A cseh vasút éves seregszemléjét tartották 2019. június 11. és 13. között az ostravai főpályaudvar közelében, az egykori darabáru-raktárak területén. A Czech Raildays nevű rendezvény bár jellemzően a cseh és a város fekvésénél fogva a lengyel vasúti ipar találkozója, azért magyar szemmel is érdemes odafigyelni arra, hogy mi történik ezen a vasúti piacon.
A kiállítás egy része távolból - amint a zászlók is jelzik, az egyébként komoly hőséget legalább egy kis szél enyhítette. És arra is rájöttünk, miért szeptemberben van az InnoTrans...
A három vágány mellett kinti pavilonokban is kiállítottak a cégek, továbbá a háttérben lévő egykori raktárcsarnokban kapott helyet egy komolyabb fedett szekció
A Czech Raildays legimpozánsabb járműve talán a ZNLE Dragon fantázianevű (E6ACT típusú) hattengelyes villamosmozdonya volt. Újdonságnak nem neveznénk – a 2014-es InnoTrans óta már lassan leltári tárgy a kétévente megrendezett berlini seregszemlén. A lengyel gyártó állítólag 22 darabot produkált belőle eddig, melyek a hazai piacon találtak gazdára. A mostani fellépés apropója, hogy a ČD Cargo két darab Dragont bérel (valószínűleg bérel, hiszen a jelenlévők nem tudták egyértelműen megválaszolni a pontos pénzügyi konstrukcióra vonatkozó kérdést) a lengyel hálózaton bonyolítandó fuvarokhoz az Industrial Division nevű lengyel cégtől. Úgy tűnik, a gyártónál maradt korai vagy előszériás gépek kerültek a bérelhető állományba, hiszen a kiállított példány a 2013-as gyártású 002-es masina volt. A gép oldalát tanulmányozva feltűnik, hogy van pár réteg matricázás a mostani alatt - valószínűleg több bérlőt is megjárt már a 002-es Dragon.
A 002-es ZNLE Dragon napos oldala
A matricázást közelebbről szemügyre véve feltűnik, hogy nem a cseh teherszállító az első bérlő a 2013-as évjáratú mozdony életében - és vélhetően nem is az utolsó
A vezérállás kiosztása emlékeztet a német nyelvterületen mára szabvánnyá vált kialakításra, de az ívelt pult és a vészleállító gomb elhelyezése mindenképpen megkülönbözteti a lengyel erőgépet
A magyar járműiparhoz képest a cseh sajátossága, hogy a CZ Loko képében maradt még hazai, nulláról korszerű (vagy legalábbis eladható) mozdonyt gyártani képes cég. A helyi erő a már védjegyének számító EffiShunter 1000 típusú, Púpos-utánérzés közepes méretkategóriájú tolatómozdonya mellett idén egy kéttengelyes mozdonykát is hozott - ez sima dízeles formában már szintén ismert, ám most akkumulátoros hibridként, a már szinte kötelező zöld leveles festéssel érkezett Ostravába. A gyártó szerint könnyebb munkakörben (néhány kocsis ipartelepi mozgások, városi vasút üzemek) akár egy 8-10 órás szolgálatra is elég lehet az akkumulátorok kapacitása, bár ezen a ponton némi bizonytalansággal vegyes optimizmust véltünk észlelni a gyáriakon. Fix megrendelés még nincs, de érdeklődés adódik - nem meglepő módon leginkább metróüzemek részéről.
A CZ Loko új akkus könnyű tolatómozdonya - manapság szinte kötelező a zöld leveles dizájn bármilyen akkumulátort vagy egyéb alternatív energiaforrást tartalmazó járműhöz
A vezetőasztal tolatómozdonyosan puritán, ám...
