Már a mozdonyvezetők is könyörögnek a hazai autósoknak. Vízhiány Norvégiában. Elengedi a Messerschmittet a ČD. Hírösszefoglalónk a hajtás után.
Megéri?
Magyarország – Nyílt levélben kérik a mozdonyvezetők a közúton közlekedő járművek vezetőit, hogy jobban figyeljenek oda a vasúti átjárókban. Az elmúlt hetek során ugyanis szinte minden nap történik súlyos sérüléssel vagy akár halállal is járó baleset, szinte minden esetben a közúti közlekedő felek hibája miatt. A 2022-es esztendőben e sorok megjelenéséig már több mint negyven ilyen esemény történt, sok esetben halálos kimenetellel. A nyílt levél aláírói kihangsúlyozzák: a mozdonyvezetők számára nagyon komoly lelki terhet jelent egy-egy ilyen eset, amelyet életük végig visznek magukkal. Ezek a vasutasok azok akik (a vonatkísérőkkel együtt), akik elsőként szembesülnek a balesetekkel, az áldozatokkal. Hangsúlyozzák: a vasúti átjáró előtt megállni egy-két perces veszteséget jelent, ezért nem érdemes kockáztatni a saját és az utastársaink életét. A MÁV a közelmúltban kampányt indított a vasúti átjárókban történt balesetek megelőzésére, ám ez eddig nem sok autóst hatott meg.
Bukórepülés
Csehország – A Škoda 109E szériája 12 éve, 2010-ben állt először forgalomba. A legnagyobb üzemeltető, a ČD sem volt vele teljes mértékben megelégedve: általában rossz rendelkezésre állás és a többi típushoz képest észrevehetően nagyobb mértékű fekvemaradás jellemezte ezeket a mozdonyokat. A 12 év alatt a ČD mindent megtett, hogy az első, háromáramnemű mozdonysorozatuk hosszú távon a flotta alapdarabjai maradjon: még jogi útra is terelte az ügyet: a hibák kijavításán túl kötbér fizetésére is kérték a Škodát az botladozó sorozatért. Februárban írtunk róla, hogy a „régebbi” motorvonatokat és mozdonyokat a cseh állami vasúttársaság kivonja a forgalomból az évtized végéig: ez azzal áll összefüggésben, hogy ezeket a járműveket már nem szerelik fel ETCS-sel, így a tervek szerint 2030 után már nem közlekedhetnek Csehországban. A ČD 380-as sorozata azonban annyira nem régi jármű, hogy ne lehessen ETCS-sel felszerelni, a 10-12 éves mozdonyok még életük felénél sem járnak – elvileg. Az elátkozott mozdonysorozat kapcsán januárban merült fel, hogy lepasszolnák Törökországba. Az ügyletből végül nem lett semmi, viszont az ETCS kapcsán előkerült 2022 áprilisában a számológép. Felülvizsgálták a mozdonyok piaci értékét, a fenntartási költségeket (és ehhez képest a lerohadások számát), valamint az ETCS beépítési költségét. A számolgatás végén a 20 mozdony könyv szerinti értékét összesen 1,1 milliárd cseh koronával alacsonyabbnak ítélték, ezzel pedig feladták az utolsó kenetet a Messereknek: 2025-ben akkor is leállítják őket, ha nem akad rá addig vevő.
Sok reményt fűztek a sorozathoz, amikor 2008-ban bemutatták a berlini InnoTrans szabadtéri területén.
(fotó: Halász Péter)
(fotó: Halász Péter)
Nincs víz, nincs mosás
Oslo | Norvégia – Az elmúlt egy hónapban nem esett eső Osloban, amely vízhiányhoz vezetett a környéken. 2022. május 2-án az osloi önkormányzat is arra kérte a lakosságot, hogy lehetőség szerint takarékoskodjanak a vízzel. A város és a régió közlekedésszervezője, a Ruter, három nappal később, május 5-én tájékoztatta az utasokat arról, hogy visszavonásig felfüggeszteti a szolgáltatóknál az autóbuszok külső mosását. A nyomógombokat és ahol a járművezetőnek esetlegesen hozzá kell érnie kívül a járműhöz, azt a továbbiakban is tisztán tartják, ahogy a beltér tisztaságára is kiemelt figyelmet fordítanak – ahogy az elmúlt 2 évben nagyjából mindenhol a világon. A járművek teljes külső gépi mosása alkalmanként 300 liter víz felhasználásával jár, ez az amit a vízhiányos időszak alatt kényszerűségből megspórolnak.
Zöldülő autószállítás
Barcelona–St. Valentin | Spanyolország–Ausztria – Az ÖBB Rail Cargo Group, az SNCF Fret és a Hödlmayer Rail Logistics együttműködésében leközlekedett az első autószállító vonat Barcelona és Sankt Valentin között, amit hamarosan egy újabb tesztjárat követ. Rövidtávú cél, hogy heti egy vonatpárt tudjanak teljesíteni, de középtávon 3 vagy 4 vonatpárt kívánnak elérni. A vonatok közlekedtetése szervezői oldalon az RCG feladata, akik Saarbrückenig továbbítják is a vonatot, ott pedig az SNCF-csoporthoz tartozó Captrain veszi át tőlük. A vonat közlekedtetését a környezetvédelmi célok elérése motiválja: a számítások szerint akár évi 2100 tonnányi CO2-kibocsátást jelenthet a vasúti szállításra áttérés.
Az első vonat a hétfői érkezéskor
(fotó: Hödlmayr)
(fotó: Hödlmayr)
Hol a lapos? Itt a lapos!
Kolín–Ústí nad Labem | Csehország – 2021. decemberében azzal a feltétellel vette át a RegioJet a ČD-től a Kolín és Ústí nad Labem között közlekedő R23-as gyorsvonatok üzemeltetését, hogy legkésőbb három éven belül, tehát a 2024 decemberében esedékes menetrendváltással akadálymentes járművet is közlekedtet vonataiban. Ennek érdekében szerzett be a DB-től használtan 14 darab emeletes kocsit. A DBpza751.1 és DBpza751.4 sorozatú kocsikat 1994 és 1997 között gyártotta a DWA, a görlitzi üzemében.
Túl a Kárpátokon
Ukrajnában a helyzet percről percre változik. Oldalunknak nem célja a hadi hírek közvetítése, azt megteszi számos fősodratú hírportál, de a kialakult helyzet érinti a tömegközlekedést is. Emiatt néhány fontosabb, érdekesebb hírt mindenképpen fontosnak tartottunk összegyűjteni az ukrán-orosz konfliktus kapcsán.
Volóc [Воловець] | Ukrajna – Az adatok szerint az első raktétatámadás érte a kárpátaljai térséget május 3-áról 4-ére virradó éjjel. Volócon a vasútállomás melletti áramátalakítoba csapódtak be a szárnyas rakéták az ukrán hatóságok szerint. A támadásban nem sérült meg senki, a vasúti berendezésekben a hírek szerint csak kisebb károk keletkeztek. Azonban ez az első alkalom, hogy éles támadás érte a káprátaljai térséget.
Volóc a történelmi magyar határ közelében fekszik, a történelmi Magyarország területének szélén feküdt, Kárpátalja 1939-es visszatérte után pedig előbb Lengyelország, majd a Szovjetunió felé volt határállomás a vasútállomása.
Összeállította: Adorján Péter, Halász Péter, Mellár Marcell
