Lázár János minisztériuma tíz év után „némileg” megemeli a távolsági közlekedés tarifáit. Elsősorban a rövid távú (10-30 kilométeres) jegyek ára emelkedik július 1-jétől és megszűnik az IC-pótjegy – de ahogy a szállóige is tartja: van másik! Sőt, az Az ÉKM már tájékoztatta az érintett társaságokat, a MÁV-START-ot, a MÁV-HÉV-et, a Volánbuszt és a GYSEV-et, hogy 2023. július 1-jétől változik egyes menetjegyek ára. A Telex által beharangozott emelés szerint a teljesárú jegyek ára az alábbiak szerint változik:
- 5 km: erre a távolságra csak bérlet váltható
- 10 km: 250 Ft → 400 Ft (+60%)
- 15 km: 310 Ft → 450 Ft (+45%)
- 20 km: 370 Ft → 500 Ft (+35%)
- 25 km: 465 Ft → 550 Ft (+18%)
- 30 km: 560 Ft → 600 Ft (+7%)
Százalékban kifejezve persze egészen rettentő az áremelés, de tegyük hozzá: hivatalosan 2013 óta nem nyúltak a tarifákhoz, gyakorlatilag azonban a teljesárú jegyek ára 2009 óta változatlan, 2013-ban is csak a gyorsvonati pótjegyet hozták be a rendszerbe, burkolt áremelésként. Igaz, ezt a díjterméket szépen lassan ki is vezették az elmúlt évek során (bár teljesen még nem szűnt meg), alig találni már olyan viszonylatot, ahol szükséges lenne a megváltása. Tehát igen, látszólag brutális áremelésről van szó, azonban a valóságban ezek azok a díjtermékek, amik látszólag jól fogynak, valójában viszont sokszor a bérlet kiváltására szolgáló trükközés elemei.
Érdemes azért hozzátenni, hogy a jegyárak emelkedése most is bőven alulmarad az inflációnak, főleg, ha azt nézzük, hogy 2009 óta durván 92%-os volt az infláció. Azaz egy 2009-ben 250 forintba kerülő jegy inflációval számolva nem 400, hanem 480 forint lenne.
Mondunk egy példát: Ecser az első megállóhely a 120a vonalon Budapest határán kívül. Rákoskertig érvényes a Budapest-bérlet, onnan egy 5 kilométeres bérlet kellene még kiegészítésként a MÁV-START Díjszabása, ez a kapcsolódó díjtáblázatok szerint 5940 forint. Viszont a legkisebb övezetű (10 kilométeres) jegy is csak 250 forint jelenleg, ezt alkalmasint elég a jegyvizsgálótól beszerezni, ha meg tudjuk arról győzni, hogy esélyünk sem volt jegyet venni a vonat indulása előtt. Ha pedig már Budapesten belül vagyunk, akkor nyert ügyünk van, ha van Budapest bérletünk. Igaz, ha minden nap megveszi az ember oda-vissza a 250 forintos jegyet, az már 10 ezer forint egy hónapban (20 munkanappal számolva), akkor már megéri a bérlet – de ugye ha csak „hazafelé” kell, Budapestről kifelé, akkor is csak biztonsági tartaléknak, akkor bentebb vagyunk és még a bérletnél is olcsóbb a jegy, összesen 5000 forint. Most még. Tehát látható, hogy ezzel a lépéssel, bár a kevés alkalmi utas számára tényleg komoly áremelésről van szó, alapvetően a bérletek irányába tereli az ÉKM az ingázókat. Ez a lépés egyébként jó és méltányolható is.
Az ÉKM egyébként közölte a Telex szerint, hogy várhatók még további változtatások a díjszabási rendszeren. Hogy ezek pontosan mik lesznek, arról ígéretük szerint idejében tájékoztatást adnak majd.
