Február második hétvégéje nem indult jól: Rákos állomáson leszakította a felsővezetéket a MÁVINFORM Facebook-posztja szerint egy tehervonat. Mindez tudjuk mivel jár: legalább fél napnyi szükségmenetrend és egy napnyi káoszt hoz nem csak Budapest elővárosában, hanem a fél országban. Így hát érdemes megvizsgálni a zavarkezelést és ha lehet, akkor tanulni sem árt a hibákból.A MÁVINFORM február 11-i 04:43-kor publikált posztjának egy részlete, azaz az alaphír:
„Hajnalban, Rákos állomásnál egy tehervonat áramszedője letört és megrongálódott a felsővezeték is. A helyreállításig – bizonytalan ideig – szünetel a közlekedés a Keleti pályaudvar és Rákoshegy, valamint a Keleti és Pécel között.”
Mit is hoz mindez? Tudjuk jól, hiszen már bevezetőnkben is utaltunk rá: késéseket, pótlásokat, vonatlemondásokat. A mostani helyzet és annak kezelése kapcsán előre kell bocsátanunk: látjuk a fejlődést és annak irányait, azonban vannak még így is komoly problémák a rendszerben és ezek a látszólag apróságok nagyon is sokat jelentenek. De először is nézzük a zavarhelyzetben felvett forgalmi rendet.
A miskolci vonalon az IC-ket Miskolc felől csak Gödöllőig, esetenként csak Hatvanig hozták el. Onnan Pécelig a lemondott S80-as személyvonatok helyett mindenhol megálló egri és gyöngyösi InterRegio-vonatok szállították az utasokat.
Az újszászi vonalon a helyi S60-as személyvonatokat mondták le, helyettük a szolnoki G60-as és Z60-asok közlekedtek mindenhol megálló vonatként Rákoshegy és Szolnok között. Az IC-k egy része a ceglédi vonal felé került.
Az S76-os vonatokat Rákos és Angyalföld között mondták le, az utasokat a Nyugati pályaudvarra az Angyalföldön is megállított esztergomi Z72-esek vitték be.
A MÁV-START, mint személyszállító vasút megkezdte a buszos pótlás szervezését a hajnali órákban, egyrészt Budapest-Keleti és Pécel, másrészt Budapest-Keleti és Rákoshegy között. A dedikált vonatpótló járatokba a BKV autóbuszai mellett magánvállalkozók kocsijai is kerültek. Ezen kívül megrendelték a Budapesti Közlekedési Központtól az ilyenkor szokásos módon a vasúti díjtermékek elfogadását, ezúttal ráadásul nem csak a bérletek, hanem a menetjegyeket is érintette az intézkedés. Ugyancsak kérték a BKK-tól a rákoskeresztúri térségben közlekedő 97E és 169E gyorsjáratok megállítását Rákos vasútállomásnál.
A forgalom valamikor 11 óra körül indult meg, a bérletelfogadást 12:30-ig tartotta fenn a BKK a MÁVINFORM posztja szerint.
És akkor most nézzünk a dolgok mélyére! Innentől kezdve a szerző a tapasztalati úton szerzett információkat is felhasználva próbálja meg árnyalni a képet és értékelni a zavarhelyzet kezelését. Hozzá kell tennünk: szerzőnk évtizedes tapasztalattal rendelkezik forgalmi zavarhelyzetek kezelésében.
A helyszín tehát: Rákoshegy. A reggeli órákban az ide befutó vonatok már ontják magukból a szombaton is viszonylag jelentős, bár a hétköznapival nem összemérhető mennyiségű utast. A hajnali órákban erre járó BKK-járatok járművezetői bizonyára rácsodálkoztak a vonatnyi utasra a buszmegállóban és tájékozódtak a furcsa jelenség okáról a menetirányítóknál. A MÁV-START-tól egyelőre hajnalban aligha lehetett kint bárki, ráadásul Rákoshegy állomáson jó ideje nincs jelenlétes forgalmi szolgálattevő, hiszen a vonalat távkezelik a Kerepesi úti KÖFI-központból.
A Szolnokra tartó Z60/3314-es számú személyvonat a sülysápi S60/3414 számú vonat idejében indul Rákoshegyről.
