2023. 04. 01.

Hétvégi mentesítő – 2023. április 1.

Használt és bérelt járművek érkezhetnek a MÁV-START-hoz, ahol egyébként kísérleteznek egy újfajta ingavonattal és az anyagi fedezetét mindennek Skandináviában teremtenék meg. A BKK-nál gyökeres változások jöhetnek a közlekedésszervezésben. Miközben jön a cseh versenytárs Magyarországra. Végül pedig: vasutat minden európai fővárosba! Hírösszefoglalónk.


Kapacitásbővítés a MÁV-START-nál


Budapest | Magyarország – A vármegyebérletek bevezetése kapcsán a MÁV-START szeretne mielőbb kapacitásokat bővíteni. A jelenlegi állás szerint több forrásban is gondolkodik a vasúttársaság: a nyári menetrend idejére a ČD-től bérelnek majd három, egyenként négy betét- és két motorkocsiból álló, 560-as sorozatú motorvonatot. A hírek szerint Brno környékén a vágányzári menetrendek miatti korlátozások nyomán és a szerelvényfordulók optimalizálásával mellőzni tudják a legendás motorvonatokat a napi szolgálatból. A szerelvények a tervek szerint Budapest–Sülysáp és a Budapest–Gödöllő viszonylatokon járnak majd, az innen kinyert FLIRT-motorvonatok a déli és az északi parton közlekedő személyvonatokat (Katica, Déli↔Parti) erősítik majd a nyáron. A cseh motorvonatokat magyarul beszélő mozdonyvezetők kísérik, a június elején érkező vonatokra már elkezdődött a kiválasztott mozdonyvezetők típusismereti képzése Brnoban. Az 560-as sorozatú motorvonatokról és testvéreikről, az egyenáramú 460-asokról itt olvashatják potrénkat.

Egy hasonló szerelvény egy dupla FLIRT-egységet is kiválthat. Képünkön a várhatóan Magyarországra bérbe kerülő vonatok egyike, élén az 560 008-assal még 2018-ban Křenovice horní nádraží-n várja az indulást Brno felé.

A távolabbi jövőt tekintve pedig felmerült: az SBB-től vásárolnának 25 kV 50 Hz-es váltóáramra is alkalmas FLIRT-motorvonatokat, ezek a hírek szerint Bázel térségében szabadulnak majd fel 2024-ben, ekkor lehet érdemben tárgyalni a vonatok Magyarországra szállításáról. A honosítást várhatóan a Stadler Rail végzi el.

Ugyancsak napirenden van a megállapodás az ÖBB és a MÁV-START között: a villamosítási projekteknek köszönhetően felszabaduló 2016-os sorozatú Herkulesek és motorvonat-beszerzések miatt leállításra kerülő „Inlandswagen”-ek érkezhetnek Magyarországra 2023 végétől. Várhatóan a nyári menetrendben a Balaton északi partján két Herkules már átmenetileg megjelenik, a mozdonyvezetőket a Rail Cargo Hungaria biztosítja ezekhez a gépekhez, illetve elkezdődik a MÁV-START munkatársainak típusismereti képzése. A személykocsik és vezérlőkocsik szintén 2023 vége felé érkeznek majd, a tervek szerint folyamatosan ilyen járművekre cserélik le a budapesti elővárosban a lajosmizsei vonatokat (három betét- és egy vezerlőkocsiból álló, tolt üzemben is közelkedő ingavonatokra) és a Balaton északi partján a téli menetrendi időszakban (de csak 2024 után) Csörgőket váltják az osztrák gépek. A járművek Magyarországra érkezésének gazdasági háttere a tartós bérlet lesz, illetve úgy tervezik, hogy nem állandó gépek lesznek a MÁV-START-nál, hanem azokat rendszeresen cserélik és az ÖBB jelezte: a karbantartásukra csak az osztrák műhelyekben kerülhet sor. A személykocsikat viszont jelképes áron adják át tulajdonba a MÁV-START-nak az osztrákok.