Ezekre a változásokra nem is kellett sokat várni, hiszen MÁV-START már másnap, június 9-én délután kiadta a közleményét a további változásokról. Eszerint megszűnik a jelenlegi formájában az InterCity-pótjegy, amely így 27 évet élt velünk. A gyorspótjegy megszűnéséről nincs hír.
A szerepét új árképzésű, egységes helyjegyek veszik át 2023. július 1-jével. Az új IC-helyjegy ára elővételben 650 forint lesz, az utazás napján viszont már 990 forintot kell érte fizetni. A nem IC-minőségű kocsikba a jövőben egységesen 300 forint lesz a helyjegy ára, ez korábban variálódott annak függvényében, hogy csúcsidei vagy azon kívüli utazásnak számított-e az út. A csúcsidőn kívüli helyjegyet 180 forintért mérte a vasúttársaság. Az IC 1+ osztályára eddig a pótjegyen felül kellett venni egy 1000 forintos helyjegyet, átlagban így 1600-1700 forinért utazhattunk itt, ez most egységesen 1990 forint lesz majd.
A változás azt jelenti, hogy egy Budapest–Debrecen utazást alapul véve eddig 335 forint volt az IC-pótjegy és 300 forint a helyjegy, összesen 635 forint. Július 1-jétől azonban ez legalább 650 forint lesz (+2%) elővételben, tárgynapon váltva viszont 990 forintot kell majd leszurkolni a pénztárnál, ami 55%-os áremelkedés lesz.
Az áremelések összegszerűen soknak hatnak, a bevételben azonban érdemben nem fognak meglátszani a hagyományos bérletek vélhető eltűnése miatt, tűzoltásnak sem jó a megoldás. Mindazonáltal a 10-15 kilométeres utazásokból beszedett menetdíjak valamit tompíthatnak ezen, de érdemi hatása biztosan nem lesz majd a bevételi oldalon. Ahogy az IC-helyjegyeknek sem: összességében pár(száz) forintos változásról van szó. Ennek ellenére az utast büntetjük, hiszen hogyan várható el egy olyan vasúton az előre tervezés, ahol még tárgynapon belül sem feltétlenül lehet megfelelően előre gondolkodni az utazásunk kapcsán. Pláne nem több nappal előre. Egyértelműen büntetni kívánja a díjak megállapítója azokat az utasokat, akik spontán indulnának útnak, hiszen a távolsági, eddig felárasnak nevezett szegmensben idén 70-75% körüli volt a menetrendszerűségi mutató, sőt, áprilisban benézett 70% alá is. Például Kőbánya-Kispesten az IC és a helyi személyvonat közötti papíron 8 perces átszállás vajon ezután működni fog, csak mert drágább a pótjegy? Ezért fizessen többet az utas?
Ugyanezzel egyidőben kiderült az is, hogy az országbérletekkel július 1-jétől az IC-ket is igénybe lehet majd venni, hiszen nem minősülnek feláras vonatoknak. Azonban csak a 2. osztályon és csak a helyjegy megváltása mellett lehet majd utazni rajtuk – vajon a Budapest-bérlet is akkor érvényes lesz (ismét) az IC-kre a városon belül? Fontos hozzátenni, hogy osztálykülönbözet mellett sem használható az ország- és vármegyebérlet 1. osztályon, bár a következő lépésként ezen sem lepődnénk meg.
Mindemellett rosszabbul járnak majd az online vagy az automatáknál vásároló utasok is: az értékesítési csatornára adott kedvezmény az automatáknál megszűnik, míg az internetes értékesítésnél az eddigi 10%-ról 5%-ra csökken ennek mértéke.
Összességében tehát több esetben jelentős jegyáremelést hoz az ország- és vármegyebérletre optimalizált díjszabási rendszer és sajnálatos módon büntetik azokat az embereket, akik automatából vagy az internetes felületen, a pénztári infrastruktúra és a humán erőforrás kímélésével vesznek bármilyen díjterméket.
Halász Péter
