Sorra jelenti be a Budapesti Közlekedési Központ az újabb és újabb elsőajtós felszállási rendben közlekedő autóbuszjáratokat. Igaz, a rendszer közel sem egységes, de cserében véletlenül sem tudhatjuk meg, hogy milyen utasforgalmi adatok alapján válhat elsőajtóssá egy viszonylat.A Budapesti Közlekedési Központ jó ideje folyamatosan vonja be a felszíni tömegközlekedési járatok nagy részét az elsőajtós felszállási rendbe: ma már alig találni olyan járatot, ahol ne lenne legalább szakaszosan és/vagy időszakosan elsőajtós felszállási rend. Önmagában a döntés akár még örvendetes is lehetne, hiszen a folyamatos ellenőrzés alkalmas lehet az utazási feltételeket be nem tartó egyének szűrésére az utazási jogosultság ellenőrzése mellett. Ám a dolog mégsem ilyen egyszerű.
Azt a kérdéskört most nem nyitnánk ki, hogy a járművezetők általáni ellenőrzéshez milyen segítséget nyújt a BKK, illetve hogyan kompenzálja a járművezetőket a szolgáltatókon keresztül; azt a kérdést sem nyitnánk ki teljesen, hogy hogyan is alakul mindez a menetrendszerűség tükrében – erről rövidesen részletesebben is írunk majd ugyanis.
Miközben egyre terjed a kontrollált utasáramlás alapján az utazási jogosultság ellenőrzése, cukiskodó önreklámokkal szórta meg a BKK az összes járművet. Az előírt számú és helyzetű beltéri hirdetménykeretekben ugyanis nem szerepelhet kereskedelmi reklám, csak a közlekedésszervező vagy a fővárosi önkormányzat más cégének marketinganyaga. A hardver- és szoftveroldalon is elavultnak számító jelenleg beépített FUTÁR-eszközök jegynyomtatósra cseréje viszont továbbra sem szempont, nehogy minimálisan jobb legyen a járművezetők munkakörülménye.
(fotó: Adorján Péter)
(fotó: Adorján Péter)
Ami viszont fontos kérdés: az előkészítés. És itt érünk vissza oda, ami hatással van a menetrendre is: vajon milyen utasszámoknak kell teljesülni ahhoz, hogy adott megállóhelyen és adott időszakban még használhassák az utasok az összes ajtót fel- és leszálláshoz is? A BKK minden egyes ilyen intézkedés bevezetésekor a Facebook-oldalán a (sokszor jogos) negatív kommentárok élét azzal próbálja elvenni, hogy a döntést alapos előkészítés előzte meg, komolyan megvizsgálták az utasszámokat az adott időszakokra és az adott megállóhelyekre vonatkozóan és ennek fényében döntöttek.
Na de mi alapján dől el, hogy egy adott megállóhelyen és adott időszakban elsőajtós vagy összajtós lesz egy járat? Hol a határ? Mennyi utas fordul meg az adott járat adott megállójában az adott időszakban? A kérdés jogos és különösképp érdekes is lehet a szakmai sajtó számára is. Ám ezek megismerése nem lehetséges. Korábbi közérdekű adatigénylésünket azzal utasította vissza a BKK, hogy ez döntéselőkészítő anyag és nem nyilvános, pláne nem közérdekű adat, ahogy az elsőajtóssá válás szempontrendszere sem. Ám nem is olyan régen a BKK Facebook-oldalát kezelő, a Diószegi Ágnes ügyfélkapcsolati és értékesítési vezérigazgató-helyetteshez tartozó kommunikációs terület egyik munkatársa az alábbi kommentet fogalmazta meg:
Nosza, mi is beálltunk, a mint később kiderült nem is rövid sorba és korrektül időpontot kértünk az ügyfélszolgálati területtől. A válasz nem váratott magára sokat, épp csak a törvény szerinti 30 napos határidőt maxolták ki a szintén Diószegi Ágneshez tartozó ügyfélszolgálati területen, de szinte percre pontosan. Véletlen? Biztosan nem az, ráadásul az alábbi válasz megfogalmazásához (a formázásbeli furcsaságokat nem vennénk ide, az egész e-mail megjelenése ocsmány) aligha szükséges a 30 nap.
„Tisztelt Halász Péter!
Hivatkozva a Társaságunkhoz 2022. augusztus 2-án érkezett „Utasszámlálási adatok megismerése - elsőajtós felszállási rend.” tárgyú elektronikus levelére tájékoztatjuk, hogy a témában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján adatigényléssel élhet a BKK Zrt. felé.Kérjük tájékoztatásunk szíves elfogadását.
Budapest, 2022. szeptember 1.
Tisztelettel:
Füzesi Krisztina
Levelezési csoportkoordinátor
BKK Zrt.”
Rendben, csak ezzel egy baj van: közérdekű adatigénylést csak évente egy alkalommal adhatunk be azonos témában, viszont az első igénylésből tudjuk, hogy arra úgysem fognak válaszolni, pláne nem adatokat kiadni. Viszont akkor felmerül a kérdés: vajon a BKK a Facebook-oldalán állít valótlanságot az utasoknak vagy az ügyfélszolgálati terület hazudik az arcunkba? A Facebook-poszt szerint ezen adatok megismerésére van lehetőség, még ha az nem is igazán a legkorrektebb és pláne nem a legtisztességesebb mód, de legalább van. Az ehhez ajánlott ügyfélszolgálati szakemberek szerint pedig nincs. Azt már tényleg csak apróság, hogy hogy a levelet aláíró Füzesi Krisztina nem rendelkezik fenti levél megfogalmazásakor a BKK képviseletére vonatkozó jogosultsággal a cégjegyzék szerint, de akkor hogyan tehet ilyen nyilatkozatot a BKK nevében?
A kérdést feltettük a BKK sajtókapcsolatokért felelős szakterületének, azonban írásunk megjelenéséig, több mint egy hónapos várakozás után, még csak visszajelzést sem kaptunk, nemhogy érdemi választ. Kerestük a BKK szóvivőjét is a témában, hiszen szeretnénk tényleg részletesen és alaposan beszámolni az elsőajtós felszállási rend bevezetésének szakmai szempontjairól, de a sajtó számára ismert elérhetőségeken nem lehet Borsi Dávid Andrást megtalálni – hónapok óta. A kérdés tehát nyitott: vajon ki hazudik a BKK-nál? És egyáltalán miért kell hazudni és eltitkolni a közpénzből finanszírozott közszolgáltatás kapcsán keletkező adathalmazt?
Bár a BKK egyik sajtókapcsolati munkatársa korábban felrótta nekünk, hogy úgyse közölnénk a véleményüket (de legalább nem lettünk ügyfélszolgálathoz küldve...), de ez sajnos nem igaz: nagyon is várjuk a magyarázatukat, pláne az adatokat és a szempontrendszer ismertetését. Ha megérkezik, vagy ezt a cikket frissítjuk, vagy egy újabb írásban tesszük azt közzé.
Halász Péter