...alatta ott bújik egy mikrohullámú sütő és egy hűtőszekrény - mindkettő nagyon hasznos apróság a tolatócsapat lelki állapotának szempontjából
A CZ Loko slágerterméke, az EffiShunter 1000 sem hiányozhatott Ostravából; a gép a berlini InnoTrans-széria állandó résztvevőjének is számít, és mára már egész komoly exportkarriert tudhat maga mögött
A České Dráhy egyik kiállított járműve egy igen furcsa, ARmpee-sorozatjelű elsőosztály-bisztró hibrid volt. A teljes étkezőkocsiból kialakított jármű specialitása, hogy a kocsi egyik felét elfoglaló korábbi étkezőtérből első osztályú szakaszt csináltak, míg a konyha túloldalán lévő egykori kisebb bisztró-szakaszba bezsúfoltak még pár sornyi első osztályú széket. És akkor hol van ebben a bisztró? Nos, ez az, hogy alig valahol… az új koncepció szerint a bisztró lényegében a konyha végén lévő pult körüli folyosó, ahol a másodosztályról áttévedő utasoknak talponállós jelleggel lehet felhajtani a frissítőt - lehetőleg lapjával és gyorsan, mert vagy csak a folyosón vagyunk útban, vagy ezen felül még az első osztályú kisszakaszba is belógunk. A legfurcsább annak az arckifejezése lehet, aki mondjuk egy zsúfolt vonaton a bisztró melletti kisszakaszba kapja az első osztályú helyjegyet - nyugodt és az első osztály exkluzivitását nyújtó útja aligha lesz. Fejünket vakarva (ti. “Mire gondolhatott a költő?”) kerestük fel a ČD beltéri standját magyarázat után kutatva. Némi tanakodás után egy rémült arcú marketingest kerítettek, aki első körben megpróbálta ellőni az összes patront - ez csak közepes távú forgalomra készült, próbáltak multifunkciós kocsit csinálni, ésatöbbi. Aztán kicsit lejjebb vitte a tétet azzal, hogy 3-4 ilyen kocsit csinálnak, de többet nem. Végül bevallotta, hogy Ő sem igazán érti marketingesként, mire jó ez az egész a másodosztályú bisztróvendégek szempontjából, de közösen abban maradtunk, hogy a mérnökök nyertek - valószínűleg a nehezen “mozdítható” eredeti konyharész köré kellett valami okosat rajzolni. Ezért nem lehetett például azt a kézenfekvő figurát játszani, hogy a konyhát-bisztrót eltolják egészen a kocsi végébe, és azon túl csinálnak egy 2/3 kocsira való első osztályt. Fejlődéstanilag valószínűleg zsákutca lesz ez a kocsi, de legalább ilyen is van - ha más nem, hasznos elrettentő példa.
A Cseh Vasút újragondolt első osztályú + bisztrókocsiját állították ki, melyben előrecsomagolt ebédet is fogyaszthatott a nagyérdemű közönség
Vásári étlap a furcsán átalakított „bisztróbolhás” fedélzetén
Ami az első osztályú kényelmet illeti, azzal nincs probléma - főleg, ha nem a bisztrószakasz mellé beszorított két és fél soros „bolhásba” szól a helyjegyünk. Itt valószínűleg állandó lesz a jövés-menés és zaj, illetve az étkezőkocsi-alapok miatt az üléskiosztást sem lehetett összehangolni az ablakosztással
A csehszlovák államvasút, a ČSD 1989-1990 során 320 darab helyi forgalmú személykocsit vásárolt a VEB Waggonbau Bautzentől. A kocsik közül a cseh-szlovák osztozkodáskor 225 (egyes források szerint 233) jármű került a České Dráhyhoz, itt a Bdmtee 281 sorozatjelzést viselték továbbra is. A Bdmtee 275-ösök közül eredetileg további 83 darab épült a ČSD számára és mindkét kocsitípus GP 200 S típusú, tárcsafékes forgóvázon fut. A járművek a német halberstadti és a magyar Bmx-kocsikhoz hasonlóan három, két kisebb és egy nagyobb utastérrel rendelkezik. Eredetileg páholyos utasteret kaptak a kocsik, az utasok műbőr üléseken ülve élvezhették a kilátást a buktatható (nem lehúzható) ablakokon keresztül.