Az ÖBB 2016 088-as Herkulese még 2006. február 12-én állt meg Körmenden az akkor éppen létező Graz–Szentgotthárd–Szombathely–Sopron–Wiener Neustadt viszonylatú Euregio-személyvonattal, a típus nem feltétlenül ismeretlen itthon sem.


Újramelegített kísérletek


Miskolc | Magyarország – A MÁV-START Zrt-nél egy hosszú évtizedek óta az asztalfiókban heverő ötletet vettek elő, mivel a vasúti járművek üzemkészsége, különösen pedig a Budapestről Miskolcra került BDVmot-oké 414-es motorkocsiké meglehetősen rossz. A vasúttársaság szakemberei a „kallódó” vezérlőkocsikból és betétkocsikból mozdonyos ingavonatot szeretnének összeállítani, így pótlandó a kieső motorkocsikat. A két 22-05-ös középszámú Bmx-ből és egy, manapság Bmxfee, korábban Bmxt sorozatú vezérlőkocsiból álló vonatot egy V43-as 431-es tolná. Az üzemhez persze kisebb átalakítások szükségesek a mozdonyon és a vezérlőkocsin is, de utóbbi továbbra is alkalmas marad a BDV-motorkocsik távvezérlésére is, a Szili viszont nem tudja kezelni a 300-as BDt-ket, de ezek közül már nincs is napi üzemben egy sem, így nem jelent komoly érvágást az átalakítása a távvezérlési csatlásnak és az egész rendszernek.
A dolog pikantériája az, hogy a MÁV már jó húsz éve kísérletezett egy ilyen megoldással, az eredményét nem tudjuk azonba hitelt érdemlően bizonyítani. Akkor az istvántelki telephelyen próbálkoztak a megoldással, a kísérlet egyik résztvevője az akkor Bmxt 017-es pályaszámot viselő vezérlőkocsi volt. Felvételünk egy előre egyeztetett üzemlátogatás során készült 2003-ban, amikor nem tudták (vagy nem is akarták?) eldugni a különleges szerelvényt.



Minden a legnagyobb rendben


Magyarország – A MÁVINFORM ma reggeli közleménye szerint a mai napon minden, a mai napra meghirdetett vonat a meghirdetett menetrend szerinti időpontban leközlekedik az országban. Így a gyakorlatilag napi szinten buszokkal pótolt Nagyatád–Somogyszob vonalon is vonatpótlóbuszt pótló vonatok közlekednek. A vasúttársaság közölte azt is: amint lehet, visszatérnek a megszokott rendhez, tehát a vonatpótlók közlekedéséhez is. Ugyancsak megtudtuk: ma nem volt sem biztosítóberendezési, sem pedig sorompóhiba a Budapest–Hatvan vasútvonalon, így itt is minden a lehető legnagyobb és egyben szokatlan rendben zajlott.


