Egy igazán különleges svájci vasút veszti el különlegességét a következő hetekben. A Zürichből induló Uetlibergbahn felsővezetékeit építik át egyenáramról váltóáramra, ezzel azonban a jellegzetes, oldalra eltolt áramszedők is eltűnnek.
Az 1875-ben megnyílt Uetlibergbahn a kezdetektől a mai napig nagyrészt a kirándulóforgalmat szolgálja. Az eredeti vasútvonal Zürichben a régi Selnau állomásról indult a belváros széléről és fogaskerék nélkül mászta meg a zürichiek kedvenc kirándulóhegyét, a 870 méter magas Uetliberget. A kanyargós nyomvonal ellenére a vonal legnagyobb meredeksége 79 ezrelék, amivel sokáig a Európa legmeredekebb normál nyomtávú adhéziós vasútvonalának számított. A szomszédos Sihltalbahn 1892-ben nyílt meg, Zürich Giesshübeltől Sihlburggig, a személyvonatok azonban az Uetlibergbahn Selnau végállomásáról indultak és az első párszász métert közösen használták. A Sihltalbahn profilja kicsit más volt, eredetileg is komolyabb teherforgalomra tervezték, hiszen Zürichben is épült egy vágánykapcsolat Wiedikon állomás felé, a túlsó végen Sihlbruggban pedig a Gotthard-vasút felé is csatlakozás nyílt. Ennek a felhasználásbeli különbségnek komoly szerepe lett, amikor 1922-ben a két vasútvonal villamosítását tervezték.
A vonal végállomására, Uetlibergre érkezett Be 552-es motorvonatnál jól látszik az egyenáramú üzem oldalra eltolt munkavezetéke és a kitolt áramszedő.
(fotó: Halász István)
(fotó: Halász István)
Ekkor ugyanis a Sihltalbahn vonalát az országos hálózati kapcsolat miatt egyértleműen 15 kV 16 ⅔ Hz-el kellett villamosítani, az Uetlibergbahn esetében azonban még tervben volt az 1000 mm nyomtávolságra való átépítés és a város villamoshálózatába való bekötés, ezért az 1200 voltos egyenáram mellett döntöttek. A Selnau állomásig vezető közös szakasz miatt és az ekkor még elképzelés szintjén sem létező kétáramnemű járművek miatt is az Uetlibergbahn felsővezetékének oldalirányú eltolása mellett döntöttek, egész pontosan a vágánytengelyhez képest 1300 mm-el. Ennek megfelelően az Uetlibergbahn első villamos motorvonatai is már a máig jellegzetes eltolt áramszedőt viselték a tetőn. Érdekes részlet, hogy nem egészen két évtizeddel később, 1939-ben már egyértelműen elvetették a villamoshálózatba való bekötést, hiszen az ekkor frissen rendelt motorkocsik már nagyvasúti szélességűek voltak.
A (régebbi, 521...528-as pályaszámú) Be 552-esek esetében az áramszedő ki- és visszatolható, annak függvényében, hogy egyenáramú vagy váltóáramú üzemmódban közlekedik-e a motorvonat.
(fotó: Halász István)
(fotó: Halász István)
A kitolható áramszedő egy másik nézetből.
(fotó: Halász Péter)
(fotó: Halász Péter)
A fent leírt rendszer azonban megmaradt és egészen 2022. április 18-áig üzemben volt. Túlélte ezzel a Selnau állomás teljes felszámolását és az időközben fuzionált SZU (Sihltal-Zürich-Uetliberg-Bahn) földalatti meghosszabbítását a főpályaudvarig, az egykoron tervezett majd ismét elvetett zürichi metró állomásának helyét átvéve. Ezen hatalmas munkálatok 1990-ben készültek el, pontosan érkezve a Zürich S-Bahn bevezetésére, amikor az Uetlibergbahn az S10-es, a Sihltalbahn az S4-es viszonylatjelzést kapta. Az új alagútba is bekerült azonban a két, egymástól eltolt felsővezeték, így az 1992-ben érkezett SLM/Siemens motorvonatok (Be 520 vagy régebbi nevükön Be 4/4, de a Be 552 511...516 pályaszámtartományba tartoznak) is 1200 V-os berendezésekkel és eltolt áramszedővel érkeztek. Ezek a motorvonatok 2003-ban egy, a Stadler által gyártott alacsonypadlós középrészt is kaptak.
