2023-ra szerencsésebb időpontot választott az immár bejáratott rendezvénynek a MÁV-START-nak: ezúttal nem a Balaton Sound vagy éppen a Balaton-átúszás idejére szervezték a(z első idei) retró hétvégét. A korábbi években már hagyománnyá vált programon is csavartak egy picit, igaz, a körülmények és műszaki realitások előzetesen és a helyszínen is erősen befolyásolták az egyébként kiváló műsort. Nagyképes beszámolónk a hajtás után.
A 2023-as első balatoni retró hétvége kapcsán már az elején meg kell jegyeznünk, hogy az időpontválasztás kifejezetten jól sikerült: július 8–9-ével nem lehet nagyon mellé lőni, hiszen a déli parton csúcsforgalmat generáló Balaton Sound már elmúlt, az északi partot is egy napra (még jobban) telítő Balaton-átúszás pedig majd csak július 22-én lesz. Egyébként is élén (természetesen politikai színezetű) vitatéma, hogy idén sokan vagy kevesen vannak a Balatonon: nos, figyelembe véve, hogy a főszezon második hétvégéje volt és számos német tartományban még nincs szünet, saját tapasztalataink alapján leginkább gyenge átlagosnak mondanánk a retró hétvége alatt látott forgalmat. Ami a vonatokat illeti: jó házzal mentek, de az olykor a balatoni forgalomban abszolút szokványos tömegjelenetek elmaradtak.
Ami magát a vasúti programot illeti, a koncepció szerint a szombati nap az idén 60 éves NoHAB-sztorira (1963-ban érkezett az első példány Magyarországra) épült, míg vasárnap a szinte egyidős M62-es (ma 628-as) sorozat, azaz becenevén a Szergej kapta (volna) a főszerepet – természetesen a show-t mindig ellopó gőzös mellett. Mindehhez szombatra három NoHAB-al (M61 006, M61 019, M61 020) készültek, vasárnapra pedig három klasszik Szergejjel (M62 187, M62 194, M62 228) készültek. Szombatra amolyan mellékprogramként három NoHAB-ot egy nosztalgiaszerelvény élén Tapolcára vittek kiállítani, sajnos oda-vissza a déli parton közlekedtetve – ezek az M61 001, az M61 010 és a Komplex Rail norvég eredetű 618 629 pályaszámú gépe voltak.
A menetrend is hasonlóan esett-kelt. Míg a korábbi évek egyikén a vonal beállt egységesen 20 perces késésre, ezúttal szétszakadt a mezőny: néhány vonat megúszta 8-10 perces csúszással, míg sok járat elérte a 35-40 perc körülit. Extrém, egy órás vagy nagyobb késés egy kivétellel (utolsó pillanatban fekve maradt 265-ös Szergej) szerencsére idén nem volt, de a szokásos mantrát így is kénytelenek vagyunk elővenni: a menetrendszerűség még mindig zűrös és ez a vasútbarátok életét is nehezíti, nyilván azzal együtt, hogy a fizető utasok késése az elsődleges probléma. Balatonfüred és Tapolca között napközben végig menetrendszerűen leközlekedett vonat nem is volt a hétvége során, ami finoman szólva riasztó tünet.
A műszaki realitásokon túl kiemelendő pozitívum, hogy a rendezvénynek láthatóan kialakult egy igen lelkes és elkötelezett gazdája a MÁV-START berkein belül, akik a vasúton is túlra tekintve idén komoly dobásként összehozták a „retró MALÉV-et” Budapest és Sármellék, illetve Sármellék és Szentkirályszabadja közötti Li-2-es repülőjáratokkal. Az ő kezük munkáját dicséri az is, hogy legalább az északi parton és legalább szezonban van korrekt, többnyelvű fedélzeti utastájékoztatás a vonatokon – angolul is, értelmezhető minőségben. Ez már csak azért is dicséretes, mert a rendezvény az évek során abszolút nemzetközivé lett, a retró szerelvényeken angolt és németet hallani, sokan egészen Nagy-Britanniából zarándokolnak évente a Balatonhoz egy kis dízeles múltidézésért, ami érthető, hiszen ilyen volumenben és főleg koncentrációban klasszikus fővonali nosztalgiát sehol máshol nem kapni Európában. Ez talán fontos üzenet a fanyalgóknak is: a MÁV-START sanyarú pálya-, jármű- és pénzügyi helyzetén ez a két hétvége érdemben már nem ront, viszont hatalmas reklámértéke van, bel- és külföldön egyaránt. Azt is fontos megemlíteni, hogy a belföldi közönség mindig lelkesen rácsodálkozik a gőzösre, de egyre inkább „oldtimer” lesz már a Szergej vagy a Csörgő is – főleg azoknak a Budapest környéki nyaralóknak, akik a főváros környékén már (szerencsére) alapvetően modernebb szerelvényekkel találkoznak. (A fővárosközeli élő múzeum szerepét betöltő elátkozott lajosmizsei vonal persze mindig kivétel.)
