Amíg a közúti közlekedési szabályok relatíve egységesek egész Európában, addig a vasúti közlekedésre ez már közel sem igaz. Pláne akkor nem, ha az utasításrendszer mellett számos más tényezőt is vizsgálunk: vontatási feszültséget a villamosított üzemben vagy éppen a vonatbefolyásoló rendszerek kérdését. Ám ezek egységesíthetők és megtanulhatók, ám ezen kívül egy nagyon fontos akadály van még: a nyelvi kérdés. Megfelelő és sokszor magas szintű nyelvismeret nélkül még az utasítások ismeretében sem közlekedhet mozdonyvezető idegen területen és ez, illetve a helyi munkaerő alkalmazása nagyon drágává teszi a vasúti szállítást. Az egyik cseh magánvasúti cég, az MBM Rail vezetője, Jiří Mužík a közelmúltban az iDnes című online lapnak úgy nyilatkozott, hogy a legegyszerűbb lenne, ha a repüléshez hasonlatosan egységes, nemzetközi nyelv terjedne el a vasúti közlekedésben is.
Magyar mozdony osztrák vonattal a cseh határállomáson, České Velenicáben. A nyelvi akadályok csak az egyik oka annak, ami miatt nem mehet tovább a vonat České Budějovice felé?
Mivel a legtöbb diák manapság (első) idegen nyelvként az angolt tanulja, így kézenfekvő lenne ennek a választása, ezáltal egységes rendszert alkothata a szétszabdalt európai vasúti hálózat, állítja Mužík, ez pedig egyszerűbbé tenné a nemzetközi közlekedést és nem utolsó szempontként olcsóbb is lehetne a vasúti szállítás. Ráadásul az egységes nyelv esetén a különféle technikai megoldások alkalmazása is egyszerűbb lehet a kommunikációban, így akár a felületesebb nyelvtudás sem lehet a jövőben akadály.
Mužík szerint az egykori Csehszlovákia területe jó példa a közös nyelv használatára, igaz, ez történelmi hagyaték is: a két nyelv, a cseh és a szlovák olyan szinten áll közel egymáshoz, hogy a cseh mozdonyvezetők Szlovákiában, a szlovákok pedig Csehországban könnyű szerrel megértetik magukat a munkájuk során. A cégvezető szerint ezt a példát kellene egész Európában átvenni.
Halkan jegyezzük meg, hogy Mužík úr diszkréten kifelejtette a sorból a német nyelvterületet, amely alán földrajzi tekintetben a legnagyobb Európában, mivel ennek ismeretében Hegyeshalomtól Aachenig vagy akár Bernig, netán Flensburgig is el lehet jutni gond nélkül. A nyelvi egységesítés persze üdvözlendő, ám ebben a formában aligha lehet több első körben, mint ködös ígéretnél az európai parlamenti választások kapmányidőszakában. Ráadásul a nyelvhasználatot a határátmenetekben általában államközi vagy vasúttársaságok közötti szerződések szabályozzák, illetve az EU-n kívüli Svájcban a nyelvi közösségek határai számítanak „nyelvi üzemváltó állomásnak” – hacsak éppen máshogy nem állapodnak meg az aktuálisan együtt dolgozó munkatársak.
A nyelvi határok ellenére is egységesen, jól működik a svájci vasút – a nyelvi határokat és az aktuális értekezési nyelv kezelését a jobbára a dolgozókra bízzák
(fotók. Halász Péter)
(fotók. Halász Péter)
Halász Péter