A helyi forgalomban részt vevő kocsik sokáig nem számítottak komolyabb figyelemre, attól eltekintve, hogy idővel megkapta a flotta nagy része a Najbrt-fényezést is. Ám most a ČD úgy gondolta, hogy ezek a járművek is magukban rejtenek még egypár évet, így elkezdik az élettartam-hosszabbító felújításukat. A járművek leglátványosabb újdonsága az, hogy az utastér megújult és a kisszakaszokban oldalanként 1-1, a nagy teremben 2-2 páholyos elrendezésű ülés kapott helyet, Ezen kívül egy vákuumos, zárt rendszerű WC került az egyik eltérbe, a másikba pedig egy-egy páholyosztás rovására megnövelték az előtér kapacitását, a kerékpáros utasok számára és itt került kialakításra a vonatkísérők szolgálati szakasza is. Az immáron Bdmtee 267 sorozatú, 50 54 20-82 079-5 pályaszámú kocsi egyelőre csak a minta – reméljük, hogy a billenő és fix ablakok mellé a sorozat esetében bekerül majd a klímaberendezés is, ami láthatóan szükséges volt már az ostravai hőségben is.
Egyesek szerint persze a jármű „Honecker bosszúja”, ám a gyakorlatban közel sem ilyen rossz a helyzet: igaz, nem a legkedveltebb kocsik a ČD-nél, de teszik a dolgukat. Ráadásul sokan rácsodálkoztak a táv-ajtózárásra is, ám ez a megoldás már régóta működik a kocsikban, az oldalszelektív vezérlés pedig az ingavonati közlekesére felkészítéskor került be az erre alkalmas kocsikba. A most bemutatott kocsi is alkalmas a ČD-nél működő WTB-s ingavonati üzemre, ehhez amúgy egy 18 eres UIC-vezeték szükséges az érintett járműveken.
A helyi forgalomban részt vevő kocsik sokáig nem számítottak komolyabb figyelemre, attól eltekintve, hogy idővel megkapta a flotta nagy része a Najbrt-fényezést is. Ám most a ČD úgy gondolta, hogy ezek a járművek is magukban rejtenek még egypár évet, így elkezdik az élettartam-hosszabbító felújításukat. A járművek leglátványosabb újdonsága az, hogy az utastér megújult és a kisszakaszokban oldalanként 1-1, a nagy teremben 2-2 páholyos elrendezésű ülés kapott helyet, Ezen kívül egy vákuumos, zárt rendszerű WC került az egyik eltérbe, a másikba pedig egy-egy páholyosztás rovására megnövelték az előtér kapacitását, a kerékpáros utasok számára és itt került kialakításra a vonatkísérők szolgálati szakasza is. Az immáron Bdmtee 267 sorozatú, 50 54 20-82 079-5 pályaszámú kocsi egyelőre csak a minta – reméljük, hogy a billenő és fix ablakok mellé a sorozat esetében bekerül majd a klímaberendezés is, ami láthatóan szükséges volt már az ostravai hőségben is.
Egyesek szerint persze a jármű „Honecker bosszúja”, ám a gyakorlatban közel sem ilyen rossz a helyzet: igaz, nem a legkedveltebb kocsik a ČD-nél, de teszik a dolgukat. Ráadásul sokan rácsodálkoztak a táv-ajtózárásra is, ám ez a megoldás már régóta működik a kocsikban, az oldalszelektív vezérlés pedig az ingavonati közlekesére felkészítéskor került be az erre alkalmas kocsikba. A most bemutatott kocsi is alkalmas a ČD-nél működő WTB-s ingavonati üzemre, ehhez amúgy egy 18 eres UIC-vezeték szükséges az érintett járműveken.
Csehszlovák halberstadti újragondolva - nem rossz, de sajnos a hazai Bhv-programoz hasonlóan itt is kimaradt a klíma és csak minden második ablak nyitható. Ilyet 2019-ben, nyakunkon a globális felmelegedéssel, már nem lenne szabad elkövetni...
A belső tér kialakítása egyébiránt rendben van - az ülések kényelme elfogadható, a kisasztal pedig kifejezetten igényes a regionális szegmensben (Ugyanez némi malíciával: ez bizony nem Fecske-Bhv...)
