A koronavírus-járvány miatti határlezárások sajátos problémákat okoztak számos, kelet-európai vendégmunkásokra támaszkodó nyugat-európai országban. Angliában az eper akart a földön maradni, míg Ausztria az egészségügyben dolgozó román állampolgárokat szerette volna átemelni Magyarországon. Volt légihíd is, de mi inkább a lezárva közlekedő korridorvonatokat néztük meg - melyek amúgy szintén a bécsi repülőtéren landoltak.A cím ne vezessen félre senkit, természetesen nem a majd 30 éves múltra visszatekintő, Brassó latin nevéről elnevezett Budapest-Brassó nemzetközi vonatról lesz ma szó (amely, tegyük hozzá, hivatalosan sosem volt expressz), hanem valami egészen másról. A koronavírus-járvány miatt lezárt határok számos fennakadást okoztak az európai munkaerő-áramlásban – sok ország lakossága most döbbenhetett rá, hogy az olcsó kelet-európai munkaerő milyen fontos szerepet játszik egyes szektorokban. Nyugati szomszédunk is így járt: bár a mezőgazdasági idénymunkát még sikerült valahogy megoldani magyar munkaerővel (a határmenti ingázást munkáltatói igazolással engedték), az egészségügy képzett munkavállalóit nehéz hirtelen pótolni. A probléma leginkább a középszintű végzettséget igénylő munkakörökben csapódott le, ott is leginkább a kétheti-havi turnusokban jövő és az érintett családnál lakó, házi betegápolást végző ápolóknál. Az osztrák tartományok kormányai vészmegoldások után néztek, így több Nagyszeben–Bécs charter repülőjárat is közlekedett, majd májusra beindult a heti kétszeri Temesvár–Bécs „korridorvonat" (a fogalomról lásd keretesünket). Ezt Burgenland és Alsó-Ausztria kormányai rendelték meg a tartományaikban dolgozó munkavállalók szállítására. Az első járat május 9-én indult (akkor még üresen) Bécsből, majd 11-én reggelre ért vissza a császárvárosba. Ezt követően egészen május 28-ig minden hétfőn és csütörtökön érkeztek Bécsbe a vendégmunkásokat szállító vonatok. A szerelvény egy 10 kocsis, fekvőhelyes kocsikból kiállított vonat volt - a járművek felét az ÖBB, másik felét a román CFR adta. A vonatok Magyarország területén mindkét irányban éjszaka haladtak át és csak szolgálati célból, vontatójármű-csere és személyzetváltás miatt álltak meg Lőkösházán, Ferencvárosban, és Hegyeshalmon. Alábbi fotóinkon már osztrák területen örökítettük meg több alkalommal az alkalmi „Corona-expresszt".
A vonat ausztriai közlekedése elég egyedire sikerült, hiszen a 7:08-as bécsi érkezést a bécsi főpályaudvar autórakodó részén (Wien Hauptbahnhof Autoreisezuganlage), egy peron nélküli vágányra tervezték be, ahol a szerelvény végére is gépet kötöttek. A vonat ezután 7:37-kor a két vontatójárművel, immár irányváltás után kihaladt a bécsi nemzetközi repülőtérre (érkezés 8:00), ahol elvégezték az utasok „járványügyi beléptetését" – itt ugyanis helyben volt lehetőség két-három órás határiődvel polimeráz láncreakción (polymerase chain reaction, PCR) alapuló molekuláris biológiai vírustesztet végezni. A szerelvény nagyjából egy órás várakozást követően, 9:05-kor rajtolt el a repülőtérről és tért vissza a bécsi műszaki bázisra. Vagy ahol éppen elfért – a rendkívüli menetrend miatt megtelt tárolóvágányok okán több Nightjet-szerelvény táborozik például a klederingi rendezőpályaudvar különféle szélső vágányain.
Május 14-én hétfőn a kora reggeli szemerkélő esőben érkezik a második különvonat Bécsbe, az Ostbahn Grillgasse megállóhelyénél hasít a Hauptbahnhof előtti utolsó kilométereken. A reggeli csúcsban befutó különvonatot a 26018-as vonatszámon közlekedő Bruck an der Leitha [Királyhida]–Wiener Neustadt [Bécsújhely] személyvonat és a mögötte pár perccel Wulkaprodersdorf [Vulkapordány]/Fertőszentmiklós felől érkező REX7908/REX2608 közötti pár perces résbe passzírozták be a Bécs előtti szakaszon
Ez meg mit keres itt? A Kaiserebersdorf állomás kezdőponti végén lévő bújtatásból kúszik elő a fenti képen látott chartervonat, már irányváltás után, útban a végcél felé. A repülőtéri vonalon békeidőben nem jár éjszakai vonat
A vonat második fele: öt darab CFR kusett...
