Január 1-jétől valószínűleg nem csak Debrecenben lesz nehéz helyzetben az elektromos üzemű közösségi közlekedés. A DKV azonban már most bejelentette: komoly változások jönnek majd a villamos- és trolivonalakon a helyzet mostani állása szerint.Első körben november 14-étől már nem a személyzethiány, hanem az energiaválság miatt tovább ritkítja járatait a DKV: a közlésük szerint az 1-es és 2-es villamos 6-8 helyett 12-15 percenként jár majd, hétvégén pedig 8-10 helyett 15 percenként. A 3-as trolibusz hétköznap csúcson kívül és hétvégén 15 helyett 30 percenként indul, a 3A pedig megszűnik. A 4-es 15 helyett 30 percenként indul. Az 5-ös és az 5A csúcsidőn kívül és hétvégén szintén 15 helyett 30 percenként indul majd. A DKV a trolik helyett a 22-es és a 24-es buszt ajánlja a Köztemető felé, a Dobozi lakótelep irányába pedig a 19-es buszt, igaz, többek között ezeknek a járatoknak a menetrendjét is módosították (ritkították). Több buszviszonylat is rövidül majd, a józsai járatok hétvégéken csak a Doberdó utcai lakótelepig jönnek be (a Segner tér helyett), ahonnan a ritkább villamosokkal lehet utazni.
A további lépések szerint 2023. január 1-jétől gyakorlatilag teljesen leáll a cívis város elektromos üzemű tömegközlekedési hálózata. A DKV közlése szerint ugyanis a város villamosenergia-megtakarítási törekvéseivel összhangban kerül korlátozásra a környezetkímélő közlekedési hálózat.
Az 507-es KCSV6-os a Nagyállomás felé tart az 1-es vonalon. 2014 őszén még békében tehette ezt, 2023-ban hétköznap talán járhat még egy darabig. Hétvégén itt buszok járnak majd, az ársapka nélküli gázolaj bizonyára olcsóbb...
A közlekedési cég közleménye szerint január 1-jétől valamennyi trolibuszjárat helyett (dízel) autóbuszok közlekednek majd minden nap, teljes üzemidőben. A villamosvonalakon hétvégente szünetel majd a forgalom, mindkét vonal teljes hossszában pótlóbuszok járnak majd. A tanítási szünetekben munkanapokon az 1-es villamos a Nagyállomás és az Egyetem között közlekedik majd ugyan, de a 2-es helyett a Kálvin tér és a Doberdó utca között ebben az időszakban is buszokkal lehet majd utazni. Ennyi erővel a legendás 31-es buszt is újra lehetne indítani.
Az 512-es CAF a 2-es vonal újépítésű, önálló részén robog a Nagyállomás felé. Ezen a szakaszon nem csak hétvégéken, hanem tanítási szünetben is pótlóbuszok veszik át a villamosok helyét. Az EU-s forrásokból épített hosszabbítás esetén az uniós szervek biztosan örülnek ennek a lépésnek...
A Doberdó utca végállomásrsa érkezik az 524-es CAF 2014 őszén. 2023-ban néha jár majd erre villamos is a városházi tervek szerint.
A korlátozások meglehetősen ironikusak, főleg annak fényében, hogy a DKV szlogenje szerint „közösségi közlekedéssel a zöld környezetért” lehet tenni. A cég közleménye szerint „az üzemanyag beszerzési ára az elmúlt évben 86%-kal növekedett, az elektromos energia ára pedig 2023-ban 2,5-szer lesz magasabb” a 2022-es árakhoz képest. Kérdés, hogy az amúgy is környezetbarát elektromos közlekedési módok korlátozása ezzel hogyan egyeztethető össze? Hiszen a villamosok, trolibuszok dízelüzemű buszokkal való pótlása finoman fogalmazva sem mondható környezetbarátnak. Annyi elektromos busza pedig nincs a DKV-nak, hogy ezeket az igényeket is fedezni tudja. Arról nem is beszélve, hogy közvetve ez a lépés nem jelent érdemi megtakarítást, mert a dízel buszokat nem ársapkás árakon, hanem „piaci árú” gázolajjal kell megtankolni.
Trolipótló busz a 2-esből azóta 5-össé átszámozott vonalon a Köztemető, főkapu végállomásnál. 2023-ban ez a mainál ritkábban, de mindennapos látvány lesz.
Az is igaz persze, hogy a villamosenergia-árak jelentősen elszabadultak, aminek politikai hátterét ehelyett nem bontanánk ki, azonban az világosan látszik, hogy az a csörte, ami ezen a területen megy – határozottan politikai színezettel bír egyébként – jelentős hatással van a városok működésére. És ezt láthatóan az utasok is meg fogják érezni, hiszen az önkormányzatok a korábbi évekhez képest sokszoros áron vehetnek csak villamosenergiát (ez a hírek szerint sokszoros szorzó is lehet), amivel többek között a közlekedési hálózatot is működtetik, többletforrásaik viszont nincsenek és a helyzet a sokat puffogtatott kormányzati propagandafrázisokkal ellentétben nem az orosz-ukrán háború és az azok miatt kivetett szankciók miatt alakult így, hanem a forint árfolyama és főleg pedig a rezsicsökkentés korábbi hibás működése vezetett ide. Ráadásul Debrecen nincs egyedül, bár egyelőre más város nem jelentett be még ilyen korlátozásokat kifejezetten a villamosenergiával való gazdálkodásra hivatkozva, igazából csak kérdés, hogy mikor kerül majd erre sor? Persze, ha sor kerül rá, hiszen a személyzethiányok és az üzemanyagár miatt már több helyen is ritkítottak. Emellett a sajtóhírekből lehet tudni, hogy A Bűnös Főváros Budapest, illetve a BKV is vagy egyáltalán nem vagy sokszoros áron kapott ajánlatot az energiára 2023-ra, kérdés, hogy meglesz-e ennek a financiális háttere? Nyilván valamilyen módon megoldja ezt a fővárosi önkormányzat, mert a budapesti elektromos közlekedési hálózatot nehéz lenne buszokkal pótolni.
A 401-es Ikarus-Obus trolibusz már régen nem koptatja a debreceni aszfaltot és erre nem sok esélye lesz a következő évben sem.
Mindezek mellett a (villamos)energiaválság nem csak a városi közlekedésben érezteti a hatását, hiszen a MÁV-START-nál már október elején bejelentették: az elővárosi motorvonatok kapacitását csökkentik, így spórolnak 122 millió forintot alig három hónap alatt. Hogy ez válság hova vezet még, azt egyelőre megbecsülni sem meri senki. Egy biztos: akár a debreceni, akár a MÁV-START-os intézkedések egyedül az autós közlekedés számára jók, hiszen sokan így nem ülnek át, neadjisten eleve visszaülnek az autójukba, elvégre a mostani szabályok szerint jó eséllyel 480 forintos üzemanyagot tankolhatnak a kocsiba, ellentétben a közlekedési szolgáltatók járműveivel.
Halász Péter