2022. 02. 21.

Pont olyan magas, mint amilyen hosszú: jó lesz ide a csuklós is?

Jó ideje már csak 18 méteres csuklós autóbuszok közlekednek Berlin legendás buszvonalán, a 100-ason. A Zoologischer Garten és az Alexanderplatz közötti járaton ugyanis korábban a közkedvelt emeletes buszok szállították a helyieket és a turistákat egyaránt.





Berlinben a fal leomlása után, 1991. június 2-ával indult el a 100-as autóbusz. Akkor a Zoologischer Garten és az Alexanderplatz között beindított járat a német főváros legfontosabb pontjait érintette: a buszból megtekinthették az utasok a nyugat-berlini városközpontot, a Tiergarten fáit, a Reichstag épületét, a Brandenburger Tor alatt áthaladva pedig Kelet-Berlinben az Unter den Linden legendás sugárútján haladt végig a dóm, majd a Palast der Republik (ahogy a berliniek emlegették: „Erichs Lampenladen”) érintésével jutott el az NDK fővárosának modern központi terére, az Alexanderplatzra. A különféle építkezések nyomán az évek során sokat változott a viszonylat pontos útvonala, de a fő vonalakban változatlan maradt, igaz, ma már jó ideje nem halad át a Brandenburger Tor alatt.

A Zoologischer Garten melletti buszterminálról indul a 100-as busz az Alexanderplatz felé, a Jebensstraße-n pedig a párján, a 200-ason (S+U Zoologischer Garten ◄ ► Prenzlauer Berg, Michelangelostraße) közlekedő emeletes érkezik a Hertzalle-i tárolóba.

Az elmúlt évek során a vonalon sorra jelentek meg az MAN Lion’s City DD-k helyett a csuklós autóbuszok. Általában csak időlegesen, ám jó ideje csak ilyen járművek közlekednek. A berlinieknek ez persze nem igazán tetszik, így a helyi közmédia utánajárt, hogy mi az oka a BVG váltásának. A Rundfunk Berlin-Brandenburg kérdésére a BVG elmondta: az emeletes buszok túl nehezek az Unter den Linen egy részének. Itt azonban nem a közelmúltban befejezett metróépítésre kell gondolni, bár még akár meglepő sem lenne a berlini építkezések sorában ez a fajta tévedés, még akkor sem, ha valóban egy alagútról van szó.

Már korábban is rendszeresen megfordultak csuklós buszok a 100-ason, de hivatalossá az Unter den Lindenen elrendelt korlátozás tette a járművek használatát a vonalon. Képünkön 2020 januárjában a Hertzalle-i buszterminálon várja az indulását egy vadonatúj Mercedes-Benz Citaro G.

A 200-as viszonylaton is csuklós autóbuszok közlekednek, itt éppen a Philharmonie előtt látszik a Prenzlauer Berg felé tartó kocsi 2020 januárjában.

A helyzet azonban az, hogy a metró mellett van egy másik alagút, ami viszont gondot okozhat. Egészen pontosan a Lindentunnelről van szó, amelyet 1914-1916 között épített a Siemens&Halske tervei alapján a Große Berliner Straßenbahn. A villamosok 1951-ig használták az alagutat, amely északon a Dorotheenstraße felől a Humboldt-egyetem és a Neue Wache között érkezett és ereszkedett az úttest alá egy négyvágányos rámpán. Az alagút az Unter den Linden alatt ágazott ketté fejre állított Y alakban, az egyik ág az Operaház keleti, a másik annak nyugati oldalán érte el ismét a felszínt, a déli rámpát azonban a villamosok távozása után hamar feltöltötték. A későbbiekben előbb a kelet-berlini területen maradt Staatsoper kellékraktára volt, majd a Marx-Engels-Platzon felépített ünnepi tribünt tárolták itt akkor, amikor erre nem volt szükség éppen. Az 1960-as években az északi rámpát leaszfaltozták és a rendszerváltásig a Volkspolizei, az NDK rendőrségének garázsa működött itt.

