Ha szeptember, akkor nosztalgianap. Két koronavírus-hullám között minimális változtatással sikerült megrendezni a 2020-as közép-csehországi avagy prágai vasúti retró napot. A szeptember 12-i rendezvény egyik fő előnye volt, hogy egyszerre volt érdekes és tartalmas a „hardcore” vasútbarátoknak, valamint a vasutat egyelőre kicsit távolabbról és életkoruknál fogva alacsonyabbról szemlélő gyerekeknek, valamint családjuknak. No meg azoknak is, akik csak naponta ingáznak különösebb érzelmek nélkül.
A koronavírus-járvány miatt a PID több ideig programja már kútba esett, de a szeptember 12-i vasút napot megtarthatták és bár a metrós programokat le kellett mondani, de a többi rész határozottan tartalmasra sikerült így is. A 2020-as prágai rendezvényen a dízelmozdonyok szolidan háttérbe kerültek, a főszerep a gőz- és villamos hajtású járműveké volt. A gőzöskorszakból két jármű vett részt a rendezvényen, a nagyobbik a ČSD 475.1 sorozatú „Šlechtična” becenévre hallgató gőzmozdonya volt. Az 1947 és 1950 között a Škoda Plzeňben található gyárában készült mozdonyból 172 darab készült elsősorban Csehszlovákia részére, de 25 darab Észak-Koreába is került. Az egykor korszerű mozdony nem csak szépsége (ami miatt kapta a „Nemesasszony” becenevet), hanem egyszerű fenntarthatósága és megbízhatósága miatt is a mozdonyvezetők kedvence lett. Nagy teljesítménye (1480 kW) miatt elsősorban fővonali személy- és tehervonatok továbbítását bízták a típusra. Az Albatrosnál (498.1-es sorozat) ugyan gyengébb, de a kisebb tengelyterhelés (15 tonna) miatt univerzálisabban használható típusból az 1940-es évek közepén először 55 darabot rendelt a ČSD, darabonként valamivel több mint 3,1 millió csehszlovák koronáért, plusz a szerkocsik (amik a Albatrosokéval azonos, a felcserélhetőség érdekében) amelyek darabonként 665 250 koronába kerültek.
A rendezvényen megjelent 475.179 pályaszámú mozdony 1900-as gyári számon 1948-ban látta meg a napvilágot. Hosszú életútja során több helyen is dolgozott Csehszlovákiában: 1948. augusztus 5-én kezdte meg a szolgálatot a prágai Vršovice fűtőházban, ám még ugyanezen év november 4-én átkerült České Budějovicébe, ahol közel 10 évet töltött. 1958 év elején először Pozsonyba került, majd 1959-ben a magyar határhoz közeli Fülekre. Onnan a villamosítás terjedése okán (persze csak közvetetten, hiszen Füleken a mai napig dízelvontatás van) 13 évnyi munka után egészen északra, Děčínbe került 1972 júliusában. Innen 1976-ben került el, a nem túl messzire lévő Lovosicébe, ahonnan 1979-ben visszakerült Děčín fűtőházába. Itt már a napi forgalomban ugyan már nem vett részt, de az állományból nem törölték, 1981-ig üzemképes járműként tartották számon. Ekkor sem lett az enyészeté, hanem múzeumi kiállítási tárgyként élt tovább, Rakovníkban. 2003-ban České Velenicében felújításra került, kapott egy új szerkocsit: az eredeti 932.323 helyett a 932.394-est, amely korábban a 475.111-é volt. 2009 óta a Česká Lipa fűtőház gondos kezei vigyázzák és nosztalgiavonatok továbbítására használják. 2020. szeptember 12-én több irányba útra kelt a nagy gőzmozdony: reggel Praha-Veleslavín állomásra, dél körül Český Brodba, délután pedig Lysá nad Labembe.
Kevés olyan gyártó akad aki elmondhatja magáról, hogy gőzmozdonyt és emeletes motorkocsit is gyártott ugyanazon márkanév alatt
A rendezvényen megjelent 475.179 pályaszámú mozdony 1900-as gyári számon 1948-ban látta meg a napvilágot. Hosszú életútja során több helyen is dolgozott Csehszlovákiában: 1948. augusztus 5-én kezdte meg a szolgálatot a prágai Vršovice fűtőházban, ám még ugyanezen év november 4-én átkerült České Budějovicébe, ahol közel 10 évet töltött. 1958 év elején először Pozsonyba került, majd 1959-ben a magyar határhoz közeli Fülekre. Onnan a villamosítás terjedése okán (persze csak közvetetten, hiszen Füleken a mai napig dízelvontatás van) 13 évnyi munka után egészen északra, Děčínbe került 1972 júliusában. Innen 1976-ben került el, a nem túl messzire lévő Lovosicébe, ahonnan 1979-ben visszakerült Děčín fűtőházába. Itt már a napi forgalomban ugyan már nem vett részt, de az állományból nem törölték, 1981-ig üzemképes járműként tartották számon. Ekkor sem lett az enyészeté, hanem múzeumi kiállítási tárgyként élt tovább, Rakovníkban. 2003-ban České Velenicében felújításra került, kapott egy új szerkocsit: az eredeti 932.323 helyett a 932.394-est, amely korábban a 475.111-é volt. 2009 óta a Česká Lipa fűtőház gondos kezei vigyázzák és nosztalgiavonatok továbbítására használják. 2020. szeptember 12-én több irányba útra kelt a nagy gőzmozdony: reggel Praha-Veleslavín állomásra, dél körül Český Brodba, délután pedig Lysá nad Labembe.