Ami a biztos fénypontnak számító gőzöst illeti: ez a vontatási nem nagyon sok utast és fotóst vonz és joggal, így meg kellene fontolni azt, hogy ne az amúgy is terhelt – idén sebesvonati nemben közlekedő – 1972/1973 vonatszámú Tekergő legyen az „áldozat”. A menetrendbe kényelmesen beleférne egy mentesítő vonat Balatonfüred és Tapolca között pluszban, ez a szerelvény lehetne a vékonycsíkos gyorsvonati szerelvény, akár a MÁV Rail Tours WR 252-es étkezőkocsijával kiegészítve, helyjegyes kiadásban. Hogy a keresztekre sokat kell várni? Talán nem is lenne annyira baj, lehet fotózni, élvezni a gőzmozdony jelenlétét is. Nem utolsó sorban jó eséllyel kiváló bevételi forrás is lehetne. Ha a déli partra tavaly júliusban és augusztusban is belefért a Samuval kiadott Zala InterCity, akkor egy – tegyük fel – Füred Expressz is elférne az északi parton a gőzössel vagy éppen az egyik csíkos Nohabbal, Szergejjel és a vékonycsíkos szerelvénnyel, nem? A történeti hűség kedvéért azért tegyük hozzá, hogy a korábbi évekkel ellentétben idén a 424-es abszolút tartotta a menetidőt, alig 8 perces késéssel ért célba Tapolcán és ez szinte a legkisebb késésnek számított a környéken. Ebben valószínűleg az is közrejátszott, hogy tavaly és idén már csak Balatonfüredtől és nem Székesfehérvártól vontatott a gőzös.
De mindezen észrevételek mellett is élvezetes hétvégét töltöttünk a Balatonnál, így érkezzenek most már a képek és a beszámolónk!
Szombat reggeli tökéletesen autentikus nyitány: 19787-es személyvonat az M62 228 klasszik Szergej előadásában, korhű „telikék” személyvonati szerelvénnyel, frissen (vissza)fényezett elsőosztályú Ap-kocsival. Ekkor még retró volt a hétvége.
(fotók: Magyarics Zoltán)
(fotók: Magyarics Zoltán)
A déli irányú 19607-es Tanúhegy sebesvonatot kisebb műszaki fennakadásokkal először egy remot Csörgő húzta Celldömölkig, hogy aztán az irányváltás alkalmával megkapja a kissé kopottas 20-as NoHAB-ot.
M61 019 érkezik S1972-es „Csabai Tekergő” vonatszámban Badacsonytomajra, vékonycsíkos gyorsvonattal – abszolút időgép, tökéletes autentikus összeállítás.
Gyors kereszt után menetesztik a 019-es NoHAB-ot Tomajból.
A 019-es turcsiorrú még mindig képeslapra kívánkozóan szép állapotban tölti megérdemelt nyugdíjaséveit.
(fotó: Magyarics Zoltán)
(fotó: Magyarics Zoltán)
A 194-es klasszik Szergej vágódik be az IC 19792-es Kék Hullám élén a Révfülöp és Balatonrendes közti szakasz nádas menti rövid egyenesébe.
Kis pihenés a retróban: a 418 316-as remot Csörgő IC 19705 számban gyorsít ki Zánka-Köveskál kezdőponti végén egy Kék Hullám alapszerelvénnyel – öt kocsi, négy és fél különböző járműtípus, de van benne logika...