Az viszont biztos, hogy valamikor a reggeli órákban azonban mégis a helyszínre ér a felmentősereg: egy fő láthatósági mellényes és MÁV-os hátizsákot viselő úriember formájában. Hogy ő kicsoda-micsoda, azt csak a hátizsák alól kivillanó mellény darabjai engedik megmutatni és valószínűleg valami tudós egyén lehet, már ami a forgalmat illeti, hiszen kezében rádió adó-vevő és telefon. Egyéb nincs, amúgy is hideg van és még utasok is vannak, akik utazni szeretnének.
Valamivel később az S60/3415-ös idejében érkezik Szolnok felől a következő KISS, mint Z60/3367 számú vonat.
Időközben megérkeznek a pótlóbuszok, teszik ezt a szélrózsa minden irányából, nagyjából ötletszerűen használva a rákoshegyi vasútállomás előtti közterületet. Az utasok igazából csak megszokásból találják meg a buszmegállókat, szállnak fel a BKK járataira és folytatják viszontagságos útjukat. A vonatok pedg fordulnak, mennek Szolnok felé, teszik a dolgukat.
Ezzel telnek-múlnak az órák, majd hírnök ugyan nem jöve pihegve, de rádión az információ igen: a forgalom megindulhat Rákosnál!
A rákoshegyi állomás elé szinte „lopva” gurult be a BKV SGY-986-os rendszámú csuklós busza. Elvihette volna az utasokat a Keletibe.
A forgalom megindulása után az első Budapest felé tartó vonat egy Maglódón várakozó tehervonat volt.
Az utazóközönség tömegével dacoló hősünk tehát hátraarcot vezényel az éppen befutott emeletes motorvonatról leszállt és buszt kívánó tömegnek: mégis a vonat megy a Keleti pályaudvar felé! Az állomás előtt megpihenő csuklós autóbusz pedig családottan várakozik, majd idővel távozik, látszólag dolgavégezetlen, de hát dolgát elvégezte, vége a pótlásnak. Hiszen hősünk szerint nem kényelmesebb a vonattal továbbmenni? Érvei súlya alatt már-már megroppanunk, de később ezek a gránitszilárdságú érvek porrá lesznek, de akkor már a buszok hetedhét határon túl vannak, miközben a következő vonat érkézésnek idejére már régen a Keleti pályaudvarnál lehetne az utas.
Szokatlan látvány, ha ismerjük a helyszínt: Budapest felé tartó vonat Rákoshegyen a harmadik vágányon? Ritka esemény, gyanús körülmények kellenek ehhez.
Igenám, de itt baj van! Hát hol a mozdonyvezető? Nos, ő a szolnoki végén van már a vonatnak, ami időközben forgalmi szempontból is az eleje lett, a kijelzőn is a felirat: a Tisza-parti csomópont a célállomás! Tanakodás, de hát mit van mit tenni, mellénnyel láthatóvá tett barátunk ragaszkodik hozzá: irány a Keleti. Ennek ellenére a menetrendi időpontban a motorvonat útnak indul – Szolnok felé. Sebaj, vigasztalja a viszontagságok zátonyain evező utazókat: jön mindjárt (értsd: további negyed óra múltán) a vonat, ami már tényleg a Keletibe repíti a fáradt vándorokat! És lőn: 11 óra 52 perckor valóban befut az emeletes motorvonat és begyűjtve nyáját tovasuhan az acél párhuzamosokon.
Eddig tehát a történések sora. Hogy mégis miért érdemes tanulni mindebből? Nézzük hát.
A pótlóbuszok
A vonatpótló buszok alapvetően csak kisegítő funkciót kell ellássnak a fent vázolt esetben, hiszen a BKK járataival alapvetően jól megközelíthető helyszínekről van szó, azonban számos átszállást kell abszolválni, ami időigényes. Így azért nem árt a rásegítés a közvetlen pótlóbuszok formájában sem. Az útvonaluk viszonylag egyszerű, bár egyik ismert utazástervező alkalmazásban nem látszanak egyértelműen a járművek, így érkezésüket, pláne a magánszolgáltatók buszainak megjelenését jobb esetben is csak saccolni lehet. A buszok a Keleti pályaudvartól a Kerepesi út–Pongrác út–Kőrösi Csoma Sándor út–Élessarok–Dreher Antal út–Jászberényi út–Pesti út útvonalon jutottak el Rákoskeresztúr városközpontba, megállva Rákosnál, majd a péceli buszok a 169E busz vonalán, a rákoshegyiek pedig a 98-as vonalán, a Ferihegyi út felől, a Bakter utcába jobbra fordulva érték el Rákoshegy állomást.