A kor igényeinek megfelelően az előtérben kerékpáros szakasz is helyet kapott
Kézi festésű tábla a feljárónál - az ülőhelyszám kicsit bizonytalan, hiszen a kiadott anyagok szerint a felújított kocsi csak 80 ülőhelyes
Egyelőre még csak a belsős teszt fázisában van a CEDNIS sp. (Centrum dopravních informačních systémů Ministerstva dopravy) által épített projekt, amely a keresztségben a OneTicket/JednaJizdenka nevet kapta. A hosszútávú cél, egyetlen csatornán keresztül vásárolt jeggyel lehessen bárhonnan bárhova utazni Csehországon belül. Első körben a vasúti közlekedés szereplőit kívánják a rendszerbe bevonni, de később az összes városi és helyközi közlekedési céggel szerződne a Minisztérium cége. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a prágai Károly hídtól a Český Krumlov-i várig jelenleg négy különböző szolgáltató jegyét kell megváltani: a PID jegyét a villamosra a Károly hídtól a Hlavní nádraží-ig, onnan a ČD jegyét České Budějovice-ig, onnan pedig a GW Train Regio-tól kell szerezni utazásra jogosító okmányt Český Krumlov-ig, végül pedig a ČSAD České Budějovice által biztosított helyi járatra a várig. Ehhez képest a OneTicket/JednaJizdenka leendő rendszerében, akár az alkalmazásban megjelenő QR-kóddal; akár a bankkártyára, akár a ČD InKartára megvásárolt egyetlen jeggyel utazhatunk. Különösen nagy segítség lesz, amint a menetrendváltástól Ústi nad Lábem környékén, a Prága–Tanvald tengelyen, a pardubice-i és zlín-i kerületekben megjelennek a ČD-től eltérő szolgáltatók, így a jegyváltás bonyolult lehet. Ezen segít a OneTicket/JednaJizdenka, amelyen keresztül az egyes szolgáltatók különleges kedvezményeit nem lehet igénybe venni, viszont majd akár szolgáltatót is válthatunk ha olyan viszonylatra vettünk jegyet, ahol adott esetben a ČD, a RegioJet és a LeoExpress is szolgáltat. Így például Prága és Ostrava között pusztán a helyjegyek módosításával lehetőség lesz másik szolgáltató vonatával utazni. A cég reméli, hogy minél több céget sikerül integrálni az új rendszerben. A tágabb körű tesztüzem már 2019. decemberétől, az éles üzem pedig 2020-ban várható.
Teherkocsis fronton is tartogatott meglepetést a kiállítás, amennyiben ebben a szegmensben volt érdekelt a látogató. Az osztrák InnoFreight hozott ki három kocsifajtát, az egyik a már évek óta itthon is ismert 40 lábas RockTainer ORE és a hozzá való speciális kocsi volt.
A RockTainer ORE nem túl nagy újdonság, de még mindig érdemes kihozniuk
A kicsit érdekesebb darab a CoilPalette, amiből 20 ikerkocsinyi – azaz 60 keretet – vásárolt a ČD Cargo még év elején. Ebből egyet tekinthettünk meg. A gyártást a poprádi Tatravagónka végezte, az bejegyző társaság a hamburgi VTG, ebből következően a digitalizáció jegyében egy VTG Connect nevű nyomkövető eszköz is került a főkeretre. Egy keretre akár 34,4 tonnás acéltekercsek is felpakolhatóak, az ikerkocsi 8 tengelyén pedig összesen 140 tonnás terhelés nyugodhat.
A CoilPalette lényegét tekintve bármilyen konténerszállító kocsira felrakható, de a hozzá tartozó könnyűszerkezetű InnoWagon esetében a terhelhetőség akár negyedével is magasabb lehet
A VTG nyomkövetőjét tartalmazó kocsik feliratánál mindig találunk egy NFC-s matricát, ezt beolvasva a rendszer weblapjára jutunk
A VTG Connect lelke, a nyomkövetőt tartalmazó doboz
Az ikerkocsik csak együtt alkalmasak a közlekedésre, mivel a légtartályok sincsenek duplázva. Viszont már a gyárból kompozit féktuskóval kerülnek ki, ezáltal halkabbak hagyományos társaiknál.
