A Budapesti Közlekedési Központ átalakítaná Rákosmente nagy részének közlekedését. Önmagában ez egy egészen lokális ügynek látszik, azonban a példa messzire mutató problémát tár fel: mennyire álságos a társaság úgynevezett „társadalmi egyeztetése” és mennyire köpi szembe a közlekedési hálózat fejlesztésének, átalakításának amúgy évtizedes céljait?A megszűnő végállomás
A 2008-as hálózati változások (azaz az „új paraméterkönyv”) bevezetésekor, majd az egy évvel későbbi korrekció alkalmából a helyi szintű cél az volt, hogy megszűnjön Rákoskeresztúr városközpontban az átszállási kényszer az Örs vezér terére (és Kőbánya-Kispestre) tartó gyorsjáratok és a helyi feltáró jellegű járatok között, ezzel növelve a város peremterületén a tömegközlekedés attraktivitását. A kerület fejlesztési terveivel is összevágott az ötlet, hiszen létrejött a buszállomás helyén egy (sajnos jobbára műkővel borított) főtér, rendezvényhelyszín, közösségi(nek szánt) tér.
A városrészvezetés célja is az volt, hogy az itt végállomásozó, várakozó buszok száma gyakorlatilag nulla legyen és ez a cél szinte teljesült is: az érthető okok miatt szükséges 162A (Kőbánya alsó vasútállomás–Rákoskeresztúr városközpont) fordul csak itt – a 195-ös később érkezett mellé –, a 162A-t elkasználná „kihasználatlanság” miatt a BKK. Mondjuk hétköznap nem nagyon látni olyan 162A-t, ami igazán kihasználatlan lenne, de… Ez a Rumbach Sebestyén utcából bizonyára máshogy látszik és a kockás papíron kirajzolva a menetrendet pont jól mutat.
A változáscsomag egyetlen értékelhető pontja mindössze az, hogy a gyors 61-es, majd később 161A Rákoskeresztúr, Kis utcai lakótelep nevű végállomását felhagyják és a járat végre eléri a városközpontot – jelentős késéssel, közel négy évtizeddel a járat beindítása, 1985. december 2. után.
Ahol a 61E vonalán közlekedő BPI-943-as Ikarus 435-ös fordul, ott ma már szökőkút van Rákosmente főterén.
A gyors 61-es, ma a 161A járat végállomásán pihen a BPO-558-as kocsi 2007. június 19-én délután.
És kivel egyeztetnek?
A BKK által indított társadalmi egyeztetések közül eddig egy sem volt, amelyiknek érdemi hatása van. Az egész folyamat álságos, az érdemi vélemények a kukában kötnek ki, vagyis pontosabban iktatják azokat. Az eredményüket megismerni körülményes, változtatásról szó nem lehet.
Az ilyen tömegközlekedési változások a gyakorlatban úgy zajlanak, hogy a BKK forgalomszervezéssel foglalkozó munkatársai kitalálnak valamit, térképen vonalakat húzogatnak a valóság ismerete nélkül és általában egy jó alapos, látszólag nehezen észrevehető, a gyakorlatban azonban nagyon is érezhető járatritkítást is mellétesznek. Persze, csak ilyen általános semmitmondó szövegeket találni a legtöbbször, a menetrendeket, ami alapján kiszámolták, hogy ez így jó lesz, azt még kérésre sem ismerheti meg az ember. Így hogyan lehet véleményt mondani bármiről? Hiszen hiába remek hálózati kapcsolatot hoz létre egy változás, mit sem ér, ha az 20-30-60 perces ütemet hoz magával a legsűrűbb időszakban vagy éppen kurta üzemidőt kínál.
Rákoskeresztúr városközpontja ma már máshogy néz ki, a cél a buszvégállomás megszüntetése is volt. Most újabb buszokat tenne oda várakozni a BKK...
Ilyen álságos egyeztetés volt a 80-as és a 81-es trolibuszok átalakítása, ahol a csúcsidei 2-3 perces követés helyett kapott a Füredi utcai lakótelep és Rákosfalva egy része egy jó esetben is legfeljebb 4-5 perces követést, ami a gyakorlatban – a BKK kötbérezési hajlandóságának hiányában – még ritkább közlekedést jelent a műszaki hibássá váló trolibuszok miatt. Persze, mindig egzakt mérésekre hivatkoznak, de amikor ezeket látni szeretné az ember, az újságíró, akkor jobb esetben a semmitmondó bullshit érkezik vissza, rosszabb esetben a csendet lehet vágni. Ha esetleg az ember a Facebook-oldalon fejezné ki nemtetszését, akkor pedig kioktatás, rosszabb esetben cenzúra lesz a vége, mert nem áll be a hurráoptimista sorba.