Valószínűleg a magánszolgáltatók esetében nagyon nem mindegy, hogy mennyit fut a kocsi és ezt mennyiért teszi. Nyilván a BKV is megkéri a pótlások árát, de alighanem a városi szolgáltató még mindig olcsóbb. Talán ezért is kellene átgondolni a haváriahelyzetek kezelését a MÁV-csoportnál is.
Pécel esetében ezzel nincs is különösebb baj, Rákoshegynél annál inkább: az útvonal teljes hossza így Rákoshegyre 17 kilométer, a menetidő személyautóval is jó 25-30 perc. De ha a rákoshegyi pótlóbuszok útvonalát a helyszínt ismerve jelölik ki, akkor a Jászberényi út után Tündérfürt utca, a Helikopter út, a Lőrinci út és a Szabadság utca következik, ami máris csak 14,7 kilométer. Ez egy vaskosabb díjtételű különjárati szolgáltató esetében azért nem mindegy.
A helyszíni koordináció teljes hiányát mutatja a felvételi épület elé érkező BKV-csuklós. A busztól balra láthatjuk a 98E busz végállomási megállóját, amit akár használhatnának is a járművek és persze az utasok.
Ezen túl pedig a buszok úgy érkeztek Rákoshegyre, hogy a biztonságos fel- és leszállás lehetősége nem volt adott, mert pont ebben az irányban nem állnak rendelkezésre megállóperonok. Ha a rövidebb úton tették volna, akkor a 98E busz végállomási megállóhelyén biztonságosan és kényelmesen lehetett volna mindezt lerendezni, ráaádsul a vonatról leszálló tömeg nem a Baross utca és a Szabadság utca csomópontját árasztja el, hanem rendezetten vája a pótlóbuszt a megállóban, vagy ha éppen BKK járattal menne tovább (a 98E ezen a napon nem közlekedett), másik megállóból a csomópontban megteheti ezt is. Sőt: még egy előnye lett volna mindennek: mivel a vonatokat az állomás harmadik vágányán (a páros átmenőn) fordították, ezért biztonságosan ki lehetett volna terelni az utasokat az akadálymentes(nek tekinthető), végponti végén a peronnak a pótlóbuszhoz, csak a tolókaput kellett volna kinyitni, ami sajnos lakattal van lezárva, forgalmi szolgálattevő híján pedig végképp elvágva a hétköznapi akadálymentesség lehetőségét is az utasok elől.
A Bakter utcában „helytelen” irányból érkezik az AA DI-638 rendszámú BKV-s csuklós. A 98E busz egyébként pont ellentétes irányban fordul. A háttérben a Ferihegyi úti útátjáró.
Neajdisten még azt is meg lehetett volna oldani, hogy a vasúti utastájékoztató-zaverelhárító szerepben tündöklő munkatárs egy kézi hangosbeszélővel (Mennyi is ez? 10-20 ezer forint? Egy nagyvállalatnak százával még olcsóbb is lehetne.) akár a vonattól távozó és az oda érkező tömeget is el tudta volna választani, hiszen eltérő útvonalakon is meg lehet közelíteni a vasúti szerelvényt!
Ehelyett a vasút részéről kiküldött munkatárs leginkább csak az események csendes, félrehúzódó szemlélője volt: a pótlóbuszokat nem irányította, nem koordinálta, az utasokat csak esetlegesen tájékoztatta, a központilag kezelt eszközökön keresztül való tájékoztatás kérésben pedig proakítívan (azaz a hangosbemondásokat a központi kezelőtől kérve) nem vett részt a látottak alapján.
Az utastájékoztatás
Ezzel el is értünk a másik komoly területhez, az utastájékoztatáshoz. Ennek egyik legfontosabb eleme a helyszíni, személyes, de legalábbis kijelzőkön-hangosítókon adott tájékoztatás. Utóbbival különösebb probléma nem is volt, ami elhangzott és megjelent a lehetőségekhez képest jó volt. Ám a helyszínről a központi kezelőnek adott pluszinformációkkal és igényekkel kiegészítve még jobb lehetett volna, de erre már említett hősünk nem törekedett.
