Kényszerűségből egy később érdekesnek bizonyuló kísérletbe vetettem magam: egy hónapig a BKK BudapestGO alkalmazásában vásárolt közlekedési bérletet használtam. Hogy hogyan működött és miket tapasztaltam? Nos, erről szól ez a mostani írás.A felvezetésben kényszerűséget említettem. Nos igen, kényszerűségről van szó, mert a lakóhelyemhez legközelebbi bérletértékesítő pont, egy automata is olyan távolságban van, hogy célszerűen már oda is tömegközlekedni kell – és ha már így tesz az ember, akkor pénzügyi tekintetben mindjárt jobban megéri egyből a bérletre váltani, ez nem vitás, hiszen amúgy is a tömegközlekedést használom. Az okostelefonomon és a tabletemen is ott figyel a BudapestGO (egykori nevén: FUTÁR) app, de ott van többek között a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. natív alkalmazása mellett a szintén viszonteladóként működő OTP Simple app is. A mostani bérletes megoldás nem előzmények nélküli nálam és bizony a korábbi próbálkozások miatt már korábban is visszaváltottam a papír alapú jegyre.
Maga a vásárlás viszonylag egyszerű folyamat, pláne, ha már valamiért megvan az ügyfél regisztrált fiókja. Ha ez még nincs meg, akkor létre kell hozni, ami a hazai szabályozás miatt némileg körülményes, szinte csak a lábméretet nem kell megadni. Innentől a folyamat viszonylag egyszerű, okmány számát meg kell adni és kész. Fontos, hogy a vásárlás után még 2 percig nem használható a bérlet, nyilván azért, hogy ne az ellenőr megjelenésekor vegyünk valamilyen utazási okmányt. Igaz, ez pont akkor kellemetlen, ha a megállóban a járművünkre várva döbbenünk rá arra, hogy az előző bérletünk lejárt és ott helyben vesszük meg a jegyet vagy bérletet, én magam is pont kénytelen voltam elengedni egyet, még ha nem is elsőajtós felszállási rend érvényes ezen a járaton. Pedig ugye mennyivel triviálisabb megoldás lenne, ha asztali eszközről kényelmesen, még otthon megvehetné az ember a jegyét-bérletét, miközben persze ott az appos vásárlási lehetőség is. Nyilván Prágában a PID szakemberei nem értenek ehhez, azért működik ott ez a megoldás. Ami persze a BKK-nál nem.
Szerencsére a jegykínálat viszonylag jó, felkészülhetünk előre akár vonaljegyekkel is. Csak ne akarjuk őket a megállóban megvenni, jobb azt előre.
Ha nem elsőajtós felszállási rend érvényes a járaton, akkor a bérlet jellegű jegyekkel nincs dolgunk, a vonaljegyet vagy az időalapú jegyet azonban érvényesíteni kell a járművön lévő Aztec-kóddal. Ha elsőajtós a járat, akkor a bérletet is így kell érvényesíteni – és itt kezdődnek a gondok!
Mint említettem már korábban, néhány hónappal korábban használtam a Közlekedési Mobiljegy applikációt és az OTP Simple appját is utazásra. Ott sem maradhatott el a kódolvasás, de mindkét alkalmazás viszonylag könnyen és nagy távolságról képes volt olvasni a járművek oldalán lévő kódot. Ráadásul egészen rövid idő alatt értelmezték azt és elkezdték lekérdezni a szerverről a szükséges adatokat, de a BudapestGO esetében ez lassú (tapasztalatok alapján 4-10 másodperc) és körülményes, sokkal nehezebben képes fókuszálni és kódot olvasni az eszköz, ráadásul ha előkészítjük a telefont és véletlenül valami hasonlót olvas le, de hibásan, akkor amíg pl. a Simple appja csak egy kis felirattal jelzett, hogy nem jó kód, addig a BKK-s alkalmazás visszadob egy képernyővel arrébb, hogy ilyen kód márpedig nincs és sokkal körülményesebb újra elővenni a kódolvasó felületet. Szóval az Aztec-kód olvasásán igencsak van mit javítani a BudapestGO esetében. És csak a pontosság kedvéért jelzem: ugyanazt az eszközt használtam mindegyik alkalommal. Mondjuk esély sem lett volna arra, hogy másik eszközön kipróbáljam, a jegyek másik eszközön nem mutathatók be vagy csak nagyon körülményesen és korlátozottan vihetőek át másik eszközre. Ami, tegyük hozzá, hogy súlyos hiányosság.
Lassú kódolvasást követően közölte velem az app: ilyen állat márpedig nincs! Igaz, hogy Budapest-bérlet, BKV-s autóbuszon, a városhatáron belül, de itt szerinte nem használható a jegytípus.
Pedig világosan látszik: a jegy érvényes, az eset ugyanis 2022. március 27-én történt. Biztosan jól működik itt minden, pont olyan jól, mint ahogy annak a BKK kommunikációs vezetője örül?