(fotó: Magyarics Zoltán)
(fotó: Magyarics Zoltán)
Retró Remot hétvége
Ha már rendelkezésre állás és műszaki realitások: az idei első retró hétvége kínálata egy kicsit szerényebb volt, mint az elmúlt évi: sajnos most sem Bobók, sem Púposok nem színesítették az északi partot és a tavaly komoly gurításként bedobott MDmot sem került be a fordákba. Az M40-esek igazoltan voltak távol, hiszen a Tisza-tó sebesvonatot továbbítják napi szinten és mint a vasútbarátok által rendszeresen közzétett fotódokumentáció is mutatja, esnek-kelnek ebben a szerepkörben. Kényszerből akadtak furcsa szerelvényösszeállítsok is. Amint alábbi képeinken is látszik majd, a NoHAB-ok hozták a kötelezőt és végigbírták a szombati napot, viszont az utóbbi években is a napi üzemben dolgozó klasszik Szergejek egymás után mondták fel a szolgálatot – szomorú intermezzoként még az első fordulója után fekve maradt M62 228 helyett beugró M62 265 is lendületből szolgálatképtelen lett és egyedül a szegediek által makulátlan állapotba hozott 194-es szovjet bírta végig a napot. A retró hétvégéből így lett vasárnap délutánra tökéletes remot-hétvége...
Bár a retró hétvége nem a szegecsszámlálók által megkövetelt szintű korhűségről szóló rendezvény, azért az 1930-as éveket idéző Da 6404-es „sörkocsi” (vagy ahogy mostanában szereti emlegetni a MÁV-START: SR 404-es kocsi) nagyon nem illik az 1970-es éveket idéző olajzöld ingavonathoz. Ha már mindenáron étkezőkocsit tennénk hozzá, akkor a már említett WR 252-es jobban illik a vonathoz, ahogy azt már 2021-ben is láthattuk. Kicsit kényszeredett volt a 19-80-as és 20-80-as bautzeni kocsikhoz kapcsolni a 20-37-es „poznańi heringeseket”, de mindkét kocsitípus elfogyóban van (poznańi konkrétan már nincs napi használatban), így az egyező „vastagcsíkos” színterv miatt ez egy élhető kompromisszum a barna műbőr üléshuzat kedvelőinek. Abszolút autentikus telitalálat volt viszont a „telikék személyvonat” elsőosztályúra frissen (vissza)fényezett 19-05-ös Ap kocsival és klasszik Szergejjel (amíg ment), valamint a „vékonycsíkos” gyorsvonat Rába-kocsikból kiállítva az M61 019-es mögött. A mostani rendezvény egyik fő újdonsága az 1. osztályú menetjegyek voltak. Eddig, ha akadt is valahol ilyen kocsi a vonatokban, az 2. osztályra deklasszálva közlekedett – eltekintve a Kék Hullám IC-ktől, ahol az ARmz eddig is „bolhás” volt. Most viszont az 1. osztályú kocsi ekként közlekedett akár egy mezei sebesvonatban is. Ezzel nincs is baj, hiszen az ország- és vármegyebérletes tömegektől talán a picit többet fizető utas „megmenekülhetett.” Mondjuk prémium osztálynak eladni a „Kiskomfortot” azért már valóban erős volt...
Bár a retró hétvége nem a szegecsszámlálók által megkövetelt szintű korhűségről szóló rendezvény, azért az 1930-as éveket idéző Da 6404-es „sörkocsi” (vagy ahogy mostanában szereti emlegetni a MÁV-START: SR 404-es kocsi) nagyon nem illik az 1970-es éveket idéző olajzöld ingavonathoz. Ha már mindenáron étkezőkocsit tennénk hozzá, akkor a már említett WR 252-es jobban illik a vonathoz, ahogy azt már 2021-ben is láthattuk. Kicsit kényszeredett volt a 19-80-as és 20-80-as bautzeni kocsikhoz kapcsolni a 20-37-es „poznańi heringeseket”, de mindkét kocsitípus elfogyóban van (poznańi konkrétan már nincs napi használatban), így az egyező „vastagcsíkos” színterv miatt ez egy élhető kompromisszum a barna műbőr üléshuzat kedvelőinek. Abszolút autentikus telitalálat volt viszont a „telikék személyvonat” elsőosztályúra frissen (vissza)fényezett 19-05-ös Ap kocsival és klasszik Szergejjel (amíg ment), valamint a „vékonycsíkos” gyorsvonat Rába-kocsikból kiállítva az M61 019-es mögött. A mostani rendezvény egyik fő újdonsága az 1. osztályú menetjegyek voltak. Eddig, ha akadt is valahol ilyen kocsi a vonatokban, az 2. osztályra deklasszálva közlekedett – eltekintve a Kék Hullám IC-ktől, ahol az ARmz eddig is „bolhás” volt. Most viszont az 1. osztályú kocsi ekként közlekedett akár egy mezei sebesvonatban is. Ezzel nincs is baj, hiszen az ország- és vármegyebérletes tömegektől talán a picit többet fizető utas „megmenekülhetett.” Mondjuk prémium osztálynak eladni a „Kiskomfortot” azért már valóban erős volt...