A harmadik kiállított érdekesség a Smart GigaWood nevű kocsi volt, amit ugyan már láttunk korábban egyik-másik InnoTrans keretében, de a ČD Cargo és a Wood&Paper együttműködéseként ünnepélyesen átvették az első ilyen kocsit. A 3 méter magas rakoncák ugyanolyan stabilan tartják a 2,4 és 6 méter közötti rönköket, mint a hagyományos spaniferes rögzítés, de a fel- és lerakodás időszükséglete kevesebb, ezáltal gazdaságosabban üzemeltethető.
A ČD Cargo legújabb szerzeménye a Smart GigaWood rönkszállító kocsi
(fotó: InnoFreight)
(fotó: InnoFreight)
A helyi közlekedési vállalat, a Dopravní podnik Ostrava a.s. (DPO) is képviseltette magát. Megismerhettük az elektromos hajtású buszflottájuk két tagját: egy normál méretű Ekvova Electront és egy minibusz méretű Rošero First FCLLI-t. A buszok a mobiltelefonokból ismert Li-ion akkkumultorokkal szereltek és az Electron a telephelyi egyenáramú mellett végállomási váltóáramú töltést is támogat.
A főműhely cége, az Ekova Electric által gyártott Electron 12 elektromos busz egy példányát meg lehetett tekinteni. Belül egy sima városi busz, ami erősen hasonlít a Solaris Urbino IV-re.
A busz mögött az egyenáramú telephelyi overnight töltő rá is volt dugva, hogy ne merüljön le
Az elektromobilitás jegyében egy tavaly forgalomba állított Iveco Daily alapú Rošero First FCLLI is megtekinthető volt. A három darabos flotta a 96, 97 és 98 jelzésű vonalakon bukkanhat föl.
A beltere a CNG-s verziótól annyiban tér el, hogy csak 10 ülés van benne, viszont hatalmas állóhelyet biztosít. A hagyományos papíralapú jegykezelő (piros doboz) mellett a bankkártyás jegyvásárlás is elérhető a sárga terminálon.
A DPO standjának másik felén a különböző pályás fejlesztésekről tájékozódhattunk. Közép-Kelet-Európában nem mindenhol fordítanak megfelelő figyelmet erre a szegmensre a városokban, ezért is hasznosak az apró fejlesztések.
A villamosvonalakat részben EU-s forrásokból folyamatosan modernizálják, a kereszteződésekben nagyobb sebességet biztosítva csökkentik a menetidőt. Az ehhez kapcsolódó jelzőberendezések tárháza egész nap bemutatózott.
Amit egyes helyeken zajvédelmi lassújellel kezelnek, az itt eleve nem probléma: zajcsökkentő gumibetétek a síntalptól a sínfejig, sínfejen átfúrt nyomkarimakenő berendezés és hasonló okosságok egy egész asztalt kaptak.
Nem is lehetne jobb példával illusztrálni a hatásfokot, mint a Deák Ferenc tér végállomáson pihenő Ganz ICS-vel
Levezetésképpen olvasóinknak alább átnyújtunk egy képcsokrot arról, amit még láthattunk az ostravai placcon.
Vectron a PKP Cargo kötelékéből, a UniCredit banktól lízingelve
Kerékpárt, tengelyt valaki...?