A trolibusz és az egyenáramú vasúti felsővezeték kereszteződése a Friesenbergstrasse átjárójában
(fotó: Halász Péter)
(fotó: Halász Péter)
Az alagútban vezető szakaszon jól látszik a kettős üzemű vágány felett az egyenáramú (nekünk balra) áramvezető áramvezető sín és a váltóáramú „felsővezeték”.
(fotó: Halász István)
(fotó: Halász István)
Az alagútban a vegyes üzem miatt a jobb, avagy ha úgy tetszik, Zürich HB esetén az északi vágány járaható egyenáramú üzemben, a másik vágány csak váltóáramú járművekkel használható, így elkerülhetrő, hogy a két üzem keresztezze egymást. A képena a csak váltóáramú, 21. számú vágány látható Zürich HB-n
(fotó: Halász István)
(fotó: Halász István)
A következő járműbeszerzésre 2013-ban került sor, amikor új motorvonatok érkeztek a Stadlertől Be 552-es jelzéssel. Ezek esetében már gondoltak a vonal közelgő váltóáramúra való átépítésére. Ezen járművek már kétáramneműek, értik az 1200 V-os egynáramot és a 15 kV 16,7 Hz-es váltóáramot is. Ehhez pedig egészen egyedülálló, oldalra eltolható áramszedőket kaptak. Ezeket így már akár a Sihltalbahnon is be lehet vetni, habár erre menetrend szerint sosem került sor.
A Schweizerischen Lokomotiv- und Maschinenfabrik gyárából beszerzett korábbi, Be 510-es motorkocsik között egy később, a Stadler Railtől beszerzett alacsonypadlós betétkocsi közlekedett, így biztosítva a vonatok akadálymentességét. A Be 520-asok (avagy Be 4/4-esek) csak egyenáramú üzemre voltak alkalmasak, így azokat a 2022. április 18-án üzemzárással végleg leállította a SZU.
(fotó: Halász Péter)
(fotó: Halász Péter)
Egy Be 520-as halad át Zürich-Friesenbergnél Zürich HB felé haladva a Friesenbergstrasse átjáróján, ahol a VBZ trolihálózatával, nevesül a 32-es trolivonallal is találkozik az Uetlibergbahn.
(fotó: Halász Péter)
(fotó: Halász Péter)
Zürich-Friesenberg megállóhoz érkeztik egy Be 552-es motorvonat Zürich HB felől.
(fotó: Halász István)
(fotó: Halász István)
Az Uetliberg, Zürich saját, városi hegye komoly kirándulóforgalmat vonz, a vonatok hétvégén 20 percenként, hétközben fél órás ütemben követik egymást.
(fotó: Halász Péter)
(fotó: Halász Péter)
Most, 2022-ben jutott el végül az SZU addig, hogy pontosan egy évszázaddal az eredeti villamosítás után végre egységesítse a két vasút áramrendszerét és az Uetlibergbahn is megkapja az országos hálózathoz illő rendszert. Ennek első jele, hogy az SZU a húsvéti hosszú hétvége után végleg leállította a narancssárga Be 520-as motorvonatait, bár néhány éve még akár 2030-ig is számoltak volna velük – nyilván a felsővezetéki rendszer megtartásával. Az építési munkálatok teljes vágányzár mellett április 25-én kezdődnek, amelyek keretében a teljes vonal megkapja az új felsővezetéket, beleértve a zürichi trolival való szintbeli kereszteződést is. Az alagútban húzódó szakaszon Giesshübel és HB között a Sihltalbahn miatt nincs szükség új felsővezetékre, de a régit itt is leszerelik. A munkálatok a terv szerint nyár elejére el is készülnek, júliusban már váltóárammal közlekednek majd a vonatok az Uetlibergre. A SZU a vágányzárról részletes tájékoztatót is közzétett.
A régebbi vonatok pótlására az SZU még tavaly rendelt a Stadlertől a Be 552-esekkel szinte mindenben megegyező, de már csak váltóáramú üzemre képes és középre szerelt áramszedővel rendelkező motorvonatokat, melyek keresztségben a Be 570-es sorozatjelet kapták. Ezekből összesen öt háromkocsis motorvonat érkezik, melyek első példánya már az SZU-nál van.
Berky Dénes