Az InnoTrans legalább annyira a beszállítókról és technológiákról szól, mint a járművekről. Idén egy érdekes megkeresés nyomán egy eddig nem szerepelt területre, a bőr üléshuzatok világába tévedtünk a berlini vásárvárosban, és a területen vezető beszállítónak számító skót Muirhead személyszállítási részlegének vezetőjével, Kevin Smith-el ültünk le egy rövid beszélgetésre.
Sokat hallunk manapság a fenntarthatóságról és ülésgyártókkal beszélve is az a kép rajzolódik ki, hogy a repülést követve a vasúti járműgyártásban is egyre fontosabb a súlycsökkentés. Mennyiben újdonság ez vasúton és hogy néz ez ki a folyamat a gyártó oldaláról nézve?
A légiiparban ennek egyértelműen nagyobb hagyománya van, kézenfekvő okból, az üzemanyagköltségek miatt. Ugyanakkor vasúton a korszerű alternatív hajtásrendszerek terjedésével a vasúti szektorban is fontossá vált a súlycsökkentés, például az akkumulátoros üzem hatótávolságának növelése érdekében. Amit mi ehhez hozzá tudunk tenni, hogy kifejlesztettünk egy teljesen új bőr alapú anyagot, Muirhead LightCore™ néven, melynek kisebb a tömege, de nem a rétegvastagság csökkentése árán. A könnyűsúlyú bőr kategóriája általában kisebb anyagvastagságot jelent, ami a szerkezeti integritás rovására megy. A kapott bőr egyrészt sérülékenyebb a kárpitozás folyamata során, másrészt használat során tovább nyúlik. Az általunk kifejlesztett LightCore™ bőr ezt a problémát különleges cserzési eljárással oldja meg. Azon kevés gyártó egyike vagyunk, aki maga cserzi a bőrt és a speciális előkészítést a gyártás korai szakaszában saját fejlesztésű kémiai összetételű cserzőanyagokkal végezzük.
Természetes bőrről beszélünk tehát, vagy ez valamiféle anyagmódosítást jelent?
Igen, teljesen természetes bőrről beszélünk. A cserzési eljárás során a bőrben lévő zsírokat és olajokat megfelelő vegyi összetételű anyagokkal helyettesítjük, hogy megőrizzük a bőr ellenállóképességét. Ebben a fázisban csökkentjük az anyag tömegét az előkészítetlen bőrhöz képest – viszont minden más, a szerkezet, tapintat, megjelenés és ellenállóképesség az eredeti marad.
Kik az Önök ügyfelei tulajdonképpen, az ülésgyártó beszállítók, vagy a járművek végfelhasználói, az üzemeltetők?
Sokszor mindketten, hiszen mindkét félnek érdeke a megfelelő anyagválasztás és sokszor a súlycsökkentés is.
Hogyan kell laikusként elképzelnünk a gyakorlatban a kiválasztási folyamatot? Az ülésgyártók hozzák a végfelhasználót Önökhöz, esetleg az utóbbi egyenesen kéri egy adott huzat alkalmazását?
Sok esetben az ülésgyártók egy adott termékpalettáról választanak, mely előzetes elbírálás alapján megfelelő a termékeikhez – ilyen esetben az ülésgyártó katalógusáról kerülünk kiajánlásra a megrendelőnek. Olyan is előfordul, hogy a végfelhasználó, a jármű üzemeltetője közvetlenül keres meg minket és őket próbáljuk meggyőzni a megoldásaink fenntarthatóságáról és a kedvező élettartam-költségekről.
Ezen a ponton adja magát a kérdés: regionális forgalomra szánt járművekben tipikusan textil üléshuzatokat látunk, míg a bőr (vasúton legalábbis) szinte mindig az első- és prémiumosztályok kiváltsága. Mennyire megalapozott ez gyártói oldalról, az árkülönbség lenne pusztán a hajtóerő? Végfelhasználóként ajánlaná nekem akár regionális forgalmú járművekre is a bőrhuzatokat?