Igazi ritkaság volt a gőzmotorkocsi, nagyon sok embert érdekelt.
A jobb oldalon álló vonat S3-as jelzéssel közlekedettJungbunzlau Mladá Boleslav felé
A jobb oldalon álló vonat S3-as jelzéssel közlekedett
A gőzhajtás másik végletét a jóval kisebb méretű, ám annál izgalmasabb M124.001 pályaszámú gőzmotorkocsi képviselte. A szerkezet önmagában is érdekes, pláne működésben közben látni. A századfordulón felmerült az igény a kis tengelyterhelésű motorkocsikra, ám akkoriban még a megbízhatóan üzemelő belsőégésű motorok elterjedésének hiányában a meglévő technikát házasították a kéttengelyes kocsival. Az 1903-ban épült jármű teljesítménye a gyártáskor sem volt túl acélos, ezért már 1905-ben másik kazánt és nagyobb gőzhengereket kapott. Elképesztő teljesítményekről továbbra sem beszélhetünk, hiszen 36 kW a legnagyobb teljesítménye, ehhez 50 km/h legnagyobb sebesség társul. Persze a viciniális vonalakon a korban többre nem is volt szükség, a kifejezetten helyi érdekű vasútvonalakon ez is elég volt.
Talán a véletlenül alakul így, de a vákuumfékes gőzmotorkocsi mindig a Rhätische Bahn standja mögül indult
A vákuumfékkel felszerelt jármű a Masarykovo nádraží és Praha-Dejvice állomások között négy fordulót, valamint a prágai fejpályaudvar és a Negrelli-viadukt közepéig tovább három fordulót teljesítettek. A maga nemében is különleges technikára hatalmas érdeklődés mutatkozott, minden indulás teltházas volt, annak ellenére, hogy ez csak külön jeggyel volt igénybe vehető.
A gyerekeknek persze a Thomas a gőzmozdony című sorozatból Toby jut eszébe, pedig ő a GER Class 53-ról lett mintázva
Az eredeti pályaszámon felül – a lehetőségekhez mérten elrejtve – az UIC-szabványos is szerepelt a gőzmotorkocsin
Természetesen nagyobb kapacitású járművek is közlekedtek a napon. A Békapofák napi forgalomból történő kivonásáról a RegionalBahn oldalán többször is írtunk (itt, itt, itt, itt, itt és itt), sőt, még portrécikk formájában is bemutattuk, amely folyamat nem volt rövid, sőt. A sokáig Prága elővárosi közlekedését hosszú ideig meghatározó jármű természetesen nem maradhatott ki a programból. Rendkívül sebesvonatként közlekedett egész nap Prága és Český Brod között, ügyelve arra, hogy a mindössze 100 km/h végsebességű jármű a menetrend szerinti vonatokat ne tartsa fel. A külső végállomáson jellemzően 30-40 perc idő állt rendelkezésre, hogy mindenki elkészíthesse a maga fényképét a járműről kívül és belül. Maga a szerelvény nem csak Csehországban népszerű, a 2018-as kassai Rušňoparáda rendezvény keretében még utasokat is szállított Poprádról Kassára. Jellegzetes hangjával, különleges formájával továbbra is rendkívül népszerű.
Český Brodban bőven volt idő fotózkodni: minden körben volt 30-40 perc és az időjárás is kedvező volt
A villamos vontatás másik képviselője, a Prágában kissé tájidegen, éppen ezért különlegességnek számító, itthon Pantográf becenéven ismert 460-as sorozatú motorvonat volt – korábbi portrécikkünk ide kattintva olvasható. A jellegzetes hangja miatt helyi zsargonban Tornádo nevű motorkocsik főleg Brno, Ostrava, Olomouc; valamint Szlovákiában Kassa és Eperjes környékén találhatóak meg a legnagyobb számban. Az eredetileg kétáramneműre tervezett, ám később az egyszerűség okán két különböző sorozatként létező (460-as az egyenármú, 560-as a váltakozóáramú) járművek a 2000-es évek elejéig elvétve ugyan előfordultak a cseh főváros környékén, aztán a CityElefantok érkezésével vidékre szorultak. A 460.079-es és 460.080-as motorkocsik közé sorolt két betétkocsival közlekedő szerelvény északi irányban hagyta el a fővárost, háromszor a Békapofák utolsó fellelési helyéül szolgáló egykori S41-es vonal északi végállomásáig, Roztoky u Prahy állomásig. Két indulás azonban tovább, a 9 kilométerrel távolabbi Libčice nad Vltavou állomásig közlekedett.
