A műszaki fejlesztésnek minden körülmények között helye van, főképp a városok élhetőbbé tételében. Európa legélhetőbb városában tesztelte tavaly nyár óta a Plasser & Theurer az Európai Unió és a vasúti ipar szereplői által közösen létrehozott Shift2Rail program keretében kifejlesztett új síncsiszolót.
Hivatalosan Automatic Track Machine Oscillator (ATMO) névre hallgat a villamos- és Stadtbahn-hálózatok vágányainak megmunkálására kifejlesztett négytengelyes pótkocsi, amely egy új megmunkálási eljárást alkalmaz. A gép nevének utolsó tagja rejti az újdonságot, hiszen a hagyományosnak mondható csiszolóköves eljáráson felül itt a modulok a haladási irányban változtatható frekvenciájú oszcilláló mozgást is végeznek, emiatt 8 és 30 km/h között hatásos például a megállók környezetében kialakuló hullámos kopás és szakállasodás ellen. Ez a munkavégzési sebességtartomány akár vágányzár nélküli munkát is lehetővé tesz, hiszen két forgalmi járat között tud haladni azok átlagsebességével. Szintén új fejlesztés eredménye, hogy váltók és vágánykeresztezések esetében sem kell megemelni a munkavégző elemeket.
A bécsi Operaház előtti, meglehetősen forgalmas szakasz is részt vett a tesztüzemben
A feliratozás szerint mindössze 8,17 méter hosszú gép tartalmaz egy 100 kW teljesítményű, zajcsökkentett és környezetbarát dízelmotort, ami a rendszert működtető hidraulika meghajtásához kell. Négy futótengelye ellenére 17,25 méter sugarú íveket tud megmunkálni és 16,25 méter sugarún közlekedhet. Ívekben a vezetőkerekeknek köszönhetően mindig optimális helyzetben maradnak a csiszolóegységek. A tűzveszély csökkentésére és az alagútban végzett munkák lehetővé tétele érdekben egy 2800 literes víztartály is található benne, így a finomabb felületet eredményező vizes csiszolás is megoldható. Minél finomabb a vágányzat futófelülete, annál kevesebb zaj keletkezik és ezzel javul az életminőség.
A csiszolóegységek nem csak a jármű haladása következtében dolgoznak, hanem a hidraulika aktívan mozgatja őket
(fotók: Plasser & Theurer)
(fotók: Plasser & Theurer)
Az alapvetően lapos gép kezelése nem igényel személyzetet, a vonó vagy vontató jármű lehet hagyományos vagy kétéltű is, annak fedélzetéről teljes mértékben távvezérelhető. Kifejlesztésében a Bécsi Műszaki Egyetem is közreműködött, illetve a tesztelést a Wiener Linien hálózatán végezték.
Adorján Péter
