Pénz még csak lenne, de egyezség továbbra sincs, így csúszik a Deutschlandticket bevezetése. Időközben újabb ötletek és meglátások mentén folyik az egyezkedés a szolgáltatók, a tartományok és a szövetségi miniszter között.
Egy hónapja előrelépésről írhattunk az országos érvényességű regionális bérlet ügyében, de végleges megállapodás azóta sem történt. Pedig november 29-én soron kívüli ülést tartottak a tartományi és szövetségi közlekedési miniszterek, de csak az eddig január 1-jére tervezett indulást sikerült későbbi időpontra helyezni. Végleges dátum viszont nincs, március és május között minden hónap elhangzott a nyilatkozatokban.
Még november elején ütött meg a korábban erősen támogató helyett visszafogottan kritikus hangnemet a szolgáltatókat tömörítő VDV: számukra is világossá vált, hogy a felajánlott öszegek nem fedezik majd a kísérletet és utólagos veszteségcsökkentő garanciákat kértek. Emellett elsőként mondták ki, hogy nem tartható a januári start. November közepén a pénzügyminiszterek hasonló tanácskozásán az is konkretizálva lett, hogy a szövetségi kormányzat és a tartományok is beadnak 1,5 milliárd eurót a közösbe, de ekkor már finoman jelezték a bevezetés csúszását – a lezáró határozatban már a lehető leggyorsabban formula szerepelt.
Az eheti egyeztetési kör előtt a VDV a sajtón keresztül dobta be a május 1-jét, de a protokollesemény után biztossá vált, hogy 2023. március 1. vagy április 1. lesz a hivatalos dátum. Előbbit továbbra is Volker Wissing szövetségi közlekedési miniszter, utóbbit a tartományi közlekedési miniszterek és a szolgáltatók propagálják.
Természetesen felmerült a finanszírozás elégtelensége, egyes számítások szerint akár 4,7 milliárd eurót is elérheti szolgáltatói oldal vesztesége. Erre azt a megoldást adták a tartományok, hogy készek felesben beszállni, amennyiben a szövetségi kormányzat is így tesz. Erre Wissing szerint a kancellár és szövetségi miniszterelnökök tanácsa jogosult, illetve ott már határoztak is a 1,5 milliárdról – mellébeszélésben továbbra is jeleskedik.
Sokat buktak a szolgáltatók az elmúlt két évben, nem igazán hiányzik nekik a jegyárbevételek csökkenése
(fotó: Adorján Péter)
(fotó: Adorján Péter)
Ameddig nincs végleges megállapodás a bevezetésről és a finanszírozásról, addig valahogy el kell szállítani az utasokat és a szolgáltatók igazából nem is feltétlenül érdekeltek a kedvezményes bérletben. Eredetileg a nyári bérlet is digitális megoldásnak indult, de végül papíralapú verzióban is elérhető volt. A mostani verzió esetében is erre kívánta kényszeríteni a szövetségi kormányzat a cégeket, de Németország az egyik olyan állam az EU-ban, amelyik legkevésbé van felkészülve a digitális fizetési megoldásokra és a lakosok is többnyire félelemmel, de legalább gyanakvással viseltetnek a személyes vagy személyükhöz köthető adataik használatakor.
A közlekedési szövetségek oldaláról a fennálló és többnyire teljesítmény-arányos díjszabásokat zilálhatja össze elég erősen a Deutschlandticket. A többség előfizetéses konstrukcióban vásárolja a közlekedési szolgáltatásokat is, avagy egy teljes évre szerződik a szolgáltatóval. Viszont a Deutschlandticket havonta lenne felmondható és emiatt a bevételek tervezhetősége erősen romlik, amik a fejlesztések és a kínálatbővítések alapját jelentik. Egyes vélemények szerint fennáll a veszélye, hogy a vidékibb területeken az emelkedő költségek (energia, fenntartás, személyi ráfordítások) miatt elmaradhatnak a menetrendi fejlesztések vagy egyenesen ritkításba csaphat át a helyzet. Az egyúti jegyek árát pedig nem lehet annyira megemelni, hogy a bérleten keletkező veszteséget kompenzálják, mert akkor már olcsóbb lesz a hónapok óta folyamatosan csökkenő árú üzemanyaggal elketyegő autóba ülni és oda a közlekedési fordulatnak még a gondolata is.
Adorján Péter