1990. október 3-án egyesült újra Németország – egészen pontosan az NDK tartományai beléptek a Német Szövetségi Köztársaságba. Ezzel lezárult a II. Világháború vége óta tartó megosztottság és megszállás, Berlin pedig a megosztottság szimbóluma helyett az ország fővárosa lett. Eközben gőzerővel zajlottak már az alig egy éve még elképzelhetetlen beruházások, az infrastruktúrák összekötése, újjáépítése az egykori határon. Ma már az egykori kettéosztottságra Berlinben is csak a műemlékek jelzések és a járműpark emlékezetet. A Német Egység Napja alkalmából egy képet hoztunk a berlini földalattiból, amin így vagy úgy, de rajta van Kelet és Nyugat és maga az egység is.
A berlini U2-es metróval tulajdonképpen maga lehet a megosztottság és az egység szimbóluma is: a II. Világháború után a város mindkét oldalán maradt belüle egy-egy szakasz, amit üzembe is vettek a helyiek. A kelet-berlini vonalrészen a Mohrenstraße (az NDK idején Thälmannplatz, majd Otto-Grotewohl-Straße) és a Pankow-i Vinetastraße között jártak a vonatok, míg nyugaton a Gleisdreieck és Ruhleben között maradt üzemben a vasúti pálya, igaz, később a Gleisdreiecknél a mágnesvasút vette át a helyét, míg a Wittenbergplatzig vezető vágányokat felhagyták és a Bülowstraße és a Nollendorfplatz között nosztalgiavillamos járt, míg az állomások különféle célokat szolgáltak.
Képünkön a 1089-es pályaszámú GI/1E sorozatú metrókocsi látható: a ma négy részes egységekbe sorolt és sokszor felújított járműveket a budapesti HÉV-ek nagy részét is jegyző VEB Lokomotivbau Elektrotechnische Werke „Hans Beimler“ Hennigsdorf (LEW) gyártotta 1974 és 1989 között a berlini kisprofilú vonal számára, kiváltandó a még a II. Világháború előtt épített járműveket, amelyek 1989-ig azért még szolgálatban maradtak. A rendszerváltás után a BVG-hez került kocsik a mai napig jellemzően az U2-es vonalon járnak, a flotta egy részét pedig a BVG Észak-Koreába, a phenjani metrónak adta el. A maradék járműveket korszerűsítette és bár úgy volt, hogy az ezredforduló környékén már megválnak tőlük, 2004-ben újabb korszerűsítésről döntöttek. A típus 2015 óta előfordulhat az U1-es vonalán is, bár ez meglehetősen ritka eseménynek számít, vágányzárak, terelések idején akad rá példa.
Érdekesség, hogy a G sorozatú metróból rendelt az athéni metró (Αττικό Μετρό) is a pireuszi. Az első, G-II sorozatú szériát eladták Észak-Koreába a berlini kocsikkal együtt, a G-III-as sorozat viszont relatíve sikeres volt, igaz, a nyugat-német MAN-el közösen építette őket a LEW.
Érdekesség, hogy a G sorozatú metróból rendelt az athéni metró (Αττικό Μετρό) is a pireuszi. Az első, G-II sorozatú szériát eladták Észak-Koreába a berlini kocsikkal együtt, a G-III-as sorozat viszont relatíve sikeres volt, igaz, a nyugat-német MAN-el közösen építette őket a LEW.
Az eredetileg keleti járműről készült kép helyszíne viszont bőven Nyugat-Berlinben van: az Olympiastadion állomás mellett fekszik a kisprofilú hálózat kocsiszínje és karbantartó bázisa, míg a közelben a Hertha BSC otthonául is szolgáló, de számos más sporteseményt, koncertet is befogadó Olympiastadion, az 1936-os berlini olimpiára épített létesítmény terül el. Békeidőben itt legfeljebb csak a ritkán nyitva tartó U-Bahn Museum nyújt látnivalót a park mellett, de rendezvények idején komoly utasforgalommal kell megküzdenie az állomásnak – a terület déli oldalán lévő S-Bahn állomással együttesen.
Halász Péter