Retró elfogyott, remot szerencsére még volt: a 19774-es vonatszámban szombat délben már csak hidegen jött a korábban látott 228-as Szergej, a telikék személyvonati szerelvény vontatásának nemes feladata már a 321-es remotorizált Szergejre jutott.
(fotó: Magyarics Zoltán)
(fotó: Magyarics Zoltán)
A „telikék” szerelvény ékköve a frissen fővizsgázott Ap kocsi.
A 19785-ös személyvonatot szombaton az M61 019-es továbbította, klasszikus vastagcsíkos gyorsvonati szerelvénnyel – itt éppen Balatonrendes után, a pálkövei strandnál tekeredik az ívbe a szerelvény.
Klasszikus „poznańi heringesek” a vastagcsíkos retró gyorsvonatban, tökéletes fényben egy északi parti ívben. Így őrizzük meg emlékeinkben ezt az egyébként fénykorában sem túl sokat kínáló, ám klasszikussá nemesedett kocsitípust!
(fotók: Magyarics Zoltán)
(fotók: Magyarics Zoltán)
Kis NoHAB kiállítás Tapolcán: elöl a Skandináviából használtan importált 618 629-es...
...mögötte pedig a NOHAB-GM Alapítvány M61 010-es pályaszámú mozdonya. Egy harmadik mozdonynak, az M61 001-nek kellett volna még itt állnia, de az a szerelőaknán várta a szakértő kezeket.
Az ABbmot jár körül Tapolcán - a retró hétvége egyik (a korábbi eseményekkel ellentétben) megbízható szereplője volt idén az 1956-os évjáratú veterán jármű.
(fotó: Magyarics Zoltán)
(fotó: Magyarics Zoltán)
Klasszikus fotóhely a Nemesgulács-Kisapátinál fekvő ív – a 7345-ös számú úton évente legalább kétszer a fotósok tömege gyűlik itt össze.
Keresztáthelyezés miatt lopakodik be a 19773-as számú vonat Révfülöp első vágányára.
A 19784-es személyvonat gépe, az M62 187-es ugyanis feladta a harcot, a haváriatartalékként Révfülöpön állomásozó 305-ös remot Szergej vette át a vonatot.
A NoHAB-okból fényezés terén nem lehetett okunk panaszta, gyakorlatilag az összes előfordult idén is a Balaton északi partján, így a narancssárga 19-es is.
Szombat esti körüljárás Balatonfüreden: az M61 006 mögött egy erősített (és ezáltal igazi személykocsis vegyesfelvágott) Vízipók InterRégió sejlik fel.
(fotó: Magyarics Zoltán)
(fotó: Magyarics Zoltán)
Az ABbmot készül Tapolcán a vasárnapi első fellépésre és 19617 vonatszámban közlekedik majd Keszthelyre
(fotó: Magyarics Zoltán)
(fotó: Magyarics Zoltán)
A retró hétvége itt már átcsapott remot hétvégébe: a tervezett M62 228-as klasszik Szergej helyett a remot 329-es készül 19787-es vonatszámban indulásra Tapolcán
(fotó: Magyarics Zoltán)
(fotó: Magyarics Zoltán)
A szombat után vasárnap is kissé megkésett 19607-es Tanúhegy sebesvonat lő ki Tapolcáról, miután elverte a csatlakozó 19787-est.
(fotó: Magyarics Zoltán)
(fotó: Magyarics Zoltán)
Az ABbmot 610-es itt már 19622 vonatszámban nyargal Raposka megállónál Keszthelyről visszafelé – körülbelül 15 perces késéssel.
(fotó: Magyarics Zoltán)
(fotó: Magyarics Zoltán)
A vasárnapi 19782-es személyvonat rajtol Balatonrendes megállóból Balatonrendes a 628 305 remot Szergej előadásában, a korhűség szempontjából eklektikusra sikerült, olajzöld Bhv ingavonat alapú szerelvénnyel. Az olajzöld ingából egy Bhv-kocsi fogyott el kisebb baleset miatt még a hétvége előtt, míg az eredetileg ide szánt M62 187 klasszik Szergej már a helyszínen maradt fekve egy nappal korábban.