Talán csak egy olyan társadalmi egyeztetés volt eddig, amiből visszakoztak, ám azóta mégis bevezették: a 212-es autóbusz Normafáig való hosszabbítása volt ilyen. Más esetben pedig előre eldöntött tény volt már a változás, csak formailag megtettek egy ilyen lépést: az egykori Palota-busz, majd később 224-es járat leállításakor indítottat, hogy említsük a közelmúltból.
Sajnálatos, hogy a BKK-nál ennyire nem értik a valóságot, az pedig még nagyobb baj, hogy a budapesti közlekedésszervező szervezetnek igénye sincs erre.
A BKK közleményéből lementett kép szerint a 261E betér a Kis utcai lakótelephez...
...a „társadalmi egyeztetésnek” hívott álkonzultáció térképe szerint a 261E nem megy be a Kis utcai lakótelephez majd valamikor. Akkor most ki hazudik?
Élet az Örs vezér terén túl
Ezen körülmények között nem kis meglepetést okozott, hogy a dél-pesti fonódó villamoshálózat és a kelenföldi társadalmi egyeztetés után egy, Budapest szempontjából mindig egy kicsit lesajnált terület közlekedését is átalakítaná a BKK. A legutóbbi nagy átalakítás itt 2008-ban történt: ekkor a Rákoskeresztúr központjában, a korábban említett, végül 2010-ben elbontott végállomáson véget érő vonalakat összekötötték. Így lett közvetlen kapcsolata a Rákoskersztúron túli területeknek az Örs vezér terének (ez alól természetesen kivétel a 2000 óta létezett Rákoskert-busz). Ilyen értelemben hasonló volt a szituáció, mint a hűvösvölgyi vonalak esetében, ott azonban az átszállás kényszerét kompenzálja a kötöttpályás kapcsolat a metróig. Egy apró frissítés volt egy évvel később: 2009-től megszűnt délután a 201E és ugyanebben az időszakban ritkább lett a követés a 162 és 162A vonalakon. A következő változtatás 2014-ben jött: ekkor indult el a három tervezett Telebusz vonalból kettő jelent meg: a 297-es Rákocsaba-Újteleptől; a 298-as Rákoscsaba megállótól vitte azt utasokat az addig tömegközlekedéssel ki nem szolgált rákoscsabai területekre a Péceli és a Pesti út között. Ugyanekkor közvetlen kapcsolatot kapott Rákoskeresztúr, a hozzá legközelebb fekvő, kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórházhoz a 195-ös vonal révén. Azóta a 162-esen szépen csendben elkopott egy-egy indulás az esti időszakban Kőbánya alsó vasútállomás felől, a délutáni csúcsidő végén Rákoscsaba és Rákoskert lakói a korábban Rákoskeresztúr, városközpontig közlekedő autóbuszokat üresen látják garázsba menni; ugyanazon az útvonalon mennek garázsba, de utasokat már nem visznek, az utasszállítás nem a „kör végén”, Rákoskeresztúron, hanem a Kucorgó térnél ér véget. Ezzel egy időben indult el a feláras közvetlen repülőtéri expresszjárat (100E) a reptérre. Ennyire kellene spórolni a járműkilométeren? Ki tudja, nyilván csupán a véletlen műve…
Csendes kis kertváros, 87 ezer lakossal
A helyzet az, hogy a XVII. kerület Budapest nyolcadik legnépesebb kerülete. Területre a legnagyobb, ám közel sem arról van szó, hogy egy hatalmas helyen elterülő, csendes kertváros lenne. Például a 2008-as hálózati változtatások után, az addig csúcsidőben 15 percenként szóló autóbusszal kiszolgált Rákoskertről hirtelen megteltek a 6 percenként közlekedő csuklós autóbuszok is. Rákoskeresztúrról a belváros felé csúcsidőben szinte perces követésben mennek a járatok. A kerület lakossága még 2011 és 2017 között is növekedett és 2017 óta sem állt meg a trend. Ehhez képest van egy társadalmi egyeztetésünk arról, hogy kevesebb autóbusz járjon a térségben úgy, hogy fejlesztésnek adjuk el. Szép.
Rákos? Borzasztó.
