A 2021-es nyár volt az első, amikor a Balaton északi partján, Szabadbattyán és Balatonfüred között villamos vontatással közlekedhettek a vonatok. A retro hétvégék kapcsán már megismertük a 29-es vonalat, de most nézzük meg más szemszögből: a (nyári) hétköznapok szemüvegén át, elvonatkoztatva a dízelkorszak romantikájától próbáljuk meg értékelni a sokak által kritizált fejlesztést.A Balaton északi parti vonalának részleges villamosítása az egyike azon kevés vasútfejlesztési projekteknek, amelyek – némileg joggal – megosztották a vasútbarát társadalmat. Valóban, kissé értelmetlennek tűnik, hogy „csak” Balatonfüredig készült el a drót, Tapolca vagy kár a hálózati szempontokat figyelembe véve Ukk egyelőre az utópiák közé sorolható. Ráadásul az is tény, hogy bizonyos mértékig lerombolták a balatoni hangulatot egyes helyeken, hiszen Polgárdi, Balatonkenese, Balatonfűzfő és Alsóörs alaposan megváltozott az állomásfelújításnak köszönhetően. Persze, ezekre is szükség van, hiszen az akadálymentesített peronokra bizony van igény, igaz, az infrastruktúra csökkentése, a vágányok felszedése és a minimális vonattalálkozási lehetőségek a nyári időszakban inkább hátrányt jelentenek, mint előnyt.
Persze, ezek a pontszerű felújtások önmagukban is hátrányt jelentenek: hiába csilli-villi a kenesei vagy az alsóörsi állomás, amikor a vonalon sok helyen negyvennel, hatvannal bóklásznak a vonatok, amikor Balatonfűzfő és Balatonalmádi között csúszik bele a Balatonba mocsárba és itt nem nyúltak hozzá érdemben a pályához. Így igazából a projekt némileg öszvér jellegűre sikerült, meglehetősen felemás képet mutatva. Mindenesetre az is biztos, hogy így vagy úgy, de még a Szili is űrtechnikának hat a Csörgők, Szergejek, pláne a Nohabok után.
Szabadbattyán után maradtak a különféle mezőgazdasági táblák, itt például a kukoricás a vasút mellett.
Nem tudjuk, hogy szándékos-e vagy csak éppen így adta ki, de a legszebb kiáltást kínáló helyeken, így a balatonakarattyai alagút után a magasparton is a „rosszabb” oldalon vannak a felsővezetéktartó oszlopok, így nem zavarják a balatoni panorámát.
Ezt azért még szokni kell: az Ex 16907-es a júliusi retro hétvégén Csajágon vár keresztre...
...este pedig IR 19758-as várja az ellenvonatot. Csajágon semmi sem változott a járműveket és a felsővezetéket kivéve.
Eddig még nem láttunk vonatos képet, úgyhogy kapjunk is bele a képes utazásunkba: a 431 154-es a Szolnok–Tapolca viszonylatú Ex 1972-es „Tekergővel” érkezett Balatonalmádiba augusztus 29-én. A négy darab 21-05-ös Bmx-ből és egy posta-BDt-ből álló szerelvény ajtóhiba miatt jelentős túltartózkodás után folytatta útját Tapolca felé...
...így kerülhetett sor arra, hogy az IR 19752 számú „Katica” lekerülhette. A vonat neve a piros Desiro-motorvonatoktól származik, de 2021-ben már malacrózsaszín piros és kék FLIRT-motorvonatokból állnak a Székesfehérvár és Balatonfüred között minden állomást és megállóhelyet kiszolgáló vonatok.
Kicsivel nyugatabbra, Káptalanfüreden a felvételi épület az örök: a megállóhely mellett a 431 070-es az IC 19702 számú „Kék Hullámmal” kocog Balatonfüred felé. Az épület másik oldalán álltak még meg az Alsóörs–Veszprém vonalon közlekedő gőzvontatású személyvonatok is. A forgalom ezen a szakaszon (Alsóörs és Meggyespuszta között) 1969-ben szűnt meg.
Az Ex 1972 több mint egy órás késéssel halad át a sokat látott felvételi épület mellett. Az 1967-ben épített új felvételi épület markánsan kapcsolódik a mai káptalanfüredi megállóhoz.