Feltétlenül. Akárcsak a textilhuzatok, a bőrhuzatok is különféle minőségben elérhetőek, alkalmazkodva a különböző felhasználásokhoz. Például első osztályon használhatunk luxuskategóriás puha bőrt, míg másodosztályon keményebb, kopásállóbb, erősebb textúrájú, bőrt, mely nem a legmagasabb kategóriájú alapanyagból származik. A nyersbőrt többféle kategóriába soroljuk a feldolgozás során. A simább, sérülések és benyomódások nélküli részekből például üzleti osztály üléshuzatait készítjük, míg azokra, melyeken karcolások, sebek (például kerítés okozta vágások) vannak, a színezés es a végső kezelés elfedi a bőrhibákat és a bőr karakterisztikáját. Ezzel a megoldással növeljük a felhasználási arányt, mondjuk 50%-ról 90%-ra, így pedig csökken a huzat végső ára.
Prémium ülések prémium bőrrel a cseh Leo Express vonatának fedélzetén
Erősebb textúrájú bőr másodosztályra vagy fokozott igénybevételnek kitett helyekre - akár a szövettel is versenyképes lehet az élettartam-költségek tekintetében
Tehát a megfelelő válogatással és feldolgozással olcsóbb huzatot is lehet bőrből készíteni…
Igen, így van, ezekkel lehet például a másodosztályú vagy légiközlekedésben, turistaosztályú ülések igényeit kielégíteni. Itt van például egy minta a Japan Airlines első osztályú üléseihez használt sima, legmagasabb minőségű bőrből, ez a másik pedig a Ryanair üléshuzatainak anyagmintája. A Ryanair kétéves összehasonlító vizsgálatot végzett szövettel és bőrökkel. A szövetek esetében például a komolyabb tisztítások idejére tartalék huzatot kell az érintett ülésekre felhúzni. Ráadásul az érvényes előírások értelmében a tisztítás utáni visszahúzás előtt újra ellenőrizni kell a huzat tűzállóságát. Tehát míg bőrből 100 üléshuzatot vesznek 100 ülésre, szövetből valahol 150 és 200 között kell készleten tartani 100 üzemelő üléshez. A másik fontos dolog, hogy a szövetnél nagyjából 4 éves élettartammal lehet számolni, mi pedig bőr huzatjainkhoz 7 éves élettartamot garantálunk.
Mintadarabok az InnoTranson: Színezett és felületen nyomtatott megoldást is tudnak.
Jobb szélen a kék a Ryanair számára, a barnás a Japan Airlines első osztálya számára készült példány.
(fotó: Adorján Péter)
Jobb szélen a kék a Ryanair számára, a barnás a Japan Airlines első osztálya számára készült példány.
(fotó: Adorján Péter)
Mondhatjuk, hogy a teljes élettartamra vetített költség így kiegyenlítődik?
Igen, szövetből többet kell venni és a bőr élettartamához képest legalább eggyel többször kell cserélni – ha mindezt összeadjuk, a szövet hosszú távon drágább annak ellenére, hogy az egyszeri beszerzési költség kedvezőbb. Az Irish Rail például 3,2 millió eurót takarít meg hosszú távon a bőr üléshuzatokkal, hiszen a takarítási költség is csökkenthető. További tényező a fenntarthatóság, hiszen kétszer annyi hulladék keletkezik, mely végül újrahasznosítás nélkül kerül deponálásra. Érdemes megkérdezni a felhasználókat, mit tesznek az üléshuzatokból kikerülő szövettel – egyszerűen kidobják, újrahasznosítás nélkül. Ezzel szemben mi visszavesszük a bőrt, és a hőenergiát állítunk elő belőle saját üzemünk számára.
Muirhead-bőrrel bevont ülések az Irish Rail vonatán
Más vizekre evezve, beszállítói oldalról nézve mennyiben különbözik a légi és vasúti szektor megrendelői elvárások, szabványok szempontjából?
