Nem kell hozzá gépen fölébe szállni, most a földön állva is láthatjuk madártávlatból a budapesti belvárost. Ehhez egyedül csak a Marigszigetre kell elzarándokolni – május 2-áig.
Budapest létrejöttének centenárumára készült el annak idején egy hatalmas, de viszonylag ritkán látható makett a város belső területeiről. Pesten nagyjából a Nagykörút és a Hungária körút között félúton volt az „asztal széle”, Budán pedig a Krisztina körút volt a határ. Észak-déli irányban pedig nagyjából az Árpád híd és a Petőfi híd közötti táv fért bele a 10 méter széles és 17 méter hosszú makettbe. Ezen a területen belül a lehető legtöbb épületet, közterületet megmutatták a diófából készült makettek segítségével. Az asztalt nagyjából 30 évig, az 1990-es évek elejéig frissítették folyamatosan a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat Modellező Üzemének munkatársai. Sőt, olykor az „elvtársak” számára itt vizualizálták egy-egy épület városképbe illeszkedését is: olyannyira, hogy – mint azt a kiállításon megtudhattuk – például a Duna-parti Mariott épületéből vagy négy variáns is készült annak idején. A város belső része összesen 180 darab 80×120 centiméter méretű asztalon jelenik meg.
Ezt a makettet, pontosabban annak egy jelentős részét állították most ki a Margitszigeten található Kristályban. A hely önmagában is izgalmas: a kiállítótér korábban a Margitszigeti Kristályvíz palackozóüzeme volt. Maga a makett most csak ideiglenesen lett összeállítva, azonban – ha lesznek rá források – tervben van egy állandó jellegű kiállítás is, igaz, sokat erről a tervről még nem tudni, csak a makett gondozóinak vágya ez még leginkább. De reméljük, mielőbb megvalósul. Addig pedig marad az argumented reality keretében némileg kibővített terepasztal megtekintése és reméljük, hogy minél többször lesz erre lehetőségünk.
A kiállítótérbe belépve máris lenyűgöz a makett a méreteivel. Pedig nem is a teljes garnitúra látható a Kristályban. A terepasztalt a Dunánál széthúzták, így könnyebben bejárható és „böngészhető” a makett.
Vajon ez már a felújított Széchenyi lánchíd?
A Kálvin tér felülnézetből. Hiányzik a Múzeim utca és a Baross utca, valamint a Baross utca és az Üllői út közötti két irodaház és a villamosmegállót is két peronnal mutatja, azaz a rendszerváltás körüli állapotban látható a Nemzeti Múzeum környéke.
A kis gömbbel bíró épület a Szabó Ervin Könyvtár, vele átellenben a BKV irodaháza, ami a mai FUTÁR-központnak is otthont ad többek között.
Az Andrássy út a Duna felé nézve: középütt az Operaház, kicsit távolabb pedig a Szent István Bazilika látható.
Hivatalosan a rendszerváltásig frissítették a makettet, de pár modernebb alkotás is elkészült: itt például a Westend City Center 1999 végén átadott tömbje látszik a Nyugati pályaudvar mellett.
Ugyancsak felkerült az asztalra a 2002-ben megnyitott Lehel csarnok is.
Az épületek jó részét kézzel lehet az asztalokra felhelyezni, egy részüket pedig ráragasztották az alaplapra.
A lakóházak sokszor csak jelképesek, de a fontosabb épületek látványosabbak, így a Rózsák terén álló, Steindl Imre tervezte Árpádházi Szent Erzsébet-plébániatemplom is könnyen felismerhető.
Vannak dolgok, amik a valóságban nem egészen így festenek. A terveken egy ideig így szerepelt például az Árpád híd margitszigeti lehajtója, de ma már tudjuk, hogy a sziget felőli oldal ma nem egészen így néz ki, a gyalogjárók és a kerékpárút a híd déli oldalán nem ívesen jutnak el a szigetre.
A Margitszigeten is néhány jellegzetes épület és rom is helyet kapott.
Maga a Kristály épülete is látható.
A látogatók kiterjesztett valóságban egy-két többlet-érdekességet is megismerhetnek.
A Gellérthegy kelet felől nézve. A kép jobb oldalán az Erzsébet híd.
A Várnegyed, a palotával, illetve a Sándor-palotával és a többi épülettel. A maketten a Siklónak csak a helye látható, az ugyanis csak 1986 óta üzemel ismét, de láthatóan nem volt fontos szebben megjeleníteni akkoriban.
A Batthyány tér térsége is egészen valósághű.
Az egykori ipari minisztérium és a Ganz Villamossági Művek is látható az asztalon.
A Déli pályaudvar vsaúti alagútja is látszik a terepasztalon.
A Bécsi kapu tér. A templom egészen szépen ki lett dolgozva, jobbára fából és apró fémdarabokból készült.
A Mátyás-templom és mögötte – Pest felé nézve – a Halászbástya is látszik.
A Naphegy tér középen, a távolban a Tabán.
A Halászbástya a Duna felől nézve.
A palota déli vége a rondellával.
A Citadella és előtte a Szabadság-szobor is látszik, sőt, az azóta a Szoborparkba került mellékalak is látható még.
A kiállítás április 21-étől május 2-áig május 7-éig várja a látogatókat. Részletek és a nyitvatartásra vonatkozó információk a Budapesti Tavaszi Fesztivál oldalán találhatók, ahol a jegyváltásra is lehetőségünk van. Fontos: a helyszínen nincs jegyváltási lehetőség!
Halász Péter