2020. 10. 26.

ÖBB 2021 - Az előremenekülés menetrendje

A tavalyi évhez hasonlóan idén is október utolsó napjaiban tartotta meg az ÖBB jövő évi menetrendjét bemutató sajtótájékozatóját. A papírformát alapjaiban forgatta fel a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések, így a visszatekintésnek idén egészen más hangulata volt. Ugyanakkor a fejlődés nem áll meg, az Osztrák Államvasút hosszú távú stratégiája változatlan, csak a kontextus változott: a jövő év egyfajta előremenekülés lesz.



Az idei év simán indult, és nyilván be is lehetett készíteni a pezsgősüvegek mellé az újabb vasúti utasszám-rekordról szóló közleményeket, hiszen a tavaly is szóba került fejlesztések megbízhatóan hozták a konyhára az utaskilométert. Március közepén viszont beütött a krach, a 2 hónapos lezárás alatt hétvégi menetrend volt még az elővárosi vonalakon is, a nemzetközi utasok pedig azóta sem tértek igazán vissza a szövevényes utazási korlátozások miatt. Ennek megfelelően a sajtótájékoztató hangsúlyos felütése az aktuális helyzetre vonatkozott: elővárosi forgalomban jelenleg nagyjából a tavaly októberi utasszám 70%-ánál, távolságiban 60%-ánál áll az ÖBB. Rekord biztosan nem lesz, a nemzetközi adatokat pedig fel sem merték tenni a diákra - hazai forrásokból 15% körüli számokról lehet hallani, valószínűleg az osztrák vasút sem lehet sokkal 25-35% felett. Érdekes módon a NightJet-szegmens nyáron visszakúszott 90% vidékére, de mostanra az éjszakai vonatok forgalma is a tavalyinak nagyjából 60%-a. A teherforgalom ehhez képest csak 33%-os visszaesést könyvelt el a mélyponton, most nagyjából a tavalyi teljesítmény 85%-án állnak.
Mit lehet erre lépni? Nos, az ÖBB és az állami, illetve tartományi megrendelőszervezetek a jelek szerint 19-re lapot húznak, minden bizonnyal a gazdaságélénkítés jegyében is. Persze az is világos, hogy ha újabb utazási korlátozások jönnek, akkor úgysem valósul meg a most taglalt menetrend rögtön a menetrendi idény elején...  
  • Folytatódik a járműfelújítási és beszerzési program, szinte minden szolgáltatási szegmensben
  • Komoly forrásokat invesztálnak az infrastruktúrába, az elkövetkezendő 5 évre 17,5 milliárd euro a keretterv
  • Az elővárosi forgalomban 2,3 millió vonatkilométer többletteljesítményt tartalmaz a jövő évi menetrend
  • A távolsági forgalomban javítják a peremidőszaki és hétvégi eljutási lehetőségeket
  • Tovább bővül a NightJet-hálózat, ezzel párhuzamosan pedig több mint duplájára emelik a NightJet-vonatok kapacitását néhány éven belül
Az alábbiakban szolgáltatási területenként vesszük górcső alá a változásokat.

Szokás szerint idén is Andreas Matthä, az ÖBB felügyelőbizottságának elnöke állt az újságírók elé a menetrendi sajtótájékoztatón - képünk a tavalyi tájékoztatón készült, idén csak videókonferencia formájában valósult meg az esemény

