A hazudozó menedzserek ellen hangolva, valójában saját eljelentéktelenedésétől tartva sztrájkol a kisebbik német mozdonyvezető-szakszervezet, a GDL. A DB az ország elleni támadásról beszél, miközben a vonatok háromnegyede biztosan állva marad péntekig.
Bosszúsággal indult a szerda a német vasút (DB) utasainak, mert a nyári szabadságolási időszak és az iskolaszünetek kellős közepén országos sztrájkba lépett a Gewerkschaft Deutscher Lokführer (GDL) [Német Mozdonyvezetők Szakszervezete] vasutas szakszervezet. A munkabeszüntetés péntek hajnalig tart, az eredménye pedig már szerda délelőtt nagyon egyértelmű volt: a DB tájékoztatása szerint országszerte csak minden negyedik vonat közlekedik, több városban csak órás-kétórás ütemben járnak az S-Bahnok. A nagyjából húszezer tagot számláló GDL vezetősége azt akarja elérni, hogy a következő 28 hónapban fokozatosan 3,2 százalékkal emelkedjen a tagok fizetése, és hogy a DB korona-prémiumot is fizessen azoknak a munkavállalóknak, akik a járvány közben is a frontvonalban dolgoztak.
A munkabeszüntetés már kedd este kezdetét vette, igaz, ekkor a GDL-tag mozdonyvezetők még csak a DB Cargo tehervonatai esetében nem vették fel a munkát. A Fernverkehrnél és a Regiónál dolgozó mozdonyvezetők szerdán, 2 órakor csatlakoztak hozzájuk. A 48 órás sztrájk során a vasúttársaság tájékoztatása szerint az lehet reális cél, hogy a forgalmasabb ICE- és IC-vonalakon fenntartsák a kétórás ütemet. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint naponta akár százmillió eurós kárt is okozhat a német gazdaságnak a GDL munkabeszüntetése, és közel sem biztos, hogy pénteken végleg fellélegezhet a DB.
A GDL lánglelkű vezére, Claus Weselsky ugyanis egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy a jövő héten nem lépnek újabb sztrájkba szakszervezete tagjai. Weselsky szerint a szerdától péntekig tartó munkabeszüntetésnek is 95 százalékos támogatottsága volt a szakszervezet belső szavazásán, az pedig nem valószínű, hogy a GDL problémái egy csapásra megoldódnak a jövő hétig. A vasutas karrierjét a keletnémet államvasútnál (DR) kezdő Weselsky azzal vádolja a DB és a konkurrens, jóval nagyobb taglétszámú EVG szakszervezet vezetőit, hogy „csak a zsebüket tömik”, és újságírók segítségével folytatnak „megsemmisítő hadjáratot” a GDL-lel szemben.
Claus Weselsky, a GDL elnöke a német köztévé híradójának nyilatkozik
(forrás: Tagesschau/Das Erste)
(forrás: Tagesschau/Das Erste)
Claus Weselsky valódi problémája jó eséllyel inkább az lehet, hogy az EVG-nek 2020-ban sikerült megegyezésre jutnia a DB-vel egy válságcsomagot illetően, ami másfél százalékos béremelést irányzott elő a nagyobbik szakszervezet tagjainak. Ez lényegében megágyazott a bérfeszültségeknek azokban az üzemegységekben, ahol az EVG és a GDL tagjai egymás mellett dolgoznak. Az ilyen jellegű konfliktusokat megelőzendő a DB annak alapján fizet az egyes üzemegységek dolgozóinak, hogy melyik szakszervezet tagjai vannak köztük többségben – ez általában vert helyzetet jelent a Weselskyéknek, hiszen az EVG taglétszáma majdnem hétszer akkora, mint a GDL-é. A 62 éves sztrájkvezér tehát abban reménykedik, hogy ha sikerül kikényszerítenie a 3,2 százalékos béremelést, az EVG-tagok tömegesen igazolnak majd át a GDL-hez.
A GDL követelései elég rosszkor találták meg a DB-t. A koronavírus-járvány és a júliusi áradások okozta milliárdos veszteségek mellett a vasúttársaság tartaná ugyan a Weselskyék által követelt béremelést, de jóval hosszabb idő alatt valósítaná meg. A vasúttársaság szóvivője kedden megerősítette, hogy lehetséges a megegyezés az anyagiakról, és felszólította Weselskyéket, hogy üljenek vissza a tárgyalóasztalhoz. A DB személyzeti igazgatója arról beszélt, hogy a jelen pillanatban a sztrájk „támadás az egész ország ellen”, a Pro Bahn utasszövetség pedig azért kritizálta a GDL-t, mert nem szóltak időben a munkabeszüntetésről. A GDL, úgy tűnik, nem is tervez változtatni ezen a gyakorlaton: Weselsky szerint ha lesz is a jövő héten újabb munkabeszüntetés, arról hétfő-keddnél előbb senki nem fog értesülni Németországban.
Természetesen nem csak az anyagiakról kellene tárgyalásokat folytatniuk a feleknek, hanem az úgynevezett diszpozitív szolgálatokról is. Ezek azok a beosztási napok, amikor a dolgozó előre nem meghatározott feladatot végez, gyakorlatilag tartalékos szolgálat a telephelyen vagy otthon. Ennek az aránya most 20 százalék lehet, amit a munkaerőhiány miatt szeretne a munkáltató 40-re emelni. Ezt munkavállalói oldalon érthető módon nehezményezik, mivel az amúgy sem túlzottan rendszeres kezdés-végzés mellé még a mostaninál jóval több operatívan elrendelt munkaórát jelentene – természetesen a jogszabályi kereteken belül. Sokan a magánéletüket féltik, mások a fokozódó kimerültséget említik ellenérvként. Andreas Scheuer, szövetségi közlekedési miniszter és Norbert Walter-Borjans, korábbi NRW-pénzügyminiszter korábban felszólította a szakszervezetet, hogy ne a jelenlegi helyzetben (koronavírus-járvány, szabadságolások, áradások) tartsanak sztrájkot, de láthatóan ez a kérés sem talált megértésre.
Eközben a társadalom a felmérések szerint nem feltétlenül áll a sztrájkolók pártján: mindössze 42 százalékuk ért egyet a munkabeszüntetéssel. Törés figyelhető meg a kérdésben mind életkor, mind pártpreferencia szerint is: a 30 évnél fiatalabbak 62 százaléka, illetve a B'90/Grüne és a Linke szavazói értenek inkább egyet, míg a 60 év felettiek, illetve a kormánypártok (SPD, CDU/CSU) támogatói legkevésbé a munkabeszüntetéssel.
Természetesen nyertesei is vannak az akciónak, elsődlegesen a FlixBus. A müncheni központú utazásszervező cégnél nagyon gyorsan elszaladtak az árak. Buszjegyet szinte nem lehet már kapni, a vonatokra pedig a DB-re jellemző árakon találni. A szintén müncheni SIXT ezúttal nem fáradozott külön hírveréssel, hanem a nyári akcióján keresztül motivál: vasútállomásokon átvehető autókat 15 százalékos kedvezménnyel foglalhatunk.
Greczula Levente, Adorján Péter