlauf folyó völgyében futó Erlauftalradweggel - utóbbi lazábban követi a vasúti nyomvonalakat, lévén itt még aktív vasútforgalom van a Scheibbs-Gaming szakasz kivételével.
Kedvcsinálóként álljanak itt alábbi képeink a Magyarországról is viszonylag könnyen elérhető kerékpárútról!
Kedvcsinálóként álljanak itt alábbi képeink a Magyarországról is viszonylag könnyen elérhető kerékpárútról!
Waidhofenből kiérve az első egykori állomás Gstadt: idáig egészen 2020 decemberéig volt vasúti forgalom, ma viszont már csak a peronok és némi kavicságy jelzi a vágányok helyét - bal oldalt pedig a kerékpárút látható
Az Ybbstalbahn egyik hídja a névadó folyó felett, Gstadt határában: ez nem a fővonalé volt, mely kicsit feljebb keresztezi a folyót, hanem a Gstadt-Ybbsitz szárnyvonalé
Opponitz község egykori állomásánál van az első komolyabb pihenőhely a vonal alsó szakaszán Waidhofen után
A vonal, illetve ma a kerékpárút egyetlen alagútja a 87 méter hosszú Oppnitzer Tunnel, Opponitz község határában
Az egykori vasút szelvényszámozása ma is látható egyes szakaszokon: leginkább az Opponitz környéki szakaszon, a 14. és 19. vonalkilométer között vannak helyükön a táblák. A vonalvezetés pedig kerékpárútnak meglehetősen luxus: enyhe emelkedés, hosszú egyenesek, nagysugarú ívek
Kleinhollenstein állomásépületén még a korabeli ÖBB-szabványú tábla és a korábbi felirat is ott díszeleg. A közelben található egyébként a vonal alsó szakaszának első büféje
Az egykori Grosshollenstein állomás végponti váltókörzetének helyén létesült ez a pihenőhely, stílszerűen a vonalon utolsóként szolgált kocsik egyikével dekorálva. Maga az állomásépület ma vendégház, innen pár száz méterre
Hollenstein an der Ybbs temploma a szűkülő völgy felett magasodó dombra épült. A vasúti nyomvonalon futó kerékpárút itt látványosan simul a völgy oldalához
Csendesen rothadó kapitalizmus, avagy tipikus látkép a középső szakaszról. A völgy itt kiszélesedik, számos gazdaság van az egykori vonal mentén, a hegyek pedig bár nem klasszikus osztrák havasok, az ezerpárszáz méterbe azért belekarcolnak
A kerékpárút főleg a településeken belül távolodik el egy kicsit az Ybbstalbahn egykori nyomvonalától, de ez nem feltétlenül hátrány. Itt például St. Georgen am Reith faluban érünk egy hangulatos elágazásba
Göstling an der Ybbs egykori állomása ma magánlakás, a kerékpárút pedig itt a Lunzig tartó utolsó, 5 kilométeres szakaszra eltér a vasút nyomvonalától. A sínek ugyanis itt még fizikailag a helyükön vannak és hajtányozni is lehet rajtuk
Lunz am See előtt a kerékpárút a 25-ös főút és a hajtánypályaként szolgáló vasútvonal között fut
Hangulatos a „befutó” Lunz am See-be, az utolsó szakaszon a kerékpárút a völgy szélén kanyarog egy kisforgalmú mellékúton, a vasúti nyomvonal közelében maradva
Lunz előtt megint összezárul a völgy. Bár Göstling környéke helyi viszonylatban viszonylag „lapos”, itt megint erdei és vadregényes lesz a vonalvezetés
Lunz am See állomáson pihennek az előbb látott szakaszon használható hajtányok, illetve ide érkezik a másik irányból, Gaming felől a nosztalgiavonat is hétvégéken
Lunz am See állomás. Ide érkezhetünk vonattal és kerékpárral is, iránytól függően...
Praktikus tudnivalók
A kerékpárút hivatalos oldalán a térképen túl a környékbeli szálláshelyekről is bőséges információt adnak.
Kezdőpont: Amstetten, illetve Waidhofen an der Ybbs vasútállomások; az Ybbstalbahn nyomvonalát követő bringaút gyakorlatilag Waidhofen városka keleti szélén indul, azonban a csatlakozó kerékpárúton akár Amstettenből is indulhatunk.
Végpont: Lunz am See - innen az Erlauftalbahnradweg nevű kerékpárúton, 70 méter szintemelkedés után gurulhatunk le egészen Pöchlarn városáig.