Nem tisztázott a pótlóbuszok indulási helye sem, nem csak ahogy fentebb láttuk, a járművezetők, hanem az utasok számára sem. Szokásjog alapján lehet sejteni, de ez kevés. Nem véletlenül táblázza ki a BKK is, hogy honnan megy mondjuk zavar esetén a villamospótló vagy a metrópótló busz: ez az utasnak hasznos és fontos információ! De még a járművezetőt is segítheti. A két vállalat pedig alighanem könnyen meg tudna állapodni egy menetrendtartó keretben kihelyezett feliratról, nem egy hatalmas fejlesztés lenne ez. Az állomási peronokon pedig a pályavasút a menetrendi hirdetmények mellett térképvázlatokat is nyugodtan elhelyezhetne, ahogy azt sokszor vágányzárak esetén való pótlásnál meg is teszik. De például a müncheni S-Bahn esetén már több mint tíz éve online is elérhető volt a brosúra, hogy melyik állomásnál honnan indulnak a pótlóbuszok, most pedig videók is vannak a forgalmasabb csomópontokhoz, tehát a feladat nem megoldhatatlan.
A csuklós busz immáron üresen, a buszperonnal ellentétes irányban várakozik, hátha kell még. De inkább kivonták a pótlásból, annak ellenére, hogy mire az első vonat megérkezett, addigra busszal már minden utas célhoz ért volna. A MÁV-START helyszíni küldötte szerint kényelmesebb a busz helyett a vonat. Hát igen, valóban – ha jön a vonat. De jó ideig még nem jött, ami meg helyben volt az (helyesen) Szolnokra ment vissza.
A vonatról letessékelt utasok a rákoshegyi Baross utca és Szabadság utca csomópontjában várják a továbbutazás lehetőségét. Biztosan ide kellett volna terelni őket? Fentebb már láttuk a vasútállomás közvetlen környezetét, máshogy is meg lehetett volna oldani a helyszínen.
A láthatósági mellényes MÁV-START-küldött a távolba húzódva szemlélődik, miközben a tömeg egy része a menetrend szerinti 168E busszal próbál továbbutazni a budapesti belváros felé.
Ugyancsak fontos a helyszíni személyes tájékoztatás is: fentebb említett munkatárs erre (is) hivatott nyilvánvalóan. Ez sem egy nagy feladat azért, bár nyilván megköveteli az események követését és a jelenlétet a pótlóbusznál és a vonatnál is, ami alkalmasint azért fizikai igénybevételt is jelent. De a helyszínen az éppen kialakult sajátosságok szerint vagy akár csak a felmerülő kérdésekre adott adekvát válaszokkal is tudja segíteni az utasokat. Arról nem is beszélve, hogy az ellentmondásokat is néhány jól irányított kérdéssel az utas és/vagy a forgalomirányítás felé rövidre tudja zárni, fel tudja oldani. Persze ehhez sem érthet mindenki, de aki szereti és érti a feladatát, annak ilyen helyzetben nem nehéz boldogulnia.
Az utastájékoztatásnak persze esetünkben van egy másik aspektusa is: a MÁVINFORM jó ideje már a Facebook-oldalán is tájékoztat, igaz, változó sikerrel. A mostani esemény kapcsán érdemes az alap posztot kielemezni.
- Azon talán fel sem akadunk már, hogy a 168E buszon csak az Örs vezér tere és Rákos között érvényesek a poszt szerint a vasúti jegyek és bérletek, miközben a 168E busz kiszolgálja Rákoshegy vasútállomást is, ahonnan fordulnak a szolnoki vonatok.
- Rákos esetében ajánlják a Fővárosi Kertészet nevű, a Keresztúri úton lévő megállóhelyet. Hát, még a műholdképet elnézve is vannak kérdéseink, hogy hogyan lehet a buszmegállóból Rákos állomásra biztonságosan eljutni.
- Nem derül ki a posztból, hogy a Keleti pályaudvaron hol keressük a pótlóbuszt? Azért elég nagy csomópont ahhoz, hogy ez ne legyen egy egyszerű kérdés: főleg, hogy korábban az éjszakai vágányzáraknál a troliterminálról, a Kerepesi útról indultak a buszok; a hatvani vonal felújítása idején viszont a Verseny utcai ideiglenes megállóból. Tehát…?