Belföldi távolsági forgalom


A távolsági forgalomban pusztán a menetrendet nézve apróbb igazításokat hoz a 2020/2021-es menetrend. Javul a peremidőszaki kínálat Graz–Bécs, Salzburg–Innsbruck és Salzburg–Klagenfurt között, illetve menetrendbe kerül egy újabb kora reggeli Bécs–Linz–Salzburg Railjet és egy Bregenz–Innsbruck vonat is. A hétvégi távolsági kirándulóforgalom illetve síturizmus igényeinek jobb kiszolgálására bővítik a Bécs–Schladming–Bischofshofen kínálatot. A nyugati végeken fontos változás, hogy gyorsul és újabb vonatokkal bővül a svájci-osztrák-német Zürich–Bregenz–Lindau–München tengely: napi három helyett hat EC-vonatpár, 4:44 helyett 4:05-ös menetidővel, a német szakaszon pedig az eddigi Buchloe–Kempten–Lindau útirány helyett Buchloe–Memmingen–Lindau útvonalon közlekednek a vonatok. Újságírói kérdésként itt az is felmerült, hogy a német szakasz villamosítását követően tervezi-e az ÖBB Bécs–Bregenz vonatok indítását Münchenen keresztül. Andreas Matthä ezt a kérdést megkerülte, illetve annyival ütötte el, hogy a menetidő nem lenne kedvezőbb az Innsbruck–Feldkirch útiránynál (8 óra 15 perc körüli menetidő jönne ki München felé, Innsbruck felé most 7:50), illetve müncheni átszállással most is elég jól lefedett ez a kapcsolat. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy bár földrajzilag jól néz ki, üzletileg nem tűnik tuti bulinak a köztudottan húzós német pályahasználati díjakat kicsengetni ahelyett, hogy a saját pályán, egy tartományi székhelyet (Innsbruck) is érintve belföldön tudják le ugyanazt a vonatkilométert.

Belföldi regionális és elővárosi forgalom


A regionális, mellékvonali szolgáltatás nem sok szót kapott - láthatóan továbbra is oda koncentrálják a fejlesztéseket, ahol további potenciál van és „jól megy a bolt”. Az elővárosban ígért 2,3 millió többlet vonatkilométer javarészt a peremidőszaki kínálat, az ütemben lévő lyukak és a hétvégi menetrend erősítésére mennek, a meglévő szolgáltatási szegmensek nem változnak. Apró újdonság, hogy a gyorsvasúti viszonylatok mellett a REX-viszonylatokat is beszámozzák, így például az Ostbahnon a Wien Hbf–Bratislava-Petrzalka [Pozsonyligetfalu] viszonylat kapja a REX 6 számot, míg a hegyeshalmi irány lesz a REX 62, a Neusiedl am See [Nezsider] felé közlekedő vonatok pedig REX 64 számon közlekednek majd. (Ebben például az ÖBB később lépett, mint a MÁV-Start, hiszen otthon már régen él az S-G-Z besorolás.)


Bruck an der Leitha [Királyhida] határában tempózik a START 009-es (már felújított, de az ellenség megtévesztése végett még nem kékre matricázott/festett) Talentje 2020. március 16-án egy közvetlenül Bécsig közlekedő vonatszámban; december derekától ez a viszonylat már REX 62 jelzéssel fut majd

Nemzetközi nappali forgalom


A nemzetközi forgalomban idén decemberben nem sok minden változik, itt érthető módon érződik némi kivárás. Fontos viszont, hogy a Budapest–Bécs viszonylaton teljessé válik az órás ütem, tehát zárják az eddig napközbeni réseket az ütemes menetrendben. Bár ez valószínűleg jövő nyárig inkább csak papíron fog megvalósulni, de a kapacitásnövelést a MÁV-START adja, és az IC+-flotta lassú, de szerencsére valamelyest biztos bővülése teszi lehetővé. Hosszú távon a megvalósuló órás ütemre építve lehet visszatérni a "gyorsított Railjet" koncepció megvalósításához, melyet már hosszú évek óta lebegtetnek az érintettek.