Budapest a mindenkié – a közlekedése is


Budapest | Magyarország – Rövid interjút adott szerkesztőségünknek a BKK vezérigazgatója, dr. Walter Katalin egy sajtóesemény keretein belül. A cégvezetőtől megtudtuk, hogy nagyra becsülik az utazóközönségtől érkező kritikákat és igyekeznek a hibákat mielőbb kijavítani. Kiemelte: különösen a jegyellenőrökkel és az utaskoordinátorokkal kapcsolatosan van szükség változtatásra a BKK-n belül, ezt hamarosan magunk is tapasztalhatjuk majd a BKK járatain utazva, hiszen udvariasabb, több nyelvet is beszélő munkatársakra cserélik a mostani gárdát, megszűnik majd az a sokszor hajléktalan-telepre emlékeztető látvány is, amit a metróbejáratoknál „táborozó” utaskoordinátorok hoznak létre – holmijukat más lehetőség híján csak így tudják tárolni most még.
A BKK vezérigazgatóját kérdeztük arról is, hogy miképpen viszonyulnak a kívülről, a közlekedéshez értő, de nem BKK-s alkalmazottak (úgynevezett civilek, alkalmasint jól felkészült közlekedésbarátok) felől érkező kritikákhoz, javaslatokhoz, amik a közösségi közlekedés forgalmi rendjét, menetrendjét érintik? Megtudtuk: mostantól fogva itt is változások lesznek, szöges ellentétben a korábbiakkal: a Társadalmi Egyeztetések valódi egyeztetések lesznek, transzparens, átlátható módon zajlanak majd, az észrevételekre érdemben válaszolnak. Különösen figyelnek a kifejezetten szakmai kritikákra is, ahol esetleg komplett forgalmi rendre vonatkozó javaslatot kapnak, megfelelő szakmaisággal kifejtve és elkészítve, ott megpróbálják a lehetőségekhez mérten mielőbb átvezetni azokat a rendszeren. Walter Katalin szeretné, hogy ha a budapesti közösségi költségvetéshez hasonlóan a BKK-nál is működne hasonló rendszer, ahol a budapestiek, illetve mindenki, aki a BKK járatain utazik, becsatornázhatná az ötleteit úgy, hogy ne az legyen az érzése, hogy az asztalfióknak vagy egy fekete lyuknak küldi el azokat.
Megtudtuk azt is, hogy rövidesen komoly személyi változások lesznek a közösségi közlekedési terület vezetői között. A forgalomszervezésben éppúgy, mint a forgalomirányítás területén: tapasztalt, hozzáértő vezetők veszik át a stafétát a mostani befásult, sokszor az általunk is sokat emlegetett „barnaköpenyességgel” küzdő igazgatók, főosztályvezetők, szakkoordinátorok helyett. Walter Katalin szerint éppen eljött az ideje a BKK tényleges megújításának, hogy az végre – hasonlóan az eredeti elképzelésekhez – a budapesti közlekedési rendszert hatékonyan és egységesen üzemeltethesse.

Volt lehetőségünk szót váltani Balogh Samuval, a Facebookon közlekedési témákban nagyon is sokat megszólaló főpolgármesteri kabinetfőnökkel. Balogh kifejtette: a BKK megújulása keretében ő felhagy a közlekedési témák boncolgatásával, hiszen végre jó kezekben lesz a fővárosi közlekedésszervező és a továbbiakban csak a háttérben dolgozik majd, koncentrál főpolgármesteri kabinetfőnöki feladataira. Kijelentette: a fővárosi közlekedéshez a fővárosban közlekedők értenek, őket a BKK képviseli és szolgálja – utóbbi szóra különös hangsúlyt helyezett –, így neki ebben nem lehet feladata a megszólalás. Balogh Samu bocsánatot is kért mindenkitől, hiszen ő kabinetvezetőként amúgy sem a közlekedésért felelős a városban, az a portfólió más főpolgármester-helyettes szakterülete, amibe neki nincs is igazán joga beleszólni.


Északi nyitás a MÁV-START-nál


Narvik-Luleå | Norvégia-Svédország – A Vy Tåg szerződése 2025-ben lejár a Svédországot és Norvégiát az északi sarkkörön túl összekötő Ofotbanen (Narvik–Luleå) vonalán és az új üzemeltetőt már meg is találták. A személyszállító vonatok üzemeltetésére a MÁV-START-ot kérte fel a svéd és a norvég állam. A kiválasztásnál fontos szempont volt, hogy olyan vállalat vegye át az üzemet, amely rendszeresen találkozik operatív beavatkozást igénylő helyzetekkel; különös tekintettel az időjárás és az korosodó járműpark tekintetében. A járműveket a Vy Tåg-tól veszi át a MÁV-START, így egyelőre nem számíthatunk a magyar ipar büszkeségeire, az IC+-kocsikra Skandináviában.