Pályás szekció, síncsavarozás, miegymás - a cseh vasúti háttéripar minimum színes
A cseh teherszállító is már jó ideje régióban gondolkodik, a közép-európai piacon a lengyel PKP Cargo és az ÖBB / Rail Cargo csoport mellett próbálnak érvényesülni - a kiállított eltolható oldalfalú kocsi feliratai szerint a magyar piac is fontos terep
Az MTU a padló alát szerelhető PowerPack hajtáskonténer dízelmotorját állította ki, a háttérben a dekorációnak szánt referencia-listán egy remotorizált Szergej is feltűnt
Renault alapokra épült kétéltű teherautó - az Uniroller-koncepció lényege, hogy a vasúti kerékhez nem kell külön hajtáslánc, hanem a gumikerék hajt át a vasúti sínre letett görgőkre. A megoldás hátránya, vagy inkább sajátossága, hogy a görgők sínre tételét végző mechanikának a teljes járművet meg kell emelnie
Nem új jármű, de legalább annyira látványos volt a cseh pályavasúti tűzoltóság lánctalpas BTR-72 típusú járműve
Cseh járműkiállítás nincs Búvár nélkül! Nos, innovációként akár a CNG-s Búvárt is kiállíthatták volna, ám az ikonikus sorozatot ezúttal csak egy vágány végére ledobott sima dízelmotoros példány képviselte, Ő sem kiállítási darabként - hanem a kiállított személykocsik központi energiaellátásának biztosítására
A cseh pályavasúti tűzoltóság négytengelyes, darus felépítményes és tolólappal is ellátott Scania segélykocsija. A daru 18 méter kinyúlással képes 2,5 tonnás járművek emelésére - így keleti-európai befutott gázszerelők, focicsapat-tulajdonosok, esetleg hivatásos rokonok szalonterepjárói sem jelentenek gondot
A cseh pályavasút GSM-R mérőkocsiját is kiállították, rajta...
...az impozáns RIC-raszterrel. A török vasút (TCDD) önmagában is izgalmas, de a JŽ is érdekes felvetés, hiszen az már legalább 4-5 darabban van
Pályás mindenes, darus és felsővezetékes „sárga szörny” az SZDC kötelékéből, a Plasser & Theurer gyárból
ČSD-postakocsi, benne a vasúti postaszállítás történetét bemutató kiállítással
A kétrészes, Škoda-gyártmányú RegioPanter szerkesztőségünk véleménye szerint jól sikerült jármű - sokkal inkább, mint a hasonló beltérrel interregionális forgalomra szánt ötrészes InterPanter
Hurvinek, avagy ős-Bz a cseh járműgyártás dicső múltjából
Az ostravai metró, a Vitkovická Doprava ex-prágai metrókocsija. Föld alá nem megy, azonban a két metrókocsiból álló szerelvény arra kiváló, hogy időnként az Ostrava környéki kiterjedt iparvágány-hálózatot bejáró vasútbarát túrát bonyolítsanak le vele
Az „ostravai metró” belső tere - szőnyeg és kisasztal, a hangulat jegyében
A helyi vasúti tűzoltók hozzájárulása a Czech Raildays sikeréhez: időről-időre körbejártak egy fecskendővel és fellocsolták a területet, illetve a felforrósodott látogatókat
A régi darabáruraktár mellett egy könnyűszerkezetes sátorban is voltak kiállítók, akik mindenféle komponenseket, szöveteket és berendezéseket hoztak. A kontaktortól az áramszedőig minden elérhető volt, sok darabot meg is lehett fogni és kipróbálni, a standokon pedig állandóan változtak a betérő arcok.
A Wabtec-csoporthoz tartozó Faiveley egy autóbuszra való áramszedőt töltőcsatlakozót állított ki, ezt az osztott palettából és a dupla kábelezésből lehet látni.
A Vysoke Mýto városában honos Mikroelektronika standján szinte az összes vezetőtéri, utastájékoztató és jegykezelő eszköz megtekinthető és kipróbálható volt
A régi áruraktárba be nem férő kiállítókat a szemben felállított esküvői sátorba száműzték - szó szerint, itt ugyanis trópusi klíma uralkodott, így a látogatók hamar kimenekültek
Csak a szomszédból, Olmützből kirándultak ide a Molpir képviselői, de az utastéri elektromosságra szakosodott cég pultja tartogatott meglepetést is...
...a fedett, feszülség-kijelzős vagy egyenesen gyorstöltő USB-aljzat sem megoldhatatlan feladat.
A Nagyraktár látképe
A helyi sajátosságok ismeretében meglepő, de a sörsátort kicsit alulméretezték
Adorján Péter, Mellár Marcell, Magyarics Zoltán, Halász Péter