A Tornádo még a Békapofánál is nagyobb érdeklődést váltott ki a vasútbarátokból
Amíg van 3 kV, a 460-asok mennek. A Moldva partján azonban régóta nem járt a jellgzetes hangú motorkocsi.
Egy napra nem matricázzák át a szerelvényt, így az olomouci közlekedési szövetség, az ODIS grafikai elemei és tájékoztatói szerepeltek a Tornádon
A nagyvasúti programokon felül a városi közlekedésben is feltűntek régebbi járművek. Az 1972-ben végleg felhagyott és a városi autópálya építése miatt mára nyomtalanul eltűnt Těšnov nádraží helyén lévő hurokból indulva a Masarykovo nádraží, a Vencel tér, a Národní třída és Hrad (Vár) érintésével közlekedő 42-es viszonylaton, a 349-es pályaszámú, 1915-ben épített, kéttengelyes, Ringhoffer által gyártott villamos közlekedett, a 41-es (korábban 91-es) városnéző viszonylatról ismert összeállításban, pótkocsival. Csak halkan jegyezzük meg, hogy a kontroller mögött Prága talán egyik legismertebb villamosvezetője, Karolína Hubková [Vobořilova], azaz Tramvajačka ténykedett.
A buszos fronton két, prágai buszos rendezvényekről elmaradhatatlan szereplő tevékenykedett: egy 1977-es Karosa ŠD 11-es, valamint egy korábban Strakonice városában, majd 2007-ig Táborban szolgált Ikarus 280.08-as. A két busz közösen 20 perces követésben egy kisebb kört írt le a belvárosban a Masarykovo nárdažítól indulva, kétszer keresztezve a Moldva folyót
A buszos fronton két, prágai buszos rendezvényekről elmaradhatatlan szereplő tevékenykedett: egy 1977-es Karosa ŠD 11-es, valamint egy korábban Strakonice városában, majd 2007-ig Táborban szolgált Ikarus 280.08-as. A két busz közösen 20 perces követésben egy kisebb kört írt le a belvárosban a Masarykovo nárdažítól indulva, kétszer keresztezve a Moldva folyót
Szintén közönségkedvenc: Ikarus 280-as Prága utcáin
Az Ikarus mellett cseh gyártású nosztalgiabusz is szerepelt
Elsőre nehéz lehet megmondani, hogy a busz eleje vagy hátulja lett lefényképezve, szerencsére az ajtók elhelyezése segít a tájékozódásban
A metrós program ezúttal a koronavírus miatt ugyan elmaradt, igazodva a cseh egészségügyi tárca ajánlásaihoz. Az eredeti tervek szerint a B metró vonalán közlekedett volna Florenc és Nové Butovice között óránként egy eredeti állapotban megőrzött 81-717-es szerelvény.
Összességében kitűnő volt a hangulat, a kora őszi időpont ellenére az időjárás is szerencsésen alakult, remélhetőleg ez nem lesz másként a hamarosan sorra kerülő, tavasztól október elejére átszervezett buszos nap esetén sem. Persze csak akkor, ha a koronavírus-járvány mindezt megengedi.
Végezetül pedig néhány évforduló, ami a 2020-as évben esedékes:
- 205 éve született Jan Perner, cseh vasútmérnök (1815. szeptember 7.).
- 190 éve indult az első lóvasút Bruska és Lány között (1830. május).
- 175 éve nyitott meg a Masarykovo nádraží (1845. augusztus 20.).
- 175 éve érkezett az első vonat Olomoucból Prágába.
- 175 éve hunyt el Jan Perner (1845. szeptember 10.).
- 170 éve adták át a Negrelli-viaduktot (1850. június 1.).
- 170 éve indult el az első vonat Prágából Kralupy nad Vltavouba.
- 145 éve nyitott meg a Těšnov nádraží (1875. május 10.).
- 145 éve indult a lóvontatású „villamos” közlekedés Prágában (1875. szeptember 23.).
- 115 éve szűnt meg a lóvontatású „villamos” Prágában (1905. május 12.).
- 40 éve adták át a második északi irányú vasúti hidat Prágában Libeň és Holešovice között.
- 35 éve nyílt meg Praha-Holešovice állomás.
- 35 éve bontották el a Těšnov nádraží maradékát. A pályaudvar bezárására 48 éve, 1972-ben került sor.
- 30 éve kapta vissza nevét a Masarykovo nádraží, előtte 45 évig Praha-střed nevet viselte.
Mellár Marcell