Piacnyitás Pendolinoval


Budapest–Veszprém | Magyarország – Gyorsított eljárásban, az Európa Kultúrális Fővárosa programhoz kapcsolódóan írt ki pályázátatot vasúti viszonylat üzemeltetésére az Építési és Beruházási Minisztérium. A tendert a České dráhy nyerte, ahol a nyár közepén bekövetkező hálózati változások (megszűnnek a korlátozások Choceň és Česká Třebová között, így például a Budapestre közlekedő Metropolitan EC-k is eredeti útvonalon közlekednek) miatt átalakítják a Prága–Ostrava tengely közlekedését is, amivel a Pendolino motorvonatok feladat nélkül maradnának. A 680-as sorozatú motorvonatok egyelőre csak Budapest és Veszprém között fognak közlekedni, ahol az ívviszonyokra való tekintettel még jól is jön hogy billenőszekrényes járművekről van szó, így további értékes perceket nyerhetnek a hagyományos vonatokhoz képest. Az új szolgáltató új vonatnemet is hoz: a Csehországból ismerős SuperCity-ként fognak futni a vonatok. A vagonWEB oldalán egyelőre csak a Budapestről Veszprémbe tartó vonatok menetrendje és összeállítása szerepel, de hamarosan várható az ellenkező irány feltöltése is. A vonatok a legújabb trendekkel ellentétben egyedi neveket kapnak, melyek mindegyike valamilyen módon Veszprémhez köthető: Jutaspuszta, Gyulafirátót, Cholnoky Jenő, Bakony Művek, Csererdő, Pannon Egyetem, Csatárhegy, az Eplényi havasok vagy Veszprémi Linda.

Csehország és Szlovákia után végre Magyarországon is utazhatunk gyors és billenőszekrényes vonattal 2023. júliusának közepétől.

A nap utolsó Budapestről induló vonatának iránytáblája


UIC: vasúti kapcsolatot az EGT összes fővárosába!


Reykjavík | Izland – Krzysztof Mamiński, az UIC jelenlegi elnök-vezérigazgatója szerint a fenntarthatóság jegyében fontos célkitűzés, hogy még a 2020-as években vasúton el lehessen érni az EGT összes tagállamának összes fővárosát vasúton. Ehhez más nem sok van hátra: az Európai Unió fővárosai jelenleg is rendelkeznek vasúti kapcsolattal, ahogy Norvégia, valamint egy kis szódával Liechtenstein fővárosa is. Egyetlen ország maradt ilyen módon elérhetetlen: Izland. A megoldás persze meglehetősen kézenfekvő, hiszen vasúti kompok léteztek és léteznek Európában belül, így nem is kérdés, hogy ennek a kiterjesztésére Izland felé a megoldás. Ehhez mindössze arra van szükség, hogy az Észak-Dániában található Hirtshalsban a jelenlegi hajóállomástól keletre egy olyan kikötőt hozzanak létre, ahol a vonatot is fel tudják rakni a tengerjáró hajókra. Ugyanerre van szükség Izlandon is, ahol az elképzelések szerint 300 méternyi vágány és mellé peron épülne, hiszen a projekt lényege, hogy a vonatról leszállva kell elérni az izlandi fővárost, nem pedig a hajóról. Erre a Reykjavík belvárosában található Faxagarður tűnik a legalkalmasabbnak, ide kell majd Izland hivatásforgalmi vasútállomását megépíteni. Hogy honnan fognak vonatok járni Izlandra? Erről egyelőre csak találgatni lehet, de figyelembe véve, hogy Krzysztof Mamiński lengyel, illetve hogy Izlandon jelentős lengyel kisebbség él, így praktikus lenne a Varsó–Prága–Berlin–Hamburg–Kiel–Ålborg–Hirtshals–Reykjavík vonal beindítása.

Az izlandi parti őrség Þór [Thor] nevű hajója 93,8 méter hosszú, a háttérben lévő móló viszont még ennél is jóval hosszabb, úgyhogy a hely mindenképpen adott a vasúti kapcsolat biztosításához.
(fotó: Mellár Marcell)

Hírösszefoglalónk természetesen csak április 1-jei tréfa, a valósággal való mindennemű hasonlóság csak és kizárólag a véletlen műve lehet. Az itt olvasható (ál)hírek jövőbeli megvalósulásáért felelősséget nem vállalunk.

Összeállította: Halász Péter, Mellár Marcell