Egyre több városban kezdik pedzegetni, hogy a tömegközlekedés vonzóvá tételének egyik megoldása az, hogy az éves bérletet mindösszesen napi egy euróért adják, ezzel az olcsósággal csábítva az autósokat a közlekedési mód megváltására. De nem mindenki szerint.
A Münchner Verkerhrs und Tarifverbund, az MVV vezetője szerint közel sem biztos, hogy a napi egy euróért számított éves bérlet bevezetése oldja meg a tömegközlekedés problémáit, közvetve pedig a városok közlekedési gondjait. Bernd Rosenbusch szerint az osztrák fővárosban bevezetett példa bár valóban jelentős árcsökkentést jelentett az éves bérlet esetében és ez komoly vásárlószám-növekedést hozott, a gondokat ez a megoldás nem oldja meg önmagában. A szakember a Der Tagesspiegel című napilap szerint azért is említette meg ezt a gondolatot, mert több német város vezetése is kacérkodik a gondolattal, hogy ilyen módon próbálja meg a tömegközlekedésre átterelni a most még autóval közlekedő városlakókat. Rosenbusch szerint Bécsben is annyi történt, hogy a meglévő utasok közül többen választották az éves bérletet a havi vagy egyéb tarifatermékek közül, új ügyfelet nem nagyon hozott a megoldás.
Berlinben is napirenden van az évi 365 euróba kerülő bérlet bevezetése – de vajon önmagában ez megoldás lehet a közlekedés bajaira? Az MVV főnöke szerint nem, komplex rendszerben kell gondolkodni és nem csak a populista árcsökkentést végrehajtani
(fotók: Halász Péter)
(fotók: Halász Péter)
A bajorországi szakember szerint a megoldást inkább a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a parkolódíjak jelentősebb emelése jelentheti, hiszen ez az, amivel a gépkocsiforgalmat a városok belsejében csökkenteni lehet szerinte. A mindenki számára évi 365 euróba kerülő bérlet azonban financiálisan nem fenntartható, szerinte csak egy szűk kedvezményezetti kör, leginkább diákok számára lehet megadni.
A téma Berlinben is előkerült: itt arra jutottak, hogy a szociáldemokraták javasolták a 365 eurós éves bérlet bevezetését, de ez a közlekedési szolgáltatónak, a BVG-nek összességében további 160 millió eurós támogatást kellene nyújtani a jelenlegi értékesítési számok mellett minden évben. (Az AB zónára érvényes éves bérlet 728 vagy 761 €; az ABC zónára, tehát Berlin elővárosaira is érvényes éves bérlet egyben kifizetve 961, havi részletekben fizetve 992 euró jelenleg.) A helyzet az, hogy jelenleg a város kormányzó főpolgármestere, Michael Müller azt vizsgálja, hogy a szövetségi kormányzati forrásokból milyen módon lehetne pótolni az esetleges hiányt. Berlinben a sajtóhírek szerint viszont nincs szó arról, hogy a parkolási díjakat emelnék, sőt, a teljesárú bérlettel utazók éves bérletének olcsósítása mellett a diákoknak ingyenesen adnák közlekedési lehetőséget a német fővárosban.
Budapesten a 2019 őszi önkormányzati választások után egyelőre csak gondolatkísérlet szintjén felmerült az éves bérlet árának „napi 100 forintra” való módosítása, csökkentése. Ez a jelenlegi, természetes személyeknek szóló 114000 forintba kerülő utazási okmány árának drasztikus csökkentését jelentené, hiszen eme elv mentén 36500 forintba kerülne az éves bérlet Budapesten. Kérdés, hogy az így kieső bevételeket milyen módon pótolná a városvezetés vagy az állam? Ráadásul többletforrásokat is maga után húzna a megoldás a várhatóan jelentősen megnövekvő utazási igények kielégítése miatt.
Halász Péter