Gyorsított Railjet, avagy öntökönszúrás államvasúti módra
A gyorsított, azaz megállás nélküli határátlépéssel, és általában, csak Budapest és Bécs között csak győri megállással közlekedő Railjetek ügye sok szempontból az európai vasutak és a megrendelői környezet rettenetesen elavult, öncélúan bürokratikus, végletesen rugalmatlan és alkalmazkodásképtelen mivoltát példázza és minden bizonnyal egyszer bérelt helye lesz az elrettentő példák között a vasúttörténeti/gazdasági szakirodalomban. A sztoriról bővebben 2014 nyarán írtunk, akkortájt, azaz hat éve, az ÖBB már magyar mozdonyvezetőket is verbuvált az induló szolgáltatáshoz; utána pár évvel később Orbán Viktor ütközött meg egy bécsi útja során a sok megálláson, ami néhány hétre kényszerűen lázba hozta a kézivezérelt apparátust (állítólag az orbitális pofáraesést hozó és fél év után szerencsére visszacsinált „Szeged Flyer is a miniszterelnök pillanatnyi elmezavarából szabadult el), majd további ostorpattogtatás hiányában a bürokrácia a tőle elvárható módon megölte a témát. A tavaly téli vonatkozó pletykák szerint újból van valamiféle akarat a magyar oldalon, még a győri vonalon telepített, évek (lassan évtizedek?) óta döglődő ETCS L1 vonatbefolyásoló gatyába rázására is kerülni látszott pár százmillió forint (bár egyes GYSEV-közeli vélemények szerint erre nem is lenne szükség a megállás nélküli határátmenethez, hiszen az EVM-PZB átmenet és áramrendszer-váltás már ma is napi valóság az osztrák-magyar vasútnál). Sőt, a kieső hazai megállások (főleg Mosonmagyaróvár lehet karcos) pótlása miatt szükséges többletteljesítmény megrendelésére is mutatkozott hajlandóság, kis ügyeskedéssel pedig talán a győri S10 személyvonatok menetvonalára gyakorolt kedvezőtlen hatás is kezelhető lenne. Ennek megfelelően 2020 elején voltak óvatosan optimista becslések a 2020/2021-es vagy 2021/2022-es bevezetésre - viszont a koronavírus-járvány biztosan legalább 2-3 évvel visszaveti az utasszámok növekedését, így reálisan talán a 2022-es nyári szezonra várhatjuk ismét a 2018-as vagy 2019-es nyári utasszámokat, és 2023/2024-es évadra juthatunk vissza oda, hogy indokolt lehet a gyorsított Railjet. Azóta persze már van magánvasúti konkurencia is, így tovább bonyolódik a képlet - mind pro és kontra.

Nemzetközi éjszakai forgalom / NightJet


A 2016-ban indult NightJet-hálózat mára odáig jutott, hogy nemcsak megvetette magát az európai éjszakában, hanem az éjszakai vonatozásból kivonult vasúttársaságok is visszaszivárognak az ÖBB mellé. Az első fecske a svájci SBB, melynek beszállásával visszakerülhet például Barcelona az éjszakai vasúti térképre, de az észak-déli irányon is újjáéledhet a CityNightLine-hálózat egy-egy darabja. A decemberi menetrendváltástól mindenesetre tényleg indul a tavaly beharangozott Amszterdam, Bécsből és Innsbruckból is - a 9:58-as amszterdami érkezés egész jól pozicionált. Sőt, úgy mondják, hogy Brüsszel is megértse - a Bécs–Brüsszel NightJet az idei heti kétszeri és szezonális helyett jövőre heti háromszori és egész éves mutatvány lesz. Valószínűleg az üzleti utasok, netán osztrák uniós politikusok kérték, de mindenképpen jó irány: a brüsszeli érkezés kicsit előrébb kerül, Brüsszel Midi érk. 9:55. (Zöldülni kívánó magyar politikusoknak is melegen ajánljuk repülő helyett, kiváló Facebook- és/vagy Instagram-kompatibilis vágóképkészítési lehetőség, mi biztosan kedvelni fogjuk!)
A NightJet-hálózattal kapcsolatos változás, hogy a hírek szerint lesz egy még kedvezőbb jegyárszint - erről nem tudtunk meg részleteket (pl. mely viszonylatokon és osztályokon).