Ez nagyon érdekes kérdés, például a gyúlékonysági szabványok vasúton sokkal összetettebbek és nehezebben megvalósíthatóak. Vasúton másképpen kell kezelnünk a füstképződés kérdését, baleset esetében általában hosszabb ideig tart egy vasúti evakuáció, mint egy repülőnél - például ide tartozik a hosszú vasúti alagutak kérdése, ahol egy balesetnél sokszor nem is a tűz igazán veszélyes az utasokra, hanem a füst. Különböző vasúttársaságok különböző szabványokat alkalmaznak attól függően, hogy mennyi alagút van a hálózatukon, és azok milyen hosszúak. A légiipar ehhez képest egy darab egységes, globális szabványt alkalmaz, mely inkább a tűzállóságot, az anyagok tűz során mutatott kívánatos viselkedését határozza meg, mint a tűzállóság és a füstképződésre vonatkozó elvárások valamilyen tetszőleges kombinációját. Gyártói oldalról: vagy ég, vagy füstöl az anyag, tehát ha a specifikációban az egyik a hangsúlyos elvárás, akkor azt a másik rovására, a célszerű egyensúly megteremtésével tudjuk megvalósítani. Ha mindkettőre egyidejűleg van összetett feltételrendszer, mint jellemzően vasúton, az komoly kihívás.
Térjünk vissza a fenntarthatóságra, összefoglalva - melyek a kritikus aspektusai a bőrhuzatok fenntarthatóságának?
Csak olyan nyersbőrt használunk, mely 400 mérföldes körzetben tartott állatról származik – gyakorlatilag csak az Egyesült Királyság és Írország területéről szerzünk be alapanyagot. Kezdetként már ez is nagyban csökkenti a huzatjaink ökológiai lábnyomát. Nem vásárolunk például Dél-Amerikából, ahol a környezetvédelmi standardok mások. Dél-amerikai bőrt szállítani Olaszországba feldolgozásra, majd „olasz bőrként” megvenni, nos, ez nem túl jó a bolygónak…
Mi a helyzet a vegyianyagokkal? A bőripar híres a viszonylag magas vegyianyag-felhasználásról, mit lehet ezzel kezdeni?
Valóban, viszonylag vegyszerigényes iparág vagyunk. Skóciában nagyon szigorúak az erre vonatkozó környezetvédelmi előírások, rendszeresek az ellenőrzések. A vegyianyagokat igyekszünk a folyamatok végén megfogni, zárt egységként kezelni a gyárat – bármiféle környezetszennyezés komoly büntetést von maga után, börtönt is beleértve. Nem lehet megúszni, nem fordulhat elő. Természetesen drágább így gyártani, mint azokban az országokban, ahol mások a prioritások és kevésbé vagy egyáltalán nem foglalkoznak a környezetvédelmi kérdésekkel. Viszont a fejlett szűrési technológiák és a környezetkímélő biomasszás erőművek fenntarthatóságot adnak.
Egy érdekes tulajdonsága a Muirhead LightCore™ bőrhuzatának az ActiveHygiene termékváltozata, „önfertőtlenítő” képességgel. Hogy működik ez a gyakorlatban, mi ez tulajdonképpen?
Az előkészítési folyamat során olyan adalékanyagot keverünk a bőrbe, mely semlegesíti a baktériumokat és vírusokat, természetesen a koronavírusokat is beleértve. Bár sokan reklámozzák magukat ezzel, a rendszer a mi esetünkben a vonatkozó ISO-szabványokat is teljesíti, méghozzá öregedés, elhasználódás után is, nem csak újonnan. Fizikailag beépül az anyagba, így nem kell újrakezelni használat során a fertőtlenítő hatás érdekében. Sok gyártó nem maga készíti a bőreit, hanem az alapanyagot veszi valahonnan, nem maga végzi a cserzési folyamatot – tehát mint egy mélyhűtött készételnél, csak befejezik a főzés folyamatát. Mivel mi a cserzést is magunk végezzünk, be tudunk építeni ilyen megoldásokat. Maga a fertőtlenítő hatású vegyületet a svéd PolyGen-től vásároljuk, és széles körben használatos például sportruházatokban – de bőrhöz elsőként mi használjuk. Ami az összetételt illeti, az egyik komponens az ezüst, mely általános antibakteriális és antivirális hatású. Apróság, de érdekes: a felhasznált ezüst újrahasznosításból származik, nem elsődleges bányászatból.
Bőrhuzatos fejtámla a dán DSB vonatán - a hátsó oldal olcsóbb bőrből készült, míg a látható részt finomabb bőrrel vonták be
(fotók: Muirhead)
(fotók: Muirhead)
Az InnoTrans 2022 során elkészített interjú létrejöttéért ezúton is köszönetet mondunk Bakos-Tonner Ibolyának, a Muirhead márkamenedzserének!
Magyarics Zoltán