2019. 01. 24.

MÁV-START: Tavasszal indul az újabb jegyautomaták telepítése

A közbeszerzési döntőbizottság által a korábbi eredményhirdetést követően előírt jogorvoslati kötelezettség teljesítése után kihirdette a jegykiadó automaták beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárás győztesét a MÁV-START Zrt. Most már biztos, hogy a jegyautomatákat az új szereplőnek számító TRACO Zrt. szállíthatja, a készülékek pedig főleg a Balaton környékére és nagyobb forgalmú vidéki állomásokra kerülnek majd.



A MÁV-START jegyértékesítési területe az elmúlt években a Cég egyik (relatív) sikersztorija volt. Részben kényszerítő körülmények hatására (például a kisállomási forgalmi szolgálattevők egyre drágábbá váló jegyértékesítési feladatainak megszüntetése), részben a tapintható technológiai fejlődés miatt a JÉ-projekt keretében megvalósult a jegyvizