2022. 07. 09.

Búcsú az E₁-esektől

2022. július 1-jén immáron végleg nyugdíjba vonult Bécsben az utolsó E1-es sorozatú villamoskocsi. A DÜWAG-licensz alapján épített hattengelyes motorkocsi és a hozzá tartozó négytengelyes pótkocsik az 1960-as évek óta meghatározó szereplők az osztrák főváros tömegközlekedésében. Mi magunk a közelmúlt képeiből válogatva búcsúzunk a típustól.




A bécsi városi közlekedésnek 1966 óta volt része az E1-es sorozatú villamos annak klasszikus DÜWAG-formája. Sőt, igazából már az E sorozattal kezdődött ez a formavilág, a licenszben gyártott kocsik első példányai, a 4401-es és a 4402I-es még 1959-ben jelent meg. A DÜWAG GT6-osok licensze szerint gyártott kocsik jól jöttek a bécsi közlekedésnek, de a növekvő forgalom megkövetelte a pótkocsis közlekedést, amihez az E sorozat már gyenge volt: két 95 kW, később két 110 kW teljesítményű motor hajtotta a csuklós kocsikat. A pótkocsis közlekedés igénye miatt azonban mindenképpen szükség volt a nagyobb motorteljesítményre, így az E1-esek már két, egyenként 150 kW teljesítményű vontatómotort kaptak.
Amint már említettük: a villamosok a DÜWAG GT6-osainak licensze alapján épültek. A düsseldorfi gyár nem volt képes és az akkori szabályozás szerint nem is volt nagyon lehetősége arra, hogy Bécsnek szállítson villamosokat, így helyben oldották meg a kérdést. Ahogy előbb az E-knél, majd később az E2-eseknél is, a bécsi járműgyártók kaptak lehetőséget a villamosok megépítésére. Az egyik ilyen a Lohner-Werke volt, amely 1971-ig működött ebben a formában, majd a Bombardier-Rotax vette át a villamosok gyártását. A másik nagy üzem az SGP volt, ők szintén gyártottak villamost és így E1-est is. A villamosberendezéseket is különböző osztrák cégek szállították: a vontatómotorokat az ELIN vagy a Siemens, a menetkapcsolókat a Kiepe vagy az AEG gyártotta a kocsik számára. A különböző gyártók járművei különböző pályaszámcsoportokba kerültek: a Lohner, illetve a Bombardier-Rotax építette kocsik 4461...4560; az SGP műhelyéből kikerült járművek pedig a 4631...4868 pályaszámtartományokat kapták.
A Wiener Stadtwerke, majd később a Wiener Linien igyekezett a járműveket folyamatosan korszerűsítgetni, miközben azért megőrziték a villamosok az 1960-as évek sármját. A selejtezésüket a második ULF-szériával párhuzamosan kezdték el a 2000-es évek második felében, ám ez nem a szétvágást jelentette, hanem az akkor már ötven éves kocsik értékesítése volt napirenden: így kerültek Miskolcra, több lengyel és román villamosüzembe, de még 2001-ben Rotterdam is vásárolt a járműhiány enyhítésére használt bécsi E1-eseket. Az eredeti tervek szerint a típus 2013-tól tűnt volna el folyamatosan a bécsi utcákról, 2017-ben ment volna el az utolsó E1+c4-szerelvény, ám a Flexityk forgalomba állításának csúszása és a növekvő forgalmi igények végül mégis marasztalták a kocsikat. A folyamat 2022-re érett be: 2022. július 1-jén ment el az „istenuccse” utolsó E1-es az osztrák fővárosban.
A bécsi utcák jellegzetes hangulatát megalapozó villamostípustól szeretnénk mi magunk is méltó módon búcsúzni. Így hát összegyűjtöttük a szerkesztőségi archívumot az utóbbi 15-20 évből és most a legérdekesebbnek talált képeket megosztjuk olvasóinkkal is. Persze azért nem kell aggódni: van eltéve nosztalgiakocsi Bécsben is, a Vienna Ring Tram közlekedni fog továbbra is, ami szintén két (átalakított) E1-es motorkocsit jelent, de sok más villamosüzem és villamosmúzeum is megőrzött a típusból egy-egy példányt.