Ha a kódot sikerült beolvasni, akkor jön a türelemjáték. A BKK szerint ugyan ez csak pár pillanat, a gyakorlatban azonban 5-20 másodpercere volt szükség, mire bármelyik alkalmazásban megkapja az utas azt a grafikát, amit a járművezetőnek be lehet mutatni az érvényesség ellenőrzésére, ő pedig (elvben) összeveti a nála lévő fedélzeti eszközön lévő grafikával. Ez komoly hátrány, mert amíg az emberek a kezükben a papírbérletükkel szinte folyamatosan tudnak haladni, addig a mobiljegyes utas megakasztja a sort és ez időveszteség. Még ha egy utas esetében nem is sok, de tíz vagy húsz mobiljegyes utasnál már akár percekben mérhető csúszásról van szó. Arról nem is beszélve, hogy az OTP Simple appjánál ritkán, de sikerült belefutni a szolgáltatás hibájába, a BudapestGO-nál viszont tízből egy vagy két alkalommal mindig előkerül az érvényes bérlet esetében is a hibaüzenet: ilyen díjtermék az adott helyen nem érvényesíthető. Nem egyszer a járművezetők is már csak legyintenek, hogy hagyjuk, jó lesz, csak haladjunk. Tehát ez nem túl kényelmes módszer, pláne akkor nem, ha sok elsőajtós felszállási rendű járattal utazik az ember.
A másik a metrózás: ott is hasonlóan kell eljárni. Vagy az állomásnál lévő kódot olvassa be az ember vagy pedig előre kiválasztja az állomást, ahol belép a metróba és megkapja a grafikát. Mondjuk az az ellenőrzés hatékonyságát jelzi, hogy sötét képernyővel éppúgy engedtek be az utaskoordinátorok, mint egy csomag zsebkendővel – a kérdés csak az, hogy ők így mivégre is égetik a közpénzt akkor?
Egyes járműveken megtalálható egy fémtartóban fixen elhelyezett mobiltelefon, ami 1-2 óránként változtatja az elfogadható kódot. Két évnyi üzemelés után kezdenek szétrázódni a csatalkozók, így a már nem tökéletes akkumulátorral együtt egyre többször csak a járműhöz tartozó fix kód beoldvasása marad.
(fotó: Adorján Péter)
(fotó: Adorján Péter)
Amikor ellenőrökkel találkozik az ember, akkor egy másik kódot kell bemutatni, ezt az ellenőr a saját eszközével olvassa be és győződik meg a díjtermék érvényességéről. Ez jó megoldás, bár ismét csak macerás, pláne a metróban, csúcsidőben a peronszinti ellenőrzésnél. Ezt csak fokozni lehet azzal, ha a mozgólépcső tetejénél ellenőriznek, ahol előszeretettel úgy állnak be, hog már három-négy utas esetén is balesetveszélyes helyzet teremtődjön és neheztelnek akkor, ha ezt szóvá teszi az utas, mert nem akarja összetörni magát a metróból kifelé haladván. No de vissza az ellenőrzéshez: kód beolvas, adatok megjelennek, mindenki boldog.
Na, ez az a kód, amit az elsőajtós felszállási rendnél is lehetne alkalmazni egy nagy és jó találati arányú olvasóval, ahogy azt Európa boldogabb városaiban is teszik. Kód vagy éppen utazási kártya leolvas, zöld pipa vagy a hibajelzés megjelenik és mindenki boldog. Nem kell bohóckodni kódolvasással, képmutogatással és így tovább.
Összességében elmondható: jó dolog az okoseszközön bárhol elérhető jegy és bérlet. Jó dolog, hogy készpénzmentesen, gyorsan vásárolható, bár a 2 perces korlátozást, főleg a nagyobb értékű díjtermék esetében el lehetne engedni, azt nem az alkalmi potyázó fogja megvenni, ha meg mégis Budapest-bérletet vesz hirtelen, örüljön a cég. Az elsőajtós felszállásnál a kódolvasás-grafikázás ördögi körét szintén le kell egyszerűsíteni és meg kell fordítani, hiszen könnyebben kiküszöbölhető számos probléma az adatkapcsolatokban és a különféle szolgáltatókkal is. Ráadásul a fordított kódolvasás akár offline is tud működni!
A BKK részéről pedig javítani kellene a tájékoztatáson és a szabályozáson is: hiszen nem egyértelmű az, hogy mi történik olyankor, ha az utas nem a saját hibájából nem tudja digitálisan érvényesíteni a jegyét-bérletét. Erre vonatkozóan a BKK Ügyfélszolgálatát megkerestük, de válaszolni nyilván törvényi határidő utolsó napján fognak, mert úgy szokás.
A személyes tapasztalataim alapján azt mondhatom, hogy jó megoldás az ilyen digitális bérlet és jegy, de a mostani állapotában én bizony visszaváltok a kevésbé macerás papír alapú bérletre, különösen annak fényében, hogy már a MÁV-START jegyautomatáiból is lehet Budapest-bérletet vásárolni. És közben csak reménykedem, hogy a BKK illetékes vezetője és az app fejlesztői is elolvassák e sorokat és hamar nekifognak az egész rendszer áttervezésének, nem pedig üres frázisokat puffogtatnak a kommunikációban, hogy milyen szuper ez az egész és mennyi ügyfél regisztrált már – kényszerből.
Írásunk megjelenése előtt közleményben (!) tudatta a BKK, hogy a legutóbbi propaganda-podcastjuk, a Nekem Budapest a mobil applikációról szól. Aki szeretné az alkalmazásról szóló adást meghallgatni, az kattintson bátran ide és szembesüljön a BKK által felállított csodálatos világgal is. Sajnos a valóság azért több-kevesebb távolságot tart a beszélgetéstől.
Halász Péter
