Első olvasatra úgy tűnhet, hogy a magyar vasúton utazók újabb öt évig korlátozottabb mértékben érvényesíthetik az őket megillető jogokat. Második olvasatra is így van, de 2024-től mindenképpen változásra lesz szükség.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2007. október 23-án elfogadta az 1371/2007/EK számon nyilvántartott rendeletet, amely a vasúti utasok jogairól és kötelezettségeiről rendelkezik. A rendelet indoklása szerint az utas jogilag gyengébb fél és a jogainak érvényesíthetőségét biztosítani kell. Ugyanitt olvasható, hogy a COTIF-egyezmény már 1980 óta szabályozta ezt a kérdéskört a nemzetközi utazások területén és ennek mintájára alkották meg az Európai Unió területére vonatkozó egységes szabálykörnyezetet. A szabályozás bevezetésére 24 hónapot biztosítottak, ezért itthon 271/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet néven vált hatályos jogforrássá – kihasználva a biztosított határidőt.
Természetesen nem lett teljesen egységes a szabályozás, mert az EU-rendelet 2. cikk (4) értelmében a belföldi szolgáltatások tekintetében engedélyezte, hogy átmenetileg öt évre – melyet kétszer legfeljebb öt évvel meg lehet hosszabbítani – néhány alapvető jogot kivéve korlátozottan alkalmazzák a tagországok. A magyar jogszabályalkotók ezt kihasználva gyakorlatilag csak a kötelező pontokat emelték be a hazai jogrendbe, ami már a maga idejében is visszalépés volt a korábbi állapothoz képest. Ki emlékszik még az IC-k 15 perc feletti késése esetén járó kompenzációra, ami az egységes szabályozás miatt 30 perces alapértékre változott? Lehetőség pedig lenne az előírtnál szigorúbb feltételekre, csak a minimumot sem tudják/akarják betartani.
Ettől sokkal kevésbé fájó, de egyesek által máig emlegetett változás volt a poggyászkezelési szabályok változása, ami miatt a MÁV-csoport gyorsan meg is szüntette ezt a szolgáltatást és a paklikocsikat többnyire kerékpárok vagy vitatható módon mozgásában korlátozott utasok szállítására használják.
Akadálymentesség terén bőven volna hova fejlődni, mert a vasút csak rendszerben képes erre. Szemeretelep 2017-ben újjáépített peronja annak ellenére lett mindössze 30 centiméter magas, hogy már akkoriban is jártak menetrend szerint alacsonypadlós szerelvények a vonalon. Hogy ez mennyiben felel meg 2024-től az EU-s szabályozásnak, arról vannak elképzeléseink.
A fősodratú média leginkább azt emelte ki, hogy a 60 percet meghaladó késés esetén továbbra sem jár étel és ital, adott esetben éjszakai szálláshely, de a különleges törődést igénylő utas (ide értendőek a bármilyen fogyatékossággal, illetve csökkent mozgásképességgel rendelkező személyek) különös igényeire sem kell figyelmet fordítani. Azt csak néhol emelték ki, hogy az utóbbi utascsoportok esetében az állomások és a szerelvények hozzáférhetőségére az utazás megkezdése előtt és után sem vonatkozik a magyar szabályozás, tehát egy kizárólag lépcsőkön megközelíthető állomás, peron vagy szerelvény esetében sem élhet panasszal az utas. Ezzel gyakorlatilag a fentebb említett, poggyászkocsiban utaztatás is szabályosnak minősül.
Az már elsikkadt, hiszen további keresést igényelt volna, hogy a belföldi, felármentes utazás során elméleti szinten nem kell tájékoztatni az utasokat semmilyen az utazással összefüggő eseményről, a megállás rendjéről, a késésről, átszállásokról valamint az elérhető szolgáltatásokról. természetesen ez a sokéves hagyományok miatt az állomásokon többnyire mégis megvalósul, mert mégis egyszerűbb a hagyományos módon tájékoztatni, mint azt figyelni, milyen vonat érkezik. Viszont a vonatok fedélzetén teljesen esetleges a tájékoztatás megvalósulása és annak színvonala tág határok között mozog, amennyiben mégis van automatikus tájékoztatás, nem lehetünk biztosak annak valóságtartalmában.
Áprilisban még az akkor már 10 hónapja nem közlekedő éjszakai buszt ajánlotta a FLIRT, miközben Kőbánya-Kispestre érkezve a jelenlegi metrópótláshoz kapcsolódó, a BKK által átadott szöveges tájékoztatást hallhattuk.
Továbbra sem kérhető majd belföldi, alapáras utazás esetében menetdíj-visszatérítés, mivel ezt is kivették a kötelezően teljesítendő pontok közül. A hazai jogszabály 3. § (3) hatályon kívül helyezése miatt még azokon az állomásokon kötelező teljesíteni az EU-s normát, ahol ez megvalósítható lenne.
Az utasoknak jelentős érvágást és a vasúttársaságoknak jelentős könnyebbséget hozott, a 128/2019. (V. 30.) Korm. rendelet első négy paragrafusa, mely a vészhelyzeti terv – ez rendelkezik többek között az utasok havariahelyzetben történő informálásáról és ellátásáról – elkészítéséhez a 2019. december 3-tól számított legfeljebb 90. napot rendelte, avagy 2020. március 2-ig kell kidolgozni egy meglehetősen komplex szabályozást. Amíg ez a szabályozás nem készül el, az utasok akár órákra is információ és ellátás nélkül hagyhatóak a hálózat bármely pontján.
Itt a piros, hol, a piros a MÁV-csoport előadásában.
A valóságban 23:54-kor is kell érkezzen egy vonat, de az nem szerepel a kijelzőn, így az utas 0 értékű információt kap. A nem látható vonat meg is érkezett menetrend szerint, de ezt csak a Vonatinfó térkép segítségével lehetett biztosra venni.
(fotók: Adorján Péter)
A valóságban 23:54-kor is kell érkezzen egy vonat, de az nem szerepel a kijelzőn, így az utas 0 értékű információt kap. A nem látható vonat meg is érkezett menetrend szerint, de ezt csak a Vonatinfó térkép segítségével lehetett biztosra venni.
(fotók: Adorján Péter)
Szintén a hazai jogszabály biztosít lehetőséget arra, hogy a magyar személyszállító vasúttársaságok a jegyértékesítési rendszereiket zárva tartsák külső felek előtt, ezzel hátráltatva vagy akadályozva a nemzetközi utazásokat. De nem is kell nemzetközi utazást venni, hiszen a GYSEV nem használja a MÁV-csoport JÉ nevű rendszerét és az abban kiállított jegyek érvényességéről is legfeljebb biomechanikus úton tud meggyőződni. A MÁV Nosztalgia jegyeit sem képes értelmezni másik vasúttársaság, bár ez főleg különvonatok esetében kevésbé problémás, viszont az egyszeri utas számára hátrányos megkülönböztetés.
Itt hívnánk fel a figyelmet, hogy a 2001/16/EK rendelet definiálja az átjárhatóság feltételeit, de ennek alkalmazására még mindig nincs felkészülve a magyar vasúti szakma. Számításaink szerint még 2024. december 4-ét követően is találkozunk majd korszerűtlen járművekkel a hálózaton, melyek többnyire továbbra sem lesznek hozzáférhetőek a különleges törődést igénylő utasok számára.
Adorján Péter