A végállomás még megvan, a kocsi nincs. A 4756-os pályaszámú motorkocsi 1971-től 2016-ig rótta a síneket Bécsben. 2006. szeptember 30-án kora délután a ma már az 1-es vonal által használt Prater, Hauptalle végállomáson várja az indulást az N jelzésű – ebben a formájában 1980. június 28. és 2008. október 25. között létezett – viszonylatra beosztva. A vonal a Ring érintésével jutott el az északi végállomására, a Flordidsdorfer Brücke jobbparti hídfőjéhez, a Friedrich-Engels-Platzhoz.

Az E1-eseket azért építették, mert az E sorozathoz képest nagyobb teljesítményű motorjaik lehetővé tették a pótkocsis üzemet is. Azonban a 62-es vonalon ez ritkaságszámba ment: a 2006. december 30-án készült felvételen is szólóban érkezik Lainz felől a Karlsplatz felé vezető útján a 4653-as pályaszámú kocsi. A jármű 1967-ben épült és érdekessége, hogy 1981-ig kalauzos üzemben közlekedhetett. 2008. október 8-ával törölték az állományból és eladták a romániai Braila villamosüzemének.

A Dunán átkelő 31-es viszonylat volt az egyik utolsó menedéke az E1-es sorozatú kocsiknak. Itt a 4820-as érkezik a belső végállomására, a Donaukanal partjára, a Schottenringhez 2008. április 10-én. Érdekesség, hogy a 4820-as motorkocsi – ellentétben a mögötte futó c4-es pótkocsival – a régi DÜWAG-ajtókkal bír: ezeken az első ajtó még két részletben üvegezett, míg a többi ajtón csak felül van ablak. A motorkocsi 1974-es gyártású, eredetileg is kalauz nélküli üzemre épült és 2013. szeptember 13-ával törölték az állományból.

Ma már a 21-es villamos külső végállomása sincs meg, ahogy maga a viszonylat sem létezik, hiszen kiváltotta az U2-es metró. A járat utolsó napjait élte már, erre utal az is, hogy a viszonylatjelzők helyett már csak kartonra nyomtatott szám van a szélvédő mögött. A Praterkai megállónál lévő hurokban a 4823-as kocsi pihent meg 2008. április 10-én. A járművet 2013. február 13-ával törölték az állományból és Krakkóba adta el a Wiener Linien.

Ezen a képen sok olyan dolog van, ami 2008. április 19-én még teljesen természetes volt Bécsben, ma viszont már egyáltalán nem az. Az LPG-s üzemű MAN Lion's City-ket régen selejtezték – helyettük jöttek a Mercedes-Benz Citaro 2-esek. A 4491-es E1-es ekkor c3-as sorozatú pótkocsijával Lainz felől érkezett a Karlsplatzra. Az új DÜWAG-ajtókkal rendelkező motorkocsi 1969-es gyártású és 2009. június 23-ával törölték az állományból, majd Krakkóba adták el.

A bécsi villamosok közül sokkal találkozhatunk Kelet- és Dél-Európában is: E sorozatú kocsik vannak Szarajevóban, az E1-esekből jutott Miskolcra is, de Románia és Lengyelország több villamosüzeme is vásárolt a megbízható kocsikból. Igazán furcsa kakukktojás a grazi üzem ilyen tekintetben, ők ugyanis 2007 nyarán Bécsből vásároltak három E1-es motorkocsit a járműhiány enyhítésére. A 291 (ex 4654), 292 (ex 4677) és 293 (ex 4706) pályaszámú kocsik 2018-ig szolgáltak Stájerországban, a 293-as pedig a múzeumi flotta része lett. A grazi villamosközlekedés 130. születésnapjára rendezett felvonuláson a 291-es jelent meg 2008. június 8-án.