A káptalanfüredi peron almádi felőli végén lévő padok kialakítása meglehetősen fura: vajon miért akarna valaki a vasútnak háttal várakozni? Úgy tűnik, hogy a padok a mai napig bírják a veszprémi vonal 1969-es megszüntetése után is. A 431 290-es pedig az IR 19722 „Vízipók” élén érkezik a megállóba. A hatvanas lassújel előjelzője pedig szintén örök...
Hatalmas a kontraszt Alsóörs régi és mostani állapota között. Az állomásból mindösszesen csak két vágány maradt meg, a menetrendtervezők ide a nyári főszezonban pedig hármas keresztet álmodtak: nagyfokú precizitás kell ahhoz, hogy a rendszer flottul működjön.
Az újonnan felújított állomások nagyjából egyformák, legalábbis egyforma „alapkészletből” épültek: a féloldalas perontető-darabok és a padok száma azért egészen tolerálható.
A felvételi épült (már persze az újabb felvételi épület) továbbra is egészen messzire esik a vágányoktól, a régi felvételi épület (a háttérben, a kép jobb szélén) pedig egy igazán hangulatos restinek-sörözőnek ad otthont többek között.
Az IR 19755-ös „Katica” modern motorvonatai jól illenek a megújult állomáshoz.
Az északi part egyik „rendes” gyorsvonata a már látott Ex 1972/Ex 1973 páros mellett az egykori záhonyi fürdős maradéka, a Nyíregyháza–Zánka-Erzsébettábor–Zánka-Köveskál viszonylatú Ex 16907/Ex 16908 páros. A vonatot azért vágták el Zánka-ÚttörővárosErzsébettábor megállóban (utasforgalmi szempontból), illetve Zánka-Köveskálon (forgami szempontból), mert így a szerelvény „saját magába” tud fordulni, aminek vannak előnyei és hátrányai, ahogy ezt olvashattuk a retro hétvégéről szóló beszámolónkban is. A képen épp az Ex 16907-es érkezik Alsóörs állomásra.
A Szili meglehetősen furcsán hat a frissen felújított peron mellett. A képen az IR 19725-ös érkezik Balatonfüred felől Alsóörsre.
Nagyot változott Alsóörs állomás: ezen a 2009-ben készült felvételen még a régi állapotok látszanak a Tapolca felé tartó személyvonattal. A mostani vágányelrendezés sokkal másabb: a Balatonhoz közelebb eső területet, ahol a veszprémi vonal miatt szükséges fűtőház is volt, eladták, így a meglévő területre kellett bekanyarítani a vágányokat, emiatt lett olyan szokatlanul íves az új vonalvezetés. Érdemes összevetni a 2020-as nyár retro hétvégéjéről készült írásunk képeivel a mostani állapotot.
Ez alapján a szintén 2009-ben készült kép alapján rá se ismernénk Balatonkenese állomásra: az alacsony, sínkorona szinten lévő gyöngykavicsos peron mellett a sok vágány is a múlté, mindösszesen két vágány maradt az állomáson.
Balatonarács megállóhelyen halad át a Budapestre tartó IC 19705-ös „Kék Hullám” a 431 070-essel az élén.
A nyáron IC-ként, az elő- és utószezonban sebesvonatként közlekedő „Kék Hullám” mögött az IR 19765-ös érkezik Balatonarácsra. Furcsa itt FLIRT-et (angolosoknak: FLIRT-öt) látni...
Balatonarács régies felvételi épülete mellé az IR 19714-es számú „Vízipók” érkezik augusztus 29-én.
A gyöngykavics itt is örök. Cserében a felvételi épületben működő kávézó „mellékhatásaként” gondozott a környezet, kellemes itt vonatra várakozni.
Balatonfüreden körüljárt a 431 374-es Szili és immáron IR 19713-asként érkezik Balatonarácsra. Az első kocsi forda szerint egy Bpmee lett volna, de alighanem műszaki hiba miatt Halberstädter helyettesítette augusztus 29-én.
Ugorjunk egyet a Balaton keleti végéhez: sokan Balatonkenese-Üdülőtelepként ismerték, de néhány éve már Csittényhegy nevet viseli a megálló. A térköves burkolat nem a villamosítás mellékterméke, pár évvel korábban kapta ezt a frissítést a megálló.
A Csittényhegy előtti ívben érkezik az IC 19795-ös a 431 361-essel.
Ugyanitt érkezett némileg később az IR 19753-as számú vonat. Fura itt villamos üzemű járművet látni...