Járműfejlesztések


Folytatódik a járműfejlesztés is, mely szinte minden szegmensre kiterjed.
  • 2020 eleje óta fut az kilencvenes években beszerzett emeletes kocsik felújítási programja, mellyel „CityJet-standardok” szerint kerül felújításra a teljes flotta
  • Az elkövetkezendő hetekben kerül kiírásra egy közbeszerzés, mely opciókkal együtt 186 emeletes vonat beszerzését célozza (talán az egyetlen emeletes-tender a környéken, ahol biztosan esélytelen a Stadler...)
  • 2023/2024-es menetrendben állnak majd forgalomba a második szériás Railjet-szerelvények
  • Folytatódik a kocsitípusokat tekintve meglehetősen szedett-vetett NightJet-flotta felújítása/egységesítése, melynek keretében megszűnik a hatágyas fekvőhelyes fülketípus, viszont javul az akadálymentesség és a kerékpárszállítási lehetőségek is bővülnek
  • 13 teljes NightJet-szerelvény legyártása van folyamatban, 2022-es üzembe helyezési céldátummal; további 20 szerelvény beszerzését tervezi az ÖBB. Jegyezzük meg: a NightJet-flottába 500 millió eurot fektet az ÖBB - ez már szabad szemmel is látható ósszeg, nagyjából az IC+ program teljes költségvetésével összemérhető
Ami nem került szóba, és kissé gyanús a hallgatás, hiszen akkumulátoros és hidrogénes motorkocsikat is próbálgat az ÖBB: nincs szó mellékvonali járműbeszerzésről. A jelek szerint itt is hasonló taktika van, mint Magyarországon, csak a járművek mások: otthon a Bz-motorkocsik kidőlése jelenti majd sok mellékvonal végét, itt az 5047-es sorozatú Jenbacher-motorkocsik fogják lefutni az utolsó köröket a halódó vonalakon. Arról is diszkréten hallgatott az ÖBB első embere, hogy Vorarlberg tartományban sajnos a papírformát igazolva eddig komoly fiaskó a Talent 3 flotta üzembehelyezése, a járművek minősége (illetve annak hiánya?) komoly időbeli csúszásokat és fejvakarást okoz az érintetteknek...

Viteldíjak, értékesítés, környezettudatosság, koronavírus


A 2020-as menetrendváltással nem emelkednek az ÖBB saját tarifái, a kedvezményes utazást biztosító VorteilsCard kártyák árazása is marad az eddig (az alap, kedvezmények nélküli kártya 99 euroba kerül). A változatlan tarifák egyik oka, a koronavírus-járvány miatti kivárás mellett, hogy jövőre jön az országos „1-2-3” bérletrendszer első eleme, a „3” - háromszor 365, azaz 1095 euro lesz a teljes Ausztriára és az összes közszolgáltatási körbe tartozó tömegközlekedési eszközre az éves bérlet. A legalább három, erősen vasútbarát miniszterrel kitömött néppárti-zöld kormánykoalíció még nem döntött az „1” és „2”, jegyekről - ezek az egy- és két tartományra érvényes éves bérletek lesznek, elvileg 365 és 730 euros jelképes áron (napi egy, illetve két euro).
Értékesítési vonalon fontos újítás, hogy az ÖBB jegyváltást biztosító mobiltelefonos alkalmazásában a menetrendváltástól már grafikus felületen kiválasztható lesz a Railjet-vonatokra az ülőhely. (Úgy látszik, továbbra is marad az a felállás, hogy az ÖBB-App mindig a MÁV-App előtt jár 2-3 évvel.)
A korszellemet követve az ÖBB is átfogó fenntarthatósági stratégián dolgozik, melyet hamarosan bemutatnak. Első lépésként a fedélzeti utasellátásban üvegre cserélik a fém italosdobozokat. Növelik a B+R kerékpártárolók számát is - a mostani 50000 kerékpáros kapacitás évi 1500-al nő az elkövetkezendő években. A „zöldítés” jegyében tovább növelik a fedélzeti kerékpárszállítási kapacitást a Railjet-szerelvényeken, a 2021/2022-es menetrendváltástól pedig az éjszakai vonatokon is szállítható lesz a kerékpár. Mindehhez újabb jegytípusok járulnak, így például az Einfach-Raus-Ticket kerékpáros megfelelőt kap, mellyel egész nap szállíthatjuk a drótszamarat a regionális vonatokon.
A koronavírus-járvány miatti kötelező kört is letudtuk: a vonatokon eddig bizonyítottan nem volt esethalmozódás, a növekvő ülőhelykapacitás pedig csökkenti a fertőzésveszélyt. Az ÖBB természetesen szintén intenzívebben takarít és fertőtlenít, a Railjet- és Nightjet-szerelvényeken pedig kézfertőtlenítő-adagolókat helyeztek el.