Az első és legszembetűnőbb változás a 261E viszonylatot érinti. Ennek a vonalnak az a feladata, hogy a Rákoskert felől érkező 97E és a Pécel felől 169E vonalakat tehermentesítse olyan módon, hogy Rákoskeresztúr, városközpont megállóhelytől indul, így a rákoskeresztúri lakótelepen élőknek is van esélye felszállni az Örs vezér terére tartó autóbuszra. Ez a viszonylat csak a reggeli csúcsidőben közlekedik, akkor viszont elég sűrűn: 6 és 8 óra között 14 indulással sűríti a másik két expresszjáratot. A tervek szerint ez a vonal a jövőben Rákoskeresztúr városközpontot egyáltalán nem érinti, inkább Rákosliget és a méltatlanul ismeretlen Régiakadémiatelep – itt az utcák többségükben számozottak, ráadásul római számokkal! – térségéből indulna reggelente és csak két megállóra (Kis utca, Borsó utca) állna meg a Pesti út melletti lakótelep szélén. Miért kell Rákosligetnek még egy busz az Örsre? Hát, a 276E valóban nyújt közvetlen kapcsolatot, de reggelente – a Veres Péter és a Kerepesi út ugyan nyomokban tartalmaz buszsávot – meglehetősen sokat áll a 3-as főút budapesti szakaszán a dugóban. Azon kívül nem is ez a legrövidebb útvonal az Örsre. Létezett már a Keresztúri úton át gyorsjárat Rákosligetre és Rákoscsaba-Újtelepre: a gyors 176-os autóbusz sokáig így járt, azonban több mint 10 éve az amúgy szintén jó házzal közlekedő 276E-t erősíti immár 176E jelzéssel Mátyásföld felé.
A gyors 176-os (ma: 176E) esetén az Ikarus 415-ös 2022 júniusának elején még a valóság is lehet, de a Cinkotai úti vasúti átjáró helyett már (az időközben elbontott, a háttérben látszó épület mögött) felüljáró vezeti át a közúti forgalmat. Maga az épület az egykori Rákoskeresztúr megállóhely felvételi épülete volt.
Apropó 176E: örvendetes hogy napközben is kívánják közlekedtetni. Vannak a vonalnak olyan önálló szakaszai, ahol a vonal üzemszünetében 800 méteres rágyaloglási távolsággal is számolni kell, ami a budapesti 300-350 méteres átlagos megállótávolság fényében elég soknak tűnik. Vissza a rákosligeti 261E-re: tényleg kell még egy 8-10 percenként közlekedő busz, annak az árán, hogy a lakótelepről elvesszük a buszt? Egyébként délutáni csúcsidőben nem is tudna a viszonylat ezen az útvonalon közlekedni, ugyanis a Cinkotai út és a Liget sor találkozását a felüljáró építésével úgy alakították ki, hogy a buszok nem tudnak a Pesti út felől a Cinkotai útról a Liget sorra elkanyarodni. Persze a kiadott térkép alapján úgy tűnik, hogy délután nem is közlekedne a viszonylat. Akkor pedig az ott lakók hogyan jutnak gyorsan haza? Egyébiránt: nem pont Rákosligeten volt abból a lakossági panasz évtizedekig hogy túl sok a busz a Gyöngytyúk utcában, ezért még a garázsmeneti buszok sem járhattak arra és a ment a lobbi, hogy a 276E is inkább ritkábban de csuklós buszokkal járjon? De. A pálfordulást egyelőre rejtélyes, hogy mi okozza.
Kívánja-e ön hogy sűrűbben járjon?
No de sebaj, hát a 261E így járt, mínusz 14 busz az „Elágtól” – ahonnan reggelente gyakorlatilag ötpercenként indult a megboldogult 61E az Örs felé, aligha véletlenül. A társadalmi egyeztetésben van egy olyan kérdés, hogyaszondja: „Segítené a közlekedési lehetőségeidet a 161E járat sűrítése?”. Hát ki ne válaszolna igennel? Sűrűbb busz, ráadásul expressz? Maga a csoda! Az is. Kommunikációs szempontból, jobban meggondolva nem először találkozhatunk ilyen, és ehhez hasonló csúsztatással a BKK, – de amúgy BFK, újabban az NKK – közleményeiben vagy kérdőíveiben. A kérdés valójában arra vonatkozik, hogy a jelenlegi, reggel közösen 6 percenként közlekedő 161 és 161E páros helyett jobb lenne-e ha a gyorsjárat sűrűbben 7-8 percenként járna, míg az alapjárat egyáltalán nem. Délután a figura a közös 7-8 perc helyett 10, legalábbis ez van elrejtve a társadalmi egyeztetés sorai között – persze részletesebb menetrendet szokás szerint nem közölnek, nehogy még a végén máshogy döntsön a közönség, mint ahogy „kellene”. A különbség nem tűnik soknak hiszen reggel és délután óránként 2 busszal indulna kevesebb a Rákoskeresztúr városközponttól kifele eső szakaszon. „Elág”: mínusz 18 busz. Amit felsőbb nyomásra eddig nem lehetett elengedni, azt most sikerül: a terv társadalmi egyeztetés szerint megszűnik a Rákoskeresztúr, Kis utcai lakótelep nevű végállomás kiszolgálása. Valóban nagyon közel vannak hozzá más megállóhelyek (a Kis utca és a Bakancsos utca is 300 méteren belül), így az oda közlekedő 161A vonal végre továbbmehet Rákoskeresztúr, városközpontig. Ez, ha a jelenlegi menetrenddel számolunk 4 plusz, alapjárati (tehát nem gyorsjárati) buszt jelent. „Elág”: mínusz 10. Na de mi a helyzet a többi vonallal?