(fotó: Magyarics Zoltán)
(fotó: Magyarics Zoltán)
A legnagyobb érdeklődést vasárnap a 424-es által vontatott Csabai Tekergő nevű vonat váltotta ki, ami nem is csoda, hiszen a eddigre már szinte alig maradt retró jármű...
...leszámítva a dupla klasszik Csörgős vonatot, ami a környezeti hőmérséklet és a napsütés ellenére tudta teljesíteni a Balatonfüred–Tapolca távot.
A vastagcsíkos gyorsvonati szerelvény élére jutott a remot Szergejekből is: a 321-es gép éppen az M62 228-as helyett vitte a vasárnapi 19785-öst, amint Badacsonylábdihegynél lencsevégre kaptuk.
Szerencse, hogy tartalék gépekkel jó el volt látva a vonal, így a megfeküdt 265-ös Szergejt egy remotorizált társa, a 329-es húzhatta Tapolcára.
A vasárnapi 19774-es személyvonat fordul rá Badacsonytomaj állomásra, a váltókörzetet pedig ellepik a fotósok. Élen a 329-es Szergej, mögötte a totemként cipelt és már szombat reggel fekve maradt 228-as helyett érkezett és fekvemaradt 265-ös klasszik.
(fotó: Magyarics Zoltán)
(fotó: Magyarics Zoltán)
A Sármellék–Szentkirályszabadja járatot teljesíti a retró hétvége kapcsolódó programjaként repülő Li–2-es, amelyet Badacsonytomaj vasútállomáson sikerült lencsevégre kapni.
Akikre büszkék vagyunk, avagy a rögtönzött dögsor a tapolcai fűtőház előtt a 265-ös és a 228-as Szergejből.
Rajtra várnak a retró hétvége vonatai Tapolcán. A 628 329-es „véletlenül” tervezetten jutott a 19773-as személyvonat (a telikék szerelvény) élére. Mellette a Csabai Tekergő (S 1973) szerelvénye és a retró Kék Hullám (IC 19793) stokkja.
Nem a festék húzza: hiába csillogott-villogott a klasszik Szergejek bármelyike, ha a kopottasabb megjelenésű remotok zokszó nélkül vitték a vonatokat – de legalább vitték.
Ez is retró már, de amúgy inkább a mindennapok részei... De ezen a hétvégén szerencsére nem a Bzmot-ok jártak az északi parti személyvonatokban, legalábbis nem a frekventált napközbeni vonatszámokban - egy esti párra már beugrottak a csehszlovák remekek.
Csak egy legény maradt talpon: az M62 194-es az utolsó üzemelő klasszik Szergej volt a programban: itt éppen az M62 187 helyett érkezik Keszthelyről Tapolcára a 9616-os személyvonattal.
Csoportkép Tapolcán: a 424-est megdeltázták, hamarosan megkapja a vékonycsíkos szerelvényt is.
Az ABbmot 610-es Keszthelyen jár rá a leendő tapolcai 9626-os személy szerelvényére.
Megbízható szupersztár: a 424 247-es zúg át Badacsonylábdihegy megállón a békéscsabai S 1973-as Tekergővel vasárnap délután. A vonat csak Szolnokig jutott a Kétpónál kisiklott tehervonat miatt.
(fotók: Magyarics Zoltán)
(fotók: Magyarics Zoltán)
A legkitartóbb klasszik Szergej, a szegediek 194-ese itt éppen 19783 vonatszámban dübörög a Badacsony lábánál vasárnap késő délután a zöld ingaszerelvénnyel.
(fotó: Magyarics Zoltán)
(fotó: Magyarics Zoltán)
Nem vonat, de mégis, bár akárhogy nézzük, mindennapi retró: a MÁV-START komoly előrelátásról tanúbizonyságot téve számos vonatpótló buszt rendelt meg készenlétre az idei nyári szezonra és ezek a járművek a Balaton körül stratégiai pontokon (értsd: fontosabb vasútállomások környékén) kerültek elhelyezésre. Képeinken a balatonfüredi és tapolcai stratégiai tartalékok.
(fotók: Magyarics Zoltán, a másképpen nem jelzett képeket Halász Péter készítette)
(fotók: Magyarics Zoltán, a másképpen nem jelzett képeket Halász Péter készítette)
Halász Péter, Magyarics Zoltán, Mellár Marcell