A Lindentunnel korabeli rajza, középütt a Kaiser Franz-Joseph-Platz az Unter den Linden, ezen a szakaszon kellett korlátozásokat elrendelni most. A déli kijáratokat már korábban feltöltötték, az északi oldalt csak az ezredforduló után.
(forrás: Deutsche Bauzeitung/Wikipedia)

Érdekesség, hogy a II. Világháború előtt, még a villamosok közlekedése alatt fontos szerepe volt az alagútnak: a Hitler elképzelései szerint átépítendő Berlin – Welthauptstadt Germania-projekt – kivitelezéséhez kapcsolódóan a földalatti létesítmények világításához szükséges próbaüzemet alakítottak ki az alagút egy részén.
Az 1990-es években számos művészeti projekt kiállítóhelye volt a Lindentunnel, 1994-ben pedig az északi rámpán egy villamost is kiállították az ENSZ akkori klímakonferenciája idején. 2000-ben egy múzeumot szerettek volna itt létrehozni – sikertelenül. 2002 őszétől a Maxim Gorki Theater bérelte az alagút egy részét, mint kellékraktár. Az Unter den Linden 2005-2006-os felújítása során az úttest alatti alagútfödém szigetelését felújították, ám akkor megállapították, hogy az építmény szerkezetében komoly károsodások vannak. Az U5-ös metró építése miatt felmerült az alagút részleges elbontása is, erre azonban még nem került sor. 2021-ben a már említett szerkezeti károsodások miatt felmérték az egész alagút állapotát és kiderült, hogy a szerkezet nem igazán teherbíró a mostani állapotában. Emiatt az Unter den Linden érintett szakaszán korlátozni kellett a 18 tonnánál nehezebb járművek közlekedését.

A 100-as induló megállója a Karl-Liebknecht-Straße, itt az S+U Alexanderplatz/Memhardstraße megállóhelyet használják a buszok, míg a magán városnézők általában az Alexanderstraße mentén találhatóak.
A képen látható, 195-ös gyártási számon a NEOMAN pilstingi üzemében készült 3310-es (DL07 sorozat) 2007-től tartozott az Indira-Gandhi-Straße garázshoz. 2015-ben a kipufogógázokat utólagos SCR-szűrőn is átvezették, de a 2016-ban megkezdett Laufzeitsicherungsprogrammban (gyakorlatilag gyári technológia szerinti komplett főjavítás) nem vett részt és 2019 októberében kivonták forgalomból. A valahavolt 416 darabos, tipikusan berlini típus folyamatosan fogy és nem csak a 200 új skót miatt, hanem a természetes elhasználódás okán is.
(fotó: Adorján Péter)

A korlátozás miatt azonban a BVG emeletes buszai nem közlekedhetnek itt, így azokat csuklósokra kellett cserélni a 100-as vonalon. Az MAN Lion’s City DD-k ugyanis üresen is 17.295 kilogrammot nyomnak és utasokkal, üzemanyaggal együtt pedig összesen 26 tonnás járművekről van szó. Így hát maradtak a csuklós buszok, amelyek ugyan hasonló súlyban vannak, de hosszabbak, így a tömegük jobban eloszlik a 18 méteren és a nagyobb tengelytávolságon.
A BVG közölte: a helyzet ideiglenes, de hogy meddig tart, azt nem tudni, hiszen egyelőre kérdéses, hogy mi lesz a Lindentunnel sorsa. Addig viszont az utasoknak mellőzni kell az emeletes buszokat és azok emeletének első ülései nyújtotta kitűnő kilátást.

Így fest a kilátás az emeleti első helyekről – a helyiek és a turisták is hiányolják és egy darabig így is marad a helyzet.
(fotók: Halász Péter)


Halász Péter

Írásaink kommentálására a RegionalBahn Facebook-oldalán van lehetőség.