Tegnap megnyílt Hamburgban az ITS World Congress és hozzá kapcsolódóan átadták az első autonóm módon közlekedő S-Bahnt. Vasútautomatizálás immár nagyvasúti környezetben is.
Tegnap elkezdődött Hamburgban az ITS World Congress [Intelligens Közlekedési Rendszerek Világkongresszusa], amin a közlekedés jövője a fő téma. A 2021. október 11. és 15. között lebonyolított rendezvényen az innovatív és intelligens közlekedési megoldások mellett a városi közlekedés, a digitalizálás és automatizálás és új(szerű) technológiák is bemutatásra kerülnek.
A képen balról jobbra Dr. Richard Lutz (DB AG), Dr. Peter Tschentscher (Hamburg) és Dr. Roland Busch (Siemens)
A legnagyobb dobás mégis az első, utasokkal közlekedő digitális S-Bahn lett tegnap, avagy a több, mint három éve kötött szerződés és majdnem egy évnyi tesztsorozat után határidőre forgalomba állhatott az első önvezetésre képes (GoA 2/STO) 474-es sorozatú szerelvény. A nyílt és szabványos ATO over ETCS képes az S2-es és S21-es vonalakon a belvárosi Berliner Tor és Bergedorf vagy Aumühle állomások között önállóan vezérelni a vonatot. A járművezető az utasszállítás idejére marad a vezetőfülkében, de a vonatfordítást rábízhatja a technikára.
A vezetőfülkében is tettek egy látogatást, ahol a 23 kilométeres szakaszon csak az ajtók kezelése maradt a járművezető feladata, minden mást az elektronika végez
Dr. Richard Lutz, a DB vezérigazgatója az átadón elmondta, hogy a vasút digitalizálása kiemelten fontos, hiszen így sokszor új vágányok építése nélkül lehet nagyobb kapacitást biztosítani, ami a növekvő utasszámok mellett létszükséglet. A rendszert kiépítő Siemens részéről Dr. Roland Busch volt jelen, aki kiemelte a szerelvények rövidebb fordulóideje miatt elérhető akár 30 százalékkal nagyobb kapacitást és az ugyanilyen mértékű energiamegtakarítást. Ezek mind hozzájárulnak a jobb vasúti menetrendhez és a magasabb pontossághoz, ami utasvonzó. Dr. Peter Tschentscher, Hamburg első polgármestere örömét fejezte ki, hogy az iparág egyik fontos eseményének keretében egy ennyire érdekes fejlesztés megvalósulhatott és ez jól példázza a korszerű, hatékony és környezetbarát közösségi közlekedésben rejlő potenciált. Év végéig további három szerelvény áll szolgálatba és a felek elkötelezettek a 2030-ig tartó időszakban az összes jármű és vonal ilyen jellegű automatizálásában, hiszen azzal némileg rugalmasabb és központosítottabb üzemvitelt érhetnek el.
Még a próbafutások során készült ez a gömbpanorámás videó a hagyományos és az automatizált szakasz közötti átmenetről. Érdemes megfigyelni a járművezetőt és az általa végzett kezeléseket.
A rendszer működése a hagyományos ETCS-re támaszkodik, de az ATO-egység vezeti a vonatot.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi a nagy dobás abban, hogy egy relatív zárt rendszerben közlekedő járművet sikerült automatizálni. Erre annyi a válasz, hogy ez az első nagyvasúti szabálykörnyezetben megvalósított automatizálás, ahol ténylegesen az elektronika végzi a vonattovábbítást. Bár egyesek szerint a sebesség tartására szolgáló AFB is ide tartozik és azt évtizedek óta használja a Deutsche Bahn, az csak egy részfeladat automatizálása és az esetek többségében nem is utasbarát módon avatkozik be.
Adorján Péter