...hátul pedig az előbb még elől látott 1216 238 pályaszámú ÖBB-Taurus
A hét ellenfényes képe rovat győztese, de dokumentumértéke mindenképpen van: a harmadik chartervonat hasít Bruck an der Leitha határában az Ostbahnon Bécs felé május 18-án kora reggel, élén az 1116 086-os géppel
A negyedik vonat május 21-én már a repülőtéri vonalon, Mannswörth megállóhely közelében került lencsevégre, az 1116 180-al az élen; itt már végre a fényviszonyok is összeálltak a fotózáshoz...
9 óra után pár perccel, tűpontosan hasít a repülőtéri állomásról a bécsi tárolóra az üres szerelvény az ÖMV schwechati finomítója közelében. A képen a vonat román kocsikkal kiadott eleje...
...itt pedig a hátulja, az imént látott 1116 180-al. A mozdony-szendvics oka a körüljárás megspórolása a repülőtéren; egyébként a bécsi repülőtérre közlekedő, nem-Railjet szerelvénnyel kiadott belföldi vonatoknál is ezt a szendvics-megoldást alkalmazták a repülőtér és a főpályaudvar között pár évig. A mostani menetrendben minden repülőtéri kiugrós vonat Railjettel kerül kiadásra
Az a fránya időjárás... bár itt legalább ellenfény nem volt! Május 25-én a korábbi ellenfényes reggeli kép helyszínén, Bruck an der Leitha [Királyhida] határában dönget az 1116 126-os az ötödik chartervonattal Bécs felé. Az esős május nem kedvezett a Corona-expressz fotózásának az osztrák oldalon. A jobb oldalon ellenirányban közlekedő Talent a REX2611 vonatszámon közlekedő Wien [Bécs]–Wulkaprodersdorf [Vulkapordány] szerelvénye
Korridorvonat
Manapság már nem kifejezetten gyakori megoldás a korridorvonat, sok olvasó talán most találkozik vele először. A koncepció lényege, hogy egy vonat ugyanazon vagy két eltérő ország területén fekvő állomások között egy második (vagy harmadik) ország területén át közlekedik, határ- illetve vámvizsgálat, azaz jogi értelemben az utasok beléptetése nélkül. Egyik megoldása az utasforgalmi megállás nélküli közlekedés, mely személyvonatoknál „lezárva" történő közlekedést jelent, utasok fizikailag sem szállhatnak le és fel a vonatról/ra. Az egyik ma is élő és nagy forgalmú ilyen korridor a Salzburg–Rosenheim–WörglKufstein útvonal, ahol a két osztrák állomás (Salzburg és WörglKufstein) között német területen haladnak az osztrák belföldi vonatok - erre azért van szükség, mert a tisztán belföldi Bischofshofen–Zell am See–Wörgl vonal részben egyvágányos, hosszabb és végső soron sokkal lassabb is. Szigorú értelemben véve korridorvonatok a Liechtenstein területén megállás nélkül áthaladó osztrák-svájci forgalmú nemzetközi vonatok Feldkirch és Buchs SG között, bár itt a gyakorlatban már emberemlékezet óta nincs határellenőrzés, ráadásul az ország vámunióban van Ausztriával. A 2013/2014-es menetrendi idényig Innbsruck és a kelet-tiroli Lienz között is volt megállás nélküli, Olaszországon át tranzitáló korridorvonat.
A másik lehetőség („puha korridor?") az, amikor a tranzitutasok beléptetése elmarad, de a vonat megáll a tranzitált ország területén és ott lehetséges a le- és felszállás (ezesetben már ki- és beléptetéssel). Ilyen Sopron helyzete a Deutschkreutz [Németkeresztúr]–Wulkaprodersdorf [Vulkapordány] vagy Wiener Neustadt [Bécsújhely] vonalon, itt a város mérete és utasforgalma miatt mindig is volt valamiféle fel- és leszállási lehetőség. Magyarország területén amúgy nem sok elvi lehetőség van korridorvonatra, így nem is volt jellemző az ilyesmi. A soproni példán túl az Ipolytarnóc–Nógrádszakál szakasz jöhet leginkább szóba, ám itt szlovák belföldi forgalomban csak tehervonat jár, személyvonat nem.
Az Európai Unió és a Schengeni Övezet a legtöbb ilyen megoldást okafogyottá tette, vagy legalábbis a gyakorlatban nem vesszük észre a létüket. A járványhelyzet viszont ismét megmutatta, hogy jogi értelemben hol annak még ilyen megoldások, illetve a Temesvár és Bécs között közlekedő vonatokkal egy egészen extrém hosszúságú példát is hozott.
Ráadás: repülőtér, ahogy soha nem láthatjuk – a bécsi nemzetközi légikikötő 1-es terminálja igen szomorú látvány nyújtott így kihaltan 2020. május 21-én
Magyarics Zoltán