Megközelítés vasúton: A Bécs–Linz–Salzburg fővonalon fekvő Amstetten állomásig, innen átszállással órás ütemben Waidhofen an der Ybbs állomásig vihetjük a bringát. Visszafelé fordítva ugyanez, vagy az Erlauf völgyében leereszkedve a mellékvonal mai végpontját jelentő Scheibbs állomásától Pöchlarnnál érjük el a bécsi fővonalat, illetve ezt a szakaszt Pöchlarnig kerékpárúton is megtehetjük. Pöchlarn állomáson csak a regionális vonatok állnak meg, így St. Pölten Hbf. a távolsági vonatokra átszállás szempontjából az első köztes cél. Kerékpárszállítási kapacitás tekintetében érdemes tudni, hogy az Amstettenben is megálló Railjet-vonatokon a kerékpárhelyet előre le kell foglalni, vonatonként kb. 6-8 darabnak van hely. A regionális vonatokra kb. 10-12 kerékpárig viszonylag nyugodtan tervezhetünk, kivéve a dízelmotorkocsikkal kiszolgált Scheibbs–Pöchlarn(–St. Pölten) szakaszt, ahol 4-5 kerékpárnál többet nehéz elhelyezni.
Közúti megközelítés: az Ybbstalradweg mentén több helyen van kisebb-nagyobb kapacitású parkolóhely, ahonnan kiindulhat a túra. Az alsó szakaszon Waidhofen belvárosa nem célszerű, de az állomás környékén vagy Waidhofen keleti végén, illetve a szomszédos Gstadtban már bőven adódik hely a kerékpárút mellett. Utána legközelebb Opponitz falu jön szóba az autó lerakására. A felső végeken Lunz am See központjában van egy nagyobb parkoló, illetve Göstling és Lunz között a 25-ös főút mentén van néhány kisebb murvás parkolóhely.
Kezdőpont: Amstetten, illetve Waidhofen an der Ybbs vasútállomások; az Ybbstalbahn nyomvonalát követő bringaút gyakorlatilag Waidhofen városka keleti szélén indul, azonban a csatlakozó kerékpárúton akár Amstettenből is indulhatunk.
Végpont: Lunz am See - innen az Erlauftalbahnradweg nevű kerékpárúton, 70 méter szintemelkedés után gurulhatunk le egészen Pöchlarn városáig.
Megközelítés vasúton: A Bécs–Linz–Salzburg fővonalon fekvő Amstetten állomásig, innen átszállással órás ütemben Waidhofen an der Ybbs állomásig vihetjük a bringát. Visszafelé fordítva ugyanez, vagy az Erlauf völgyében leereszkedve a mellékvonal mai végpontját jelentő Scheibbs állomásától Pöchlarnnál érjük el a bécsi fővonalat, illetve ezt a szakaszt Pöchlarnig kerékpárúton is megtehetjük. Pöchlarn állomáson csak a regionális vonatok állnak meg, így St. Pölten Hbf. a távolsági vonatokra átszállás szempontjából az első köztes cél. Kerékpárszállítási kapacitás tekintetében érdemes tudni, hogy az Amstettenben is megálló Railjet-vonatokon a kerékpárhelyet előre le kell foglalni, vonatonként kb. 6-8 darabnak van hely. A regionális vonatokra kb. 10-12 kerékpárig viszonylag nyugodtan tervezhetünk, kivéve a dízelmotorkocsikkal kiszolgált Scheibbs–Pöchlarn(–St. Pölten) szakaszt, ahol 4-5 kerékpárnál többet nehéz elhelyezni.
Közúti megközelítés: az Ybbstalradweg mentén több helyen van kisebb-nagyobb kapacitású parkolóhely, ahonnan kiindulhat a túra. Az alsó szakaszon Waidhofen belvárosa nem célszerű, de az állomás környékén vagy Waidhofen keleti végén, illetve a szomszédos Gstadtban már bőven adódik hely a kerékpárút mellett. Utána legközelebb Opponitz falu jön szóba az autó lerakására. A felső végeken Lunz am See központjában van egy nagyobb parkoló, illetve Göstling és Lunz között a 25-ös főút mentén van néhány kisebb murvás parkolóhely.
Az Ybbstalbahn megmaradt vasúti forgalmáról a későbbiekben külön is írunk majd – addig is álljon itt egy életkép a Waidhofen városon belül megmaradt „Citybahn” munkanap csúcsidei erősített szerelvényéről. Az utazóközönséget főleg a helyi középfokú oktatási intézményekből a nagyvasúti állomásra igyekvő diákok teszik ki
(a felvételek a szerző munkái)
(a felvételek a szerző munkái)
Magyarics Zoltán