Maga a hír lehetne egy rövidhír is, ám a hatása ennél nagyobb: az Agrárminisztérium keretein belül működő Földrajzinév-bizottság 2019. március 5-i ülésén a 107/935. (2019. III. 05.) FNB számú határozatában az alábbiakat állapította meg:
„A Bizottság a MÁV-Start Vasúti Személyszállító Zrt. előterjesztésére Kelenföld vasútállomás új nevét Budapest-Kelenföld vasútállomás alakban állapítja meg.”
A hír tehát igazából csak annyi lehetne, hogy bő évtized után ismét változik a pályaudvar neve, pontosabban visszaváltozik: ugyanezen szervezet 57. ülésén, 2006. szeptember 18-án határoztak az alábbiakról:
„57/555. MÁV-állomások neve. A bizottság támogatja egyes vasútállomások nevének megváltoztatását: Budapest-Üröm helyett Üröm; Budapest-Kelenföld helyett Kelenföld; Budapest-Ferencváros helyett Ferencváros; Budapest-Zugló helyett Zugló; Budafok-Belváros helyett Budafok; Budafok-Háros helyett Háros. A bizottság támogatja, hogy a budapest—székesfehérvári vasútvonal új állomásainak neve Rózsakert, Barosstelep, Dinnyés, Börgöndpuszta legyen; valamint hogy a debrecen—nyíregyházi vasútvonal egyik állomásának neve Fényesudvar legyen. Feltételekkel támogatja a bizottság a következő változtatásokat: Budafok-Albertfalva helyett Albertfalva; Nagytétény-Érdliget helyett Tétényliget; Nagytétény-Diósd helyett Diósd. A bizottság a Budapest-Soroksári út név helyett rövidebb, kifejezőbb név ajánlását kéri. A Dinnyésmed állomásnév helyett a bizottság az Ódinnyés, a Nagyerdő név helyett a Júliamajor nevet ajánlja.”
Akkor szintén a vasúttársaság kérésére döntöttek az átnevezésről, illetve számos esetben a „Budapest-” előtag elhagyásáról, most viszont szintén a személyszállító vasúttársaság kérésére döntöttek a Budapest-Kelenföld változat alkalmazásáról. A MÁV-START 2006-ban még nem létezett, a „nagy” MÁV volt akkor a felelős az állomások elnevezése tekintetében.
A MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága – akik a MÁV-START kommunikációját is intézik – megkeresésünkre úgy nyilatkozott, hogy a 2006-os változtatást elsősorban a társvasutak kérésésre módosítják, illetve vonatták vissza, mivel jelentős gondokat okozott az utazásszervezések során a „Budapest” előtag elhagyása, a helyismerettel nem rendelkező utasok számára az állomás elhelyezkedése nem volt egyértelmű. Pont emiatt szerepelt már a 2018/2019-es menetrendben is az állomás neve a „Kelenföld [Budapest]” formátumban.
Megtudtuk azt is, hogy a költségek csökkentése és a munkák optimalizálása érdekében az új elnevezésre a decemberi menetrendváltással térnek majd át, ekkor amúgy is cserélik majd az utastájékoztató anyagok nagy részét.
A vasúttársaságtól kapott válaszban jelezték: jelenleg sem a 2006-ban „budapesttelenített” állomások nevének visszaállítása, sem pedig más állomások nevének megváltoztatása nincs napirenden.
A MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága – akik a MÁV-START kommunikációját is intézik – megkeresésünkre úgy nyilatkozott, hogy a 2006-os változtatást elsősorban a társvasutak kérésésre módosítják, illetve vonatták vissza, mivel jelentős gondokat okozott az utazásszervezések során a „Budapest” előtag elhagyása, a helyismerettel nem rendelkező utasok számára az állomás elhelyezkedése nem volt egyértelmű. Pont emiatt szerepelt már a 2018/2019-es menetrendben is az állomás neve a „Kelenföld [Budapest]” formátumban.
Megtudtuk azt is, hogy a költségek csökkentése és a munkák optimalizálása érdekében az új elnevezésre a decemberi menetrendváltással térnek majd át, ekkor amúgy is cserélik majd az utastájékoztató anyagok nagy részét.
A vasúttársaságtól kapott válaszban jelezték: jelenleg sem a 2006-ban „budapesttelenített” állomások nevének visszaállítása, sem pedig más állomások nevének megváltoztatása nincs napirenden.
2002 nyarán Budapest-Kelenföldre érkezik a V43 1059-essel továbbított átlós gyorsvonat
(fotó: Halász Péter)
(fotó: Halász Péter)
Mindenesetre az biztos, hogy az egységes elnevezések miatt és az egységes gyakorlat miatt célszerű lenne a többi ilyen állomás át- illetve visszanevezésére is lenne logikus ok. Ráadásul a nemzetközi gyakorlat is azt mutatja, hogy az adott városok területén fekvő állomások túlnyomó többségénél szerepel a város neve, mint előtag. Példaként hirtelen talán Praha-Libeň, Berlin-Spandau vagy éppen Wien Meidling mindenki előtt ismert lehet.
Ráadásul a német gyakorlat az, hogy a városon belüli gyorsvasúti megállók nevénél is szerepel a „Berlin” előtag akkor, ha az állomás átszállási kapcsolatot kínál az S-Bahn és a nagyvasút között (pl.: Berlin-Friedrichstraße) – még akkor is, ha a nagyvasúti közlekedés már évtizedekkel korábban megszűnt az adott helyen: ilyen elnevezés Berlin-Anhalter Bahnhof az észak-déli gyorsvasúti alagútban.
Halász Péter