Vajon valóban rosszul döntött a MÁV-START és olyan vonatokat vásárolt, amelyek nem férnek el a hálózat több pontján – vagy csak éppen egy részinformáció félremagyarázásától zeng a hazai média? A RegionalBahn gyors hírmagyarázata a KISS-ek és az alagút kapcsán.
A – mondjuk így – népszerű média felkapta a hírt, hogy a MÁV-START számára rendelt Stadler KISS motorvonatok „túl nagyok”, nem férnek be a Déli pályaudvar és Kelenföld közötti alagútba. Ez önmagában igaz, ám szakmai médiumként fontosnak tartjuk pontosítani a széleskörűen felkapott információkat. Tegyük hozzá: a MÁV-START cáfolta, hogy olyan vonalakon járnának a KISS-ek, ahol erre nincs lehetőség.
Egyrészt a Déli pályaudvar előtti alagút kicsi, az 1980-as évek végén történt villamosításkor is speciális megoldásokat kellett alkalmazni a felsővezeték elhelyezése érdekében. Ám a gőzöskorszakból itt maradt alagút sem faragható egyszerűen a végletekig, pláne nem ingyen. Ennek ellenére a vasúti szabványoknak megfelelő járművek elférnek benne – mindösszesen arról lehet szó, hogy a felsővezeték, mint szokatlanul alacsonyan lévő eszköz valóban veszélyesen közel lehet az ott közlekedő magasabb járművekhez.
A Berlin-Spandauba érkező emeletes ingavonaton jól látszik, hogy a régi, szögletes tetőívvel bírő betétkocsik, amelyeket még a DR számára építettek (majd többször jól átépítettek) a G2-es szelvény szerint készültek, míg a vonat végén közlekedő, az 1990-es években épített vezérlőkocsi ívesebb emelettel bír és az UIC 505-1 szerinti előírásoknak felel meg – miközben a járművek magassága azonos
(fotó: Halász Péter)
(fotó: Halász Péter)
Járt persze a Déli pályaudvaron is 2006-ban emeletes vonat – akkor a DB Regio emeletes ingavonata volt itt és be is fért az alagútba. E kocsik a Szövetségi Vasúti Hatóság, az EBA (Eisenbahn Bundesamt) „belföldi” szabályai szerinti előírásoknak megfelelnek, a G2-es szerkesztési szelvénybe beleférnek. Ez némileg keskenyebb az emeleti részen, mint az UIC 505-1-es számú döntvényében szereplő előírás. Látszólag persze az UIC 505-1-es szelvény kisebb, ám a tetőívek kapcsán megengedőbb, mint a G2-es szelvény, amely alapvetően a szűk alagutak, hegyi vonalvezetésű pályák miatt is alakult így.
Balra az UIC 505-1 szerinti, G1-es szelvény és méretei – jobbra pedig a G2-es szelvény. Összességében magasabb lehet a vonat, de a tetőívek miatt sokkal kényelmetlenebb megoldásokkal kell számolni ennél a változatnál
(grafika: Wikipedia)
(grafika: Wikipedia)
A MÁV-START motorvonatai az UIC 505-1-es döntvény előírásainak megfelelőek, elférnek mindenütt a hálózaton, ahol az UIC szabvány szerinti űrszelvény adott. Így nem a MÁV-csoport vagy a gyártó hibázott, mindösszesen a hálózaton áll fenn néhány történelmi adottság: többek között a Déli pályaudvarnál, illetve a hálózat még néhány marginális pontján, ott, ahol alapvetően vagy nem is tervezett a KISS-ek közlekedtetése vagy pedig eleve nem is lehetséges villamosítás híján. Persze, azért azt se felejtsük el, hogy a balatoni forgalom is felmerült a KISS-ek közlekedtetése esetén, ahol kézenfekvő ugyan a Déli pályaudvar, mint végállomás, így nyilvánvaló, hogy az alagúti probléma megoldásán dolgoznak a vasúttársaságnál. Úgy tudjuk, hogy a megoldás az úgynevezett betonlemezes (az úgynevezett Feste Fahrbahn) pálya lenne, amelynek a szerkezeti vastagsága jóval vékonyabb a hagyományos építésű vasúti pályáknál. Cserében így a felsővezetéktől mért védőtávolság is meglenne a villamos motorvonatok esetében az alagútban. Azonban azt sem árt tudni, hogy a MÁV-nál ez teljesen új technológia lenne, hasonlóval azonban rendelkeznek a szomszédos vasutak vagy akár a BKV is.
Balra a luxemburgi CFL-nek szánt KISS kocsiszekrénye, jobbra a MÁV-START-nak szánt jármű kocsiszekrénye látszik a Stadler Rail fanipoli gyárában készült felvételen. Alaposan megnézve: látszik az emeleti ablakíveken a különbség a szűkebb G2-es szelvény és az UIC 505-1-nek megfelelő jármű méretei között
(fotó: Adorján Péter)
(fotó: Adorján Péter)
Halász Péter