Az új hálózat első napján, 2008. szeptember 8-án fordul ki a Zrínyi utcáról a Pesti útra az Örs vezér tere felé menet a 161-es viszonylaton közlekedő BPI-913-as Ikarus 435-ös.
A 2008-as „paraméterkönyv” komoly változásokat hozott, a térképen az akkori hálózat. A BKK azokat az elvet szeretné most felrúgni, amik mentén akkor átalakították a viszonylatrendszert.
A *62-es
A 162A teljes hosszában a „hosszú” 162-es, valamint a maglódi Auchan zárvatartása esetén közlekedő 262-es vonalát követi Rákoskeresztúr városközpont és Kőbánya alsó vasútállomás között. Reggeli csúcsidőben a 162A és a 262-es közösen 7-8 percenként indulnak, ennek a felének mondana búcsút a BKK a 162A kiiktatásával. Reggeli csúcsidőben 15, délután 20, a kettő között 30 percenként maradna kapcsolat Rákoskeresztúr és Kőbánya alsó vasútállomás között. Bár tény, hogy nem a térség legzsúfoltabb vonalai, ilyen mértékű fűnyírózásra talán a 2008-as paraméterkönyv első tervezetei között volt utoljára példa. Az alapjáratok ilyen szintű kinyírása egy újabb gondolatot indít el. Mi van azokkal a megállókkal, ahol a gyorsjáratok nem állnak meg? Ilyenből van egy néhány, talán elsőként említeném a nem egészen egy éve átadott Akadémiaújtelep vasúti megállóhelyet. Akkor az volt az egyik fő érv, hogy hát a rákoskeresztúri lakótelephez közelebb hozta a fejlesztést irányító minsztérium a vasutat. Na igen, csak hát nem egy gyalogtáv onnan, de szerencsére éppen ezért épült egy buszmegálló is a csöppnyi P+R a vasúttól átellenes oldalára, hogy onnan majd át tudjanak szállni az utasok Ügyfelek a belváros felé tartó vonatokra, ezzel kikerülve a rákoskeresztúri buszfolyosó sajátosságai miatti dugóban ácsorgást. Hát, többek között innen veszi el a buszokat a tervezet. Jelenleg a 161, 161A, 162A, 262 (és a 195-ös, valamint a 202E, de ezeket nem érinti a társadalmi egyeztetés) szolgálja ki a megállót a vizsgált két órában összesen 32-szer, ez csökken 16-ra. De nem csak itt csökken le a buszok száma, hanem minden olyan megállóban, amelyekben ezen a járatok biztosítják a szolgáltatást, így Rákos vasútállomás is, ahol a szintén büszkén bevezetett (oké, másik vállalat, de igyekszünk rendszerben gondolkodni) S76-ra átszállás válik bizonytalanabbá, azon felül, hogy időközben pont ott meglehetősen fellendült az utasforgalom, ugyanis az egykori Plus üzletlánc raktárhelyisége sokévi pangás után megtelt különféle vállalkozásokkal, az ott közlekedő járatok pedig ezeknek a vállalatoknak a dolgozóival. Mindeközben, „Elág”: mínusz 18.
Politikai kommunikációs hadviselés vs. fizető utasok
Így tehát nehéz helyzetbe került a szerkesztőség, amikor egyes tagjainak otthonát is jelentő kerület közlekedési változásairól kell véleményt alkotnia. Persze nem élünk kő alatt: értjük, hogy nehéz helyzetben van az ország, vele együtt a főváros; az elszálló üzemanyagárak 2021 második fele óta minden olyan közlekedési céget érint, aki csak egy csepp két liter (mint a töltőállomásokon jellemzően legkisebb kiadható mennyiség) üzemanyagot tankol a járműveibe. A koronavírus-járvány okozta bevételkiesések hatásait sem heverte ki jóformán senki, így nem mondhatjuk azt, hogy arról van szó, hogy lokális jelenségről lenne szó. A legfájóbb pont az, hogy fejlesztésként, a szolgáltatás javításaként próbálja a BKK ezt áttolni az utazóközönségen Ügyfeleken. Az vállalati szinten senkinek a szájából/tollából/billentyűzetéből ki nem kerülhet, hogy akkora a córesz Budapesten, hogy bizonyos megszorításokra kényszerül. Igazából a változtatás kapcsán azt tudjuk mondani, amit a közelmúltban elhunyt Moldova György által jegyzett A pénz szaga című riport végén a vámos, aki a régi Karády-dalt idézi: „Hazudj valami elfogadhatót…”
Halász Péter, Mellár Marcell