- Az is kérdéses, hogy miközben az első vonatok 4 óra körül már megjelennek a helyszínen, miért csak 04:43-kor kerül ki a Facebookra a poszt? Az időpont alapján alighanem van éjszakai ügyeletes is, a felsővezetéket pedig talán nem az első vonatok után tépte le a vétkes tehervonat.
Előző nap Rákos állomáson történt váltóhiba miatt kellett rövidített útvonalon közlekedtetni az S76-os vonatokat, amiről a MÁV-csoport oldalán az esemény utáni napon már nem volt elérhető az eredeti link mögötti tartalom. Viszont az internet nem felejt, így a Google segítségével még megtalálható volt a publikált szöveg.
Ezzel mindössze annyi a hiba, hogy a lent láthatóak szerint Rákosszentmihály állomás nincs megnyitva utasforgalom részére. Bár a valamikori peronok még némileg látszanak, egy utasbaleset esetén nem kívánnánk senkinek a magyarázkodást és az esetleges konzekvenciákat.
Emellett onnan kizárólag a 92-es autóbusz érhető el rövidebb, valamint az összes Rákosi–Fogarasi-tengelyen közlekedő járat hosszabb sétával, amikkel részben az Örs vezér tere, részben a Puskás Ferenc Stadion érhető el. Viszont az Újpalota megállóhelyen letessékelt utasoknak csak az újpalotai buszok maradnak, amikre nem kértek sem aznap, sem másnap jegy- és bérletelfogadást.
Adorján Péter
A vonatok nem mennek FeHoVa…
Szemfüles olvasóink már az előző fejezetben felfigyelhettek arra, hogy Kőbánya felső kiszolgálása kimaradt a sorból. A felvetés jogos, jár a pont! Ámde: ezen a napon napközben már várta a látogatókat FeHoVa szakkiállítás a Vásárvárosban. Emiatt az Albertirsai út már délelőtt jelentős közúti forgalommal terhelt volt, így jó lépés volt a Pongrác út felé terelni a pótlóbuszokat. Igaz, a MÁVINFORM posztjában még javasolja is az utasoknak, hogy szóljanak a buszvezetőnek, hogy álljon meg a Vásárvárosnál. És még is hogy? A MÁVINFORM szerint ugyanis: „A Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi kiállításra (FeHoVa) utazók a pótlóbuszokkal el tudnak jutni a Hungexpo közelében található Kőbánya felső állomásnál lévő megállóig. Javasoljuk, hogy a buszra szálláskor jelezzék a sofőrnek, hogy álljon meg a megállónál.” Majd a következő mondatban megjegyzik: „A Keleti pályaudvartól (Kerepesi út felől) külön pótlóbusz indul a FeHoVa vásárra utazók elszállítása érdekében Kőbánya felső vasútállomáshoz.” Erre már csak egy klasszikussá vált mémmel válaszolhatunk: „egy jéghideg mit kérsz?”
És végül…
Összességében tehát azt lehet mondani, hogy látszik az igyekezet a MÁV-csoportnál: a vonatok forgalmi rendje a lehető legkevesebb károkat okozó megoldás lett, a hálózat nagy részén így a hatások minimalizálhatók, kiszűrhetők. Azonban látszik: a helyszínre küldött utastájékoztató-zavarelhárító munkatársak felkészültsége és munkamorálja rettentesen rossz, szakmai tapasztalataik nincsenek. És igazából pont ezek a „frontharcosok” azok, akik láthatóan pont a legjobban nem bírják az utasokat. Kár, mert pont ezeken az embereken múlik a legtöbb, amikor az utas a minőséget, a szolgáltatás színvonalát értékeli zavarhelyzetben.
A KISS a rákoshegyi állomás harmadik vágányán fordult, nem volt forgalom az átmenő fővágányokon jó darabig, így a peron szolnoki végén lévő átjáró megnyitása sem lehetett volna különösebb gond.
Délutánra már minden jobb lett: a forgalomrendezés viszonylag flottul (főleg az elmúlt években tapasztaltakhoz képest flottul) zajlik, de már bejárnak a Keleti pályaudvarra a vonatok Rákos felől, nem kell buszra szállni.
Halász Péter