A „Katica” InterRegio-k esetében a magas kerékpárhely-díjak próbálják meg távol tartani a kerékpárosokat és terelni a nagykapacitású bicikliszállítóval közlekedő „Vízipókok” felé. Persze van megálló, amit csak a „Katica” szolgál ki, de az északi part nagy részén mi is a rendes bringaszállító kocsikat ajánljuk az olvasóknak.
Érkezik az IR 19756-os számú „Katica” Budapest felől.
Nem nagyon gondoltuk volna néhány éve még, hogy a klimatizált FLIRT ablakából gyönyörködhetünk a Balaton fűzfői csücskében. Most ezt valóság lett.
Ismét helyszínt váltunk: Csopakon a 431 150-es immáron az IC 19706-ossal robog át. A „Kék Hullámok” Székesfehérvár és Balatonfüred között csak Balatonalmádiban állnak meg.
A muskátlisládákkal díszített közúti és gyalogos átjárón a 431 337 az IC 19703-assal halad át.
A „Kék Hullámot” mindig „Katica” követi, ez most sem volt másképp. Az IR 19763 ezúttal is dupla FLIRT.
Budapest felől érkezik Csopakra az IR 19716-os számú „Vízipók”.
Balatonfüred állomás képe is megváltozott a villamosítással. A vonal (nyári) menetrendi szerkezete szerint a két óránként induló „Kék Hullámokat” – amelyek Szepezdfürdőt és Badacsonyörsöt hagyják ki – a Balatonfüred–Tapolca viszonylatú személyvonatok sűrítik órásra. A személyvonatok a pályakapacitások miatt Zánka-Erzsébettábor és Badacsonylábdihegy megállókat hagyták ki és jellemzően Bzmot-okkal adták őket.
A nyári menetrendben a „Katicák”, télen pedig a Székesfehévár–Tapolca viszonylatú személyvonatok Balatonfüreden a harmadik vágányra érkeznek, így közös peronos átszállást kínálnak Tapolca felé a mögöttük érkező IC- vagy sebes- vagy éppen gyorsvonatokra, mikor milyen időszakot írunk.
A nyári technológiai rend szerint a Budapest felé tartó vonatokat a villanygép az újonnan kialakított csonkán várta, a dízelgépek pedig leakadás után a kezdőpont (Székesfehérvár) felőli útátjárón át visszajöttek a villamosítatlan első vágányra, miközben a villanygép átvette a helyüket.
Ez a rend szeptemberre már úgy módosult, hogy a villanygép az ötödik vágány folytatásában várakozik, a dízelgép áll félre a csonkába. Az okot a váltásra nem tudjuk, hiszen a pesti gyors után a dízelgéppel ugyanúgy átállnak az első vágányra.
Ellenben őszre az 1000-es Sziliken kívül már a „Papagájok” is elvetődtek Balatonfüredre. Gondoltuk volna ezt mondjuk tíz éve?
Ellenben őszre az 1000-es Sziliken kívül már a „Papagájok” is elvetődtek Balatonfüredre. Gondoltuk volna ezt mondjuk tíz éve?
A felsővezeték Tapolca felé csak a füredi végpont felőli bejáratig tart, a tápvezeték pedig az Alsóörs határában lévő alállomáshoz vezet, ami a vonal áramellátását – közösen a vonal mentén elhelyezkedő kisméretű autotranszformátorokkal – hivatott szolgálni a Balaton-felvidék egy részének lakossági ellátása mellett. Immáron drót alatt érkezik augusztus 29-én az IC 19793...
...mégpedig két géppel, hiszen a Szergej nem tudja energiával ellátni a kocsikat, márpedig az IC- és a sebesvonatok esetén a szerelvény gerincét a mindenféle összelomizott klímás kocsik adták.
Emlegettük már a kerékpárszállítást: erre nagyon is van igény és nem véletlenül ajánljuk a nagykapacitású kocsikkal közlekedő vonatokat az olvasóknak.
Gépcsere után – alighanem a fűtés miatt – két géppel húz ki az IC 19796-os, amely Tapolcán túl egészen Szombathelyig megy, tervezetten végig dízelvontatással.
A klímás kocsik mellett azért akad még lehetőség a nosztalgiázásra, bár egyre kevesebb. A régi hangulat kedvelőinek az itt-ott még felbukkanó BDh vagy éppen már BDb sorozatú kocsikat erősen tudjuk ajánlani.
Így búcsúzik a vonatablakban az esti Balaton Balatonfűzfő és Balatonkenese, illetve a magasparton Csittényhegy és Balatonakarattya között.
Halász Péter