Az elmúlt időszakban a figyelmes szemlélők észrevehették, hogy a MÁV-START személykocsijain új jelzések jelentek meg a pályaszám és a betűkből álló sorozatjelek mellett. A német és a cseh vasútról ismert, felső indexbe írt számsor eddig meglehetősen esetlegesnek tűnt, de utánajártunk: nagyon is van logika a rendszerben.
A vasút iránt érdeklődők számára a vasúti kocsik sorozatjele és a pályaszáma is sokat mondó jelzés. Hiszen ezekből összerakható az az információ, ami az adott vasúti járművet, esetünkben személykocsit jellemzi: termes vagy fülkés, klímás vagy sem; milyen kocsiosztályú és milyen egyéb szolgáltatásokat kínál az utasoknak a jármű.
Azonban az utóbbi egy-két év során megjelent a tizenkét számjegyű UIC-pályaszám és a betűkből álló sorozatjelzés mellett egy három vagy több számjegyből álló számsor is a járművek oldalán. Ez a megoldás egyébként nem ismeretlen: a német vasút már évtizedek óta alkalmazza a „Bauartnummer” rendszerét, amivel az egy adott kocsisorozaton belüli apróbb különbségeket is jelezni tudák. Szintén hasonló megoldást használ a České dráhy is, bár itt még egyszerűbb a számsor logikája, különösen a régi járműveknél: részben a kocsiosztályból, részben pedig a járművek középszámából képezik őket ilyen esetben.
Utánajártunk a magyar rendszernek is, hiszen ez láthatólag logikájában különbözik a másik két megoldástól. A MÁV-csoporttól megtudtuk: ez a számsor „műszaki kód” néven fut idehaza. Ahogy kérdésünkre válaszul megírták: ez minden vasúttársaságnál egy egyedi jelzés, amely valamilyen saját logika mentén a jármű egyedi műszaki paramétereinek jellemzésére szolgál. Gondoljunk csak bele: a látszólag egyforma „posta-Bhv-k” esetén is jelentős eltérések vannak és itt nem csak az eredetileg szürke kocsik közötti különbségekre gondolunk, hanem a bordás tetejű, magasabb pályaszámú, látszólag tényleg egyforma járművekre, hiszen ezek között is vannak eltérő járművek. Csak egy jellemző példaként említhető a nyitható ablakok száma.
Nem csak a sorozatjelzés, nem csak a középszám változott, hanme megkapta a 990-es műszaki kódot a 141-es vezérlőkocsi. Korábban 82-27-es középszámot és BDt sorozatjelzést viselt, de jelenleg már az 50 55 80-05 141-3 pályaszámot és a BDdf sorozatjelzést használjuk.
A MÁV-START a rendszert 2020-ben kezdte alkalmazni és azóta a járművek az esedékes fővizsgák során, az akkori műszaki állapotuk szerint kapják meg ezt a műszaki kódot. Így mostantól számlva még 4-5 év, mire – figyelembe véve a fővizsgaciklusokat – minden járművön megjelennek ezek az informácók. Ahogy írták: a rendszer még bevezetési fázisban van, véglegesíteni pedig akkor fogják, amikor minden járműre felkerül a végleges jelzés és akkor egy belső utasítással egységesítik majd a rendszert, így a finomhangolásokra is marad lehetőség és a későbbiekben is lesz erre majd mód, ha valamilyen újabb műszaki megoldást alkalmaznak a járműveknél.
A műszaki kód alkalmazása tehát alapvetően adimisztratív célú, így könnyebben meg lehet határozni azt, hogy az adott sorozatú kocsit milyen másik járművel lehet helyettesíteni és részletesebben lehet az egységes kialakítású járműveket egyben kezelni, nem vagy nem kizárólag csak a pályaszám(tartomány)ra kell támaszkodni.
A szegedi 50 55 20-37 301-8 számú Bd 887-es műszaki kódot kapott.
Míg a szintén pályaszámtartományban nem messzire eső 50 55 20-37 312-5 számú kocsi 847.1 műszaki kódot kapott a némileg eltérő műszaki tartalom miatt.
Ahogy válaszában a MÁV-csoport írja: a MÁV-START-nál a járművek sorozatjelzésével együtt érvényesek, tehát mondjuk az 50 55 20-37 301-8 pályaszámot viselő Bd sorozatú kocsin a 887-es számos is része a jármű azonosítójának. Ahogy írták: a MÁV-START rendszere figyelmbe veszi a járművek számos tulajdonságát: a klimatizáltságot, az ajtóműködtetési rendszert, a jármű energiaellátásnak sajátosságait (például a kisegítő töltővel való felszereltség). Abban az esetben, ha az járművek műszaki megoldásai jellemzően egységesek, akkor egy sorozatjelet és egy műszaki kódot kapnak, de egyes apró eltérések esetén egy alkódot is alkalmaznak, ezt a „fő” műszaki kódtól ponttal választják el. Jellemző példa erre, mint írták a WSBA-tól vásárolt 71-91-es középszámú, WLABmz sorozatú kocsik, amelyek műszaki kódja minden esetben 123, de a kisebb, ám jelentőségteljes eltérések miatt alkódokat is kell alkalmazni, így lehet 123.1, 123.2 és így tovább a kocsi oldalán.
Az 50 55 20-05 556-5 pályaszámú „posta-Bhv” (valamikor szürke volt) a 846.4 műszaki kódot kapta.
Néhány pályaszámmal arrébb, az 50 55 20-05 564-9 számú kocsi esetében viszont már 846.1 a kód. Látszólag azonos kocsik, de a műszaki tartalmuk bizonnyal eltérnek. Pedig ugyanabban a vonatban futottak, amikor a képeket készítettük.
Bízunk benne, hogy sikerült olvasóink számára érthetően és átláthatóan átadni a MÁV-START-nál alkalmazott új rendszer lényeges sajátosságait. Ezúton is köszönjük a segítséget a szakszerű összefoglaláshoz a MÁV-START Zrt-nek és a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának!
A retró fényezésű járművek is megkapták a műszaki kódot, a vékonycsíkos 50 55 20-37 345-5 pályaszámú kocsi a 887-es kóddal fut.
Halász Péter