Infrastruktúra


A végére maradt, bár talán a legnagyobb ívű, igaz, a menetrendváltáson messze túlmutat - ez az ÖBB Infrastruktur AG 2021-2026 közötti ötéves keretterve, mely 17,5 milliárd euroból valósul meg. A részleteket megtalálhatják az ÖBB vonatkozó oldalán, az alábbiakban csak néhány hazai szempontból releváns vagy egyéb ok miatt izgalmas projektet emeltem ki.
  • Megindul a Südbahn belső elővárosi szakaszának, a Wien Meidling–Mödling közötti vonalrésznek a négyvágányúsítása. A teljes befejezést csak 2034-re ígérik, de ez annak fényében nem tűnik elrugaszkodottnak, hogy „járó szíven” történik a műtét - sűrűn beépített környezetben, 95% feletti kihasználtságú szakaszon kell dolgozni
  • A mai 160-ról 220 méteresre növelik a bécsi városi gyorsvasúti szakasz és a csatlakozó vonalak peronhosszúságait, illetve a vonal biztosítóberendezésének átépítésével lehetővé teszik a 3 percnél sűrűbb követési időket (óránként 20-ról 26 vonatra nő az irányonkénti kapacitás)
  • 2024-ig befejezik a Bécs–Marchegg vonal villamosítását és a második vágány kiépítését
  • Több alsó-ausztriai mellékvonalat villamosítanak (pl. Traisentalbahn, Erlauftalbahn) 2026-ig, illetve további vonalakon terveznek komplex fejlesztéseket
  • A fenti időszakban elkészül végre a Pottendorfer Linie (Bécs–Ebenfurt) kétvágányosítása is... ez is hosszú ideje, a forgalmat „kerülgetve” futó projekt, mely a leterhelt Südbahn-nak ad alternatív útvonalat
  • Burgenland két villamosítási projekttel szerepel: az egyik a Graz–Fehring szakasz, a másik pedig a Wiener Neustadt [Bécsújhely]–Sopron vonal osztrák szakasza
  • Megindul a régóta papíron lévő és tervezett új összekötő vonal kiépítése a bécsi repülőtér és Bruck an der Leitha között - ezzel a budapesti vonatok is közlekedhetnek a repülőtér érintésével; a tervezett üzembehelyezést viszont csak 2034-re teszik (blamázs lenne persze, ha Budapesten még ekkorra sem készülne el a repülőtéri vasútvonal...)
  • A „régi” Ostbahn is szegényebb lesz pár relikviával - átépítik (végre) Himberg és Gramatneusiedl állomásokat (Götzendorf hiányzik még a listából, de talán rá is sor kerül hamarosan)
  • Az Ostbahn és Pozsony közötti egyvágányos Parndorf–Kittsee vonal második vágányt kap
  • Felső-Ausztriában négyvágányosra épül át a szűk keresztmetszetnek számító Linz–Wels vonalszakasz
  • A jelzett időszakban végső szakaszba ér pár alagúti nagyprojekt: Semmering bázisalagút (tervezett nyitás 2027-ben), Brenner bázisalagút (2028), illetve a Koralm-alagút és a csatlakozó Graz–Klagenfurt Koralmbahn (2025)


Magyarics Zoltán