Ez nem 0, hanem O! Márhogy a viszonylat. A Nordbahnhof Pratertern végállomáshoz érkezett 2008. június 12-én a 4777-es pályaszámú kocsi egy c3-as pótkocsi társaságában. A villamos nem a megszokott leszállóhelyet használta, hanem a Praterstern átépítése miatt az éppen aktuális építési fázisban kialakított ideiglenes peronnál pakolt le. A 4777-es 1972 és 2014 között szolgált Bécsben.

Alig egy hónappal a fenti, a 4777-est ábrázoló kép elkészülte után az O vonalát lerövidítették a Praterstern átépítésének újabb fázisa miatt. Ekkor a Raxstraße és a Matthäusgasse között jártak a kocsik, szóló üzemben. A Pratersternig pótlóbusz járt 2009 március végéig. A 4518-as villamost 1973-ban vették állományba és 2016-ig közlekedett.

A 4464-es E1-es motor- és a 1217-es c3-as pótkocsi húz ki a Karlsplatz megállóhelyről 2008. július 12-én. A motorkocsi 1967-ben épült és 2009. május 5-ével állították le, majd adták el Krakkóba. A pótkocsi 1961-es gyártás és 2012. február 20-ig volt a Wiener Linien állományában, majd szintén Krakkóba került.

Ritkán fotózzik így a villamosokat, pláne az egyirányú kocsikat, de azért érdemes az E1-esek farára is vetni egy pillantást. A 4526-os 1973-tól 2012-ig szolgált Bécsben és 2008. július 12-én jutott el az akkor az N vonal által használt Prater, Hauptalle végállomásra. Hogy miért? Nos, a villamos elejénél látható szivárványos zászló megmagyarázza mindezt: a Ringen tartott Pride-felvonulás miatt az N nem jutott el a Praterhez, így a már látott Matthäusgasse helyett továbbvitték az O viszonylat kocsijait a kimaradó szakaszon biztosítandó a közlekedést.

Stammersdorf felé tart a 31-es viszonylaton közlekedő 4770-es motorkocsi és egy c4-es pótkocsi. A 20. kerületben, a Klosterneuburger Straße és a Wallsteinstraße kereszteződése előtt készült ez a felvétel 2009. szeptember 12-én. A 4770-es motorkocsi (1971-es gyártás) alig két évvel később, 2011. szeptember 27-én került selejtezésre.

2009. szeptember 12. hétvégére esett. Hogy honnan lehet ezt tudni? Nos, a 33-as viszonylat hétvégénte (és hétköznap késő este) az Augassehez járt, egyéb időszakban viszont az U6-os metró Josefstädter Straße állomásánál fordult. A szólóban közlekedő 4810-es motorkocsi éppen kifordul a Friedrich-Engels-Platznál lévő hurokból. Az egyenesen haladó vágányok a Floridsdorfer Brücke felé vezetnek. Az 1973-as építésű kocsit 2011. október 19-ével selejtezték és Katowice villamosüzeme vásárolta meg.

A Ringen ritkán lehet ilyen üres felvételt készíteni! De azért néha sikerül, mint ahogy sikerült 2010. február 28-án is. A 4560-as motorkocsi és a 1124-es pótkocsi Ottakring felé tart éppen, amikor a Volkstheaternél lencsevégre került. A motorkocsi egészen fiatalnak számít, 1976-ban épült és 2015-ig volt a Wiener Linien állományában. A c3-as pótkocsi viszont közel húsz évvel idősebb: 1959-ben épült és 2011 szolgált Bécsben, majd Krakkóba került. Nem mellesleg jegyezzük meg, hogy a 2-es villamost a Ring ezen oldalán üzemszerűen csak 2008. október 25. után lehetett látni, előtte ugyanis a belső kört (az óramutató járásával megegyezően) az 1-es vonal járta, a 2-es a külső körön ellentétes irányba járta körbe a belvárost 1985 óta.

Jóféle nyári zivatar zúdult Bécsre 2010. július 29-én délután. A 4513-as motorkocsi pótkocsijával együtt a 6-os vonalon a Burggasse, Stadthalle végállomás felé igyekszik, de még sokat kell addig haladnia, hiszen a kép a simmeringi vasúti felüljáró alól készült. A képen egészen jól látszik az ekkoriban, 2009-2010 során felszerelt jobb oldali visszapillantó tükör: korábban ilyen nem volt a kocsikon, elegendő volt a zöldhurok megléte az induláshoz. Az 1972-es gyártású motorkocsit 2019. november 11-ével selejtezték és a németország Tannheim városában őrizték meg kiállítási példányként.

2010. október 2-án két E1-es is jutott az 5-ösre, ami ekkor nem volt meglepő. A Praterstern megújult eddigre, a 4808-as motorkocsi mellett pedig a 4774-es várja az indulást, a háttérben pedig az O viszonylat egyik rövid ULF-je köszönt be a képbe. A 4808-as 1973 óta szolgál Bécsben; a 4774-es picivel idősebb, 1972-es gyártású és mindkét kocsi a legutóbbi időkig állományban volt Bécsben.

A rudolfsheimi kocsiszín előtt pihen a 4537-es és a 4548-as pályaszámú E1-es közöttük pedig a 6116-os mérőkocsi üdül. A kocsiszín érdekessége a kép szélén lévő két vágány, amelyek magasabb tetőt kaptak: itt tárolták az 1919 és 1939 között létezett két emeletes, F sorozatú kocsit, a 453-as és a 454-es pályaszámú járművet. A magasságra szükség volt, hiszen a járműszekrény 4400 milliméter magas volt; összehasonlításul az E1-es csak 3600 mm magas jármű. A 4537-es 1974 és 2014; a 4548-as 1975 és 2020 között volt a bécsi flotta tagja.

A 10-es viszonylat déli végpontja ma már nem Hietzing, Kennedybrücke, mint 2011. május 28-án volt, hanem a Verbindungsbahnig jár, kiszolgálva a régi 58-as vonal külső szakaszát. Itt viszont még a régi vonalvezetés volt érvényben és Dornbach felől érkezik a Maroltinergasse megállóhelyhez a 4560-as motorkocsi, amely 1976-tól 2015-ig szállította a bécsi utasokat.

2011. szeptember 10. a fentebb már látottakhoz hasonlóan hétvégére esett, így alakulhatott, hogy az Augasse hurokban kaphattuk lencsevégre a 33-as viszonylaton közlekedő 4762-es pályaszámú kocsit. A villamost 1972-ben gyártották és 2016-ig dolgozott a Wiener Liniennél.

Ezen a képen mindjárt három bécsi típussal is találkozhatunk: a Schottentornál lévő földalatti hurokba, a helyiek által Jonas-Reindl-ként ismert végállomásra ereszkedik le a sor elején a 4841-es E1-es a 37-es vonalán 2012. március 29-én. A járművezető már megfordította a homloktáblát, a célállomás immáron a Hohe Warte. Mögötte 4033-as E2-es és c5-ös pótkocsija érkezik a 40-es vonalon (Schottentor U–Gersthof, Herbeckstraße); felfelé pedig a 731-es számú hosszú, B1-es sorozatú ULF kaptat a 38-ason Grinzing felé. A 4841-es motorkocsi 1975-től 2015-ig dolgozott Bécsben; a 4033-as E2-es 1977-es építésű; az ULF pedig alig egy éves, 2011. április 14-én vette állományba a Wiener Linien.

2012. május 5-én a Lange Nacht der Wiener Stadtwerke című programsorozat keretében a simmeringi főműhely is megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Itt mindjárt három E1-es is lencsevégre került: előtérben az 1975-ös gyártású 4547-es (állományból törölve: 2013. november 25.), hátrébb az 1972-es 4510-es (állományból törölve: 2018. július 23.), mögötte pedig az 1976-ban gyártott 4552-es (állományból törölve: 2021. november 23.) látható egy hosszú ULF társaságában.

