A nagyobb városok belvárosi közlekedését rengeteg tényező befolyásolja. Számtalan történelmi és kulturális oka van, hogy melyik városban milyen eszközök szolgálnak a helyváltoztatás alapjául. A cseh fővárosban – különös tekintettel Staré Město, Nové Město, Malá Straná, Hradčany, Karlín és Holešovice városrészekre – a villamosoké a főszerep, azonban közúti vasúti járművek sajátosságai miatt csak meghatározott útvonalakon tudnak közlekedni, így a kiszolgált terület – még a szerteágazó vágányhálózat ellenére is – korlátozott. Prágában is felmerült az igény a területi lefedettség növelésére, azonban a rendelkezésre álló járművek 11-12 méteres hosszukkal (Karosa B731, Karosa B732, Karosa B931, Karosa B951, Karosa Citybus 12M) nem voltak alkalmasak a város és a kerület vezetése által megálmodott útvonalra.
A turisták nap mint nap láthatták, de a szerepét aligha ismerték: a 192-es vonalán közlekedő egyik Solaris Urbino kocsi várja a szabad jelzést a Malostranské náměstí végállomásnál 2017 nyarán
Az első midibuszos belvárosi vonal a 291-es (ma 148-as) volt I.P. Pavolva és a Kalovo náměstí között, az Ikarus E91-essek érkezése után nem sokkal, 2003. áprilisában. A második ilyen vonal a cikkünk fő tárgyát is képző, a Szent kegyelmes nővérek kórháza utasforgalmát kiszolgáló, egykor 292-es, most 194-es jelzésű autóbuszvonal. A kórház már 1837-ben megnyitotta kapuit, ám 2010-ig csak gyalogosan, később személyautóval és (természetesen) mentőautóval lehetett megközelíteni. 2010. január 13-án indult el az első 292-es autóbusz, a kórház keleti oldalán található parkolójából nem túl hosszú útjára, ugyanis az első időszakban csak a Malostranské náměstí-ig közlekdett, majd onnan vissza a kórházhoz, a teljes útvonal alig volt több mint két kilométer. A parkolóban elektromos töltőállomás is kiépült, hogy a kifejezetten a vonalra vásárolt két darab BredaManarinibus Zeus M200E elektromos busz töltődni tudjon, ám a járművek a járat tervezett megnyitására nem érkeztek meg, így eleinte csak Ikarus E91-esek látták el a szolgálatot. A magyar gyártású midibuszok később is sűrűn megjelentek a vonalon, az elektromos járművek ugyanis csapnivaló rendelkezésre állást teljesítettek, így később volt hogy ismét dízelmotoros buszok, SOR BN 8,5 vagy Solaris Urbino 8,9 LE volt kiadva. 2015. október 5-én aztán a 292-es viszonylat megszűnt, helyét a Florenc metróállomástól érkező 194-es vette át, 294-es jelzéssel. A meghosszabbított vonal azonban nem volt hosszú életű, 2015. április 7-től ismét az eredeti 194-es (Florenc és Staroměstská metróállomások között), 30 percenként, de már új szolgáltatóval, a DPP helyett az About Me s.r.o. járt rajta különböző Iveco Daily alapú mikrobuszokkal. A Petřiny oldalában található kórházhoz pedig a korábbi 292-es útvonalán, de 192-es jelzéssel közlekedtek az autóbuszok, némileg ritkábban 15 helyett 20 percenként, így egyetlen midibusszal kiadva.
A T3-asok formája örök, a Solaris viszont – úgy tűnik – a múlté lett a Malostranské náměstí környékén a belvárosi midibuszos viszonylatok összevonásával
A legújabb kor 2019. december 1-én kezdődött a vonalak életében, amikor ismét a kórház és Florenc metróállomás között közlekedett, immár 194-es jelzéssel.
Az útvonal szinte végig nagyon szűk utcákban vezet, kivéve a Mánesův most mintegy 250 méterét irányonként. A Malostranské náměstí-t délre elhagyva a vonal egyetlen utcasaroknyit még a villamosvágányokon közlekedik, majd felkanyarodik a kórház felé, ahol azonban számos érdekesség éri az arra tévedőket. Az autóbusz először még a Šporovka megállóhely előtt megáll, ahol egy katona egy tükörrel körbenézi a járművet – az adott napon először arra járó buszokat teljesen átnézik –, ugyanis több fontos nagykövetség – az amerikai és a német – előtt is elhalad a vonal.
A Vlašská utcán kapaszkodik felfelé a Florenc felől érkező kisbusz
Ellenkező irányban sem jobb a helyzet: a macskaköves, hangulatos utcán a busz elől kénytelenek az autók is félrehúzódni
Ottjártunkkor az jármű vezetője egy – a Florenc metróállomás melletti Billából beszerzett – tábla csokit is átnyújtott az egyik katonának. Utóbbiról nem tudjuk, hogy a napi rutin része és ez ára hogy felmehet a busz vagy csak szívesség teljesítése volt, mindenesetre kedves gesztust láthattunk. A vonal
pesti Moldvától keletre eső oldalán szintén szűk utcák a jellemzőek, ha valaki autóbusszal szeretne az Orlojtól a B vagy C metrókhoz eljutni, neki szintén a 194-es buszt kell választania. Budapesti szemmel rendkívül szokatlan a 8 méter alatti, kéziváltós, teherautó-alapú mikrobuszok belvárosi közlekedése, hiszen itt még a legszűkebbnek tartott 15-ös autóbusz vonalán is elférnek a 12 méteres autóbuszok, de a Budai Várban közlekedő 16-os és a Citadella környékén közlekedő 27-es vonalon is 8,5 méter körüli autóbuszok közlekednek.
A végállomási megálló a kórház udvarán van. A parkolóban megforduló busz a fal mellé húzódva várja ki a bő negyedórát az indulásig
Elsőre nem gondolná az ember, de az ott bizony egy hivatalos, bárki számára elérhető buszmegálló! Esőbeálló nincs, viszont egyedi tető és magasított peron a kerekesszékes utasoknak van
A kifordulás a parkolóból a Vlašská utcára meglehetősen bravúros művelet, nem véletlen, hogy ide csak kisbuszok járnak. Egy közel 9 méteres Solaris is karcosan fért el itt
(fotók: Halász Péter)