A régi rövid 10-es, Dornbachtól Hietzingig húzódó vonalon indul neki a hegynek a 4734-es kocsi 2013 őszén. A vonalat 2017 szeptemberében meghosszabbították Unter St.Veit végállomásig, amivel ezen a szakaszon átvette az 58-as szerepét. Itt még a rövid útvonalon halad az E1-es, amelyet 2017. április 19-én állítottak le, így a vonal hosszú verzióját már nem élte meg.

A 43-as Schottentor–Neuwaldegg vonalon halad Hernals szívében, Dornbach kitérőnél a hegyi végállomása felé az egyik késői, 1976-ban gyártott kocsi, amelyet szintén 2017-ben vontak ki a forgalomból.

A 2015-ben 150 éves bécsi villamosközlekedés örömére nagy felvonulást tartott a Wiener Linien szeptember 27-én a Ringen, ami miatt a város közlekedése is felborult néhány órára. Emiatt a 2-es vonal is a Volkstheaternél fordult és a ritkán használt, a Parlament mögötti vágányokon érte el a Josefstädter Straßét. A ma már hirtelen nem túl polkorrekt, a színházi műsort reklámozó matricákkal feldíszített 4774-es kocsi a 1328-as póttal várja indulási idejét Moszkva Ottakring felé. A 4774-es kocsi egyébként még az utolsó napon, 2022. július 1-jén is forgalomban volt, mi több, ez motorkocsi teljesítette az utolsó forgalmi menetet, amit E1-essel adtak ki.

„Az egyik kedvenc fotóm – írja Berky Dénes kollégánk – egy E1-esről ez a 2016-ban a Josefstädter Straße U hurokban készült és minden rajta van, ami a bécsi utcaképhez kell: Otto Wagner tervezte grandiózus metrómegálló, Kebab- és Würstelstand és természetesen az E1-es.” A képen látható 4833-as kocsi a hétköznap csúcsidei sűrítővonalon, a 33-ason várja az indulást a Friedrich-Engels-Platz felé. A kocsi egészen 2020-ig közlekedett az osztrák főváros utcáin.

2016-ban még nem kellett nagyon vadászni az E1-eseket Bécsben, de már lehetett sejteni, hogy pár éven belül eltűnnek az utcákról. Ez végül tovább tartott mint akkor sejtettük, a Flexity-k lassabban érkeztek a tervezettnél. A 31-es vonal évtizedekig nem is nagyon látott más típust az E1-eseken kívül, majd az ULF-ek elterjedésével azért már itt is felhígult az állomány. A Schottenring felé tartó szerelvényt a Hubertusdamm megállóban, közvetlenül a Floridsdorfer Brücke előtt sikerült lencsevégre kapni.

Az 5-ös vonal is sokáig elképzelhetetlen volt az E1-esek nélkül, a 4781-es kocsi is valószínűleg jópárszáz kört megtett itt 1972-es forgalomba állásától 2019-es selejtezéséig. Fotónkon a jellegzetesen bécsi, úttesten lévő peronos Lange Gasse megállóba érkezik a Westbahnhof felé haladó szerelvény.

Ugyanitt a másik iránból jön a 33-as, a megállóban kicsit feltartva a kocsisort. A 4833-as kocsit már fentebb láttuk egyszer, szóló kocsiként gyakran megfordult a 33-as vonalon.

2019-re már erősen megfogyatkoztak az E1-esek, nagyrészt a dunántúli, Floridsdorf környéki vonalakon jártak már csak. Így például az U2-es meghosszabbításakor szintén jóval hosszabb lett 26-os vonalon, amely Strebersdorf és Hausfeldstraße U között húzódik. Érdekes véletlen, hogy itt ismét a 4833-as kocsit látjuk, három évvel később, ezúttal már pótkocsival.

A típus utolsó bevetési területe a 30-as Floridsdorf–Stammersdorf vonal volt 2022. július elsejéig, ahonnan végül nyugdíjba mentek. Ezen a 2019-es fotón a floridsdorfi végállomáson találkozik két E1-es szerelvény. Az érkező 4549-es végül 2021. decemberében került leállításra, az utolsó néhány hónapot már nem élte meg. A mellette látható 1357-es kocsi azonban még az utolsó napon is forgalomban volt.

Az 1976. november 15-én az SGP-től átvett 4856-os 2012. október 3-án az 1-es vonalra volt beosztva, a megálló pedig a Börse. Az öltönyös urak is éppen a névadó intézménybe tarthattak? A villamos utolsó állományi napja alig több, mint kettő évvel később, 2014. október 20-án volt.

A sorozat két tagjának átépítésével épült 2009-ben a Vienna Ring Tram, hogy a Ringen körbejárva nyújtson lehetőséget a belváros megismerésére, melyhez 8 nyelven – köztük magyarul – elérhető audioguide lett telepítve. A 4866-os kocsi 1976. december 27-én került állományba, a két nappal később szolgálatba állított 4867-es társával együtt szolgáltak a koronavírus-világjárvány miatt leállított különleges díjszabású viszonylaton.

Klasszicista Stadtbahn-állomás, pénzbedobós személymérleg, E1. 2016. október 12-én egy tipikus őszi napot fogtunk ki, de az ikonikus típus még közlekedett a város belsőbb kerületeiben is. A 4508-as (1972.06.29–2018.11.12) mögött szintén egy viszonylag ismert darab közlekedett: a 1272-es c3 típusú pótkocsi búcsúztatta a típus nevében a 18-as vonalat 2017. február 14-én.

Az 1972. július 19. és 2018. december 29. között szolgált 4509-es kisebb horpadással a jobb elején közlekedett. Budapestről nézve már akkor is meglepő volt, hogy ennyire látványos esztétikai hibával forgalomban lehetett egyik-másik szerelvény.

A 4552-es 1976 óta szolgál Bécsben és itt éppen a Josefstadton vág át Hütteldorf felé a 1373-as pótkocsi társaságában, amit egyéblént megőriztek és a Wiener Tramwaymuseum állományát gyarapítja már. A 49-esen amúgy nem ritka az ilyen járatkövetés, meglehetősen zavarérzékeny viszonylatról van szó, szinte végig a szűk utcákon vezető vágányokkal.

Bécs híres a szőlő- és bortermeléséről, így a hegyoldalakra a városon belül is telepítettek sokszor szőlőtőkéket. A 43-as villamos Dornbacher Straße megállójánál a belváros felé igyekszik a 4855-ös motorkocsi (1976-2020 között volt forgalomban) a 1354-es pótkocsival közösen.

Sokat megélt oldaltábla, amin még évekkel a megszűnése után is látható volt a kisszakaszok határa. Ezek a táblák 2014-ben tűntek el, miután 2013-ban a Wiener Linien megszüntette a szakaszjegyet.

A Duna bal partján hagyományosan a kivonás előtt álló típusok szolgálnak, itt éppen a 30-as vonal két szerelvénye találkozik a Brünner Straße/Hanreitergasse megállóban. A 4801-es 2017 júliusában, a 1329-es 2019 decemberében került ki a flottából.

A 4814II eredetileg 4868-as pályaszámmal szolgált 1976. december 30-i állományba vételétől 2008. október 10-ig, amikor megkapta a selejtezett társa identitását. 2018. február 24-én a WTM tulajdonába került és visszakapta eredeti pályaszmát.
A 26-os vonal metrópályás részét 2013. október 5. óta használhatják az utasok, mely a hálózat különleges pontja a balos közlekedés miatt.

Ugyanez a szakasz a vezetőállásból nézve. A típus érdekessége a szélvédő jobb sarkába kirakott sebességmérő és az akkor még a jegyárusítást megkönnyítő nem teljes paravánfalas fülkeajtó.


Adorján Péter, Berky Dénes, Halász Péter

Írásaink kommentálására a RegionalBahn Facebook-oldalán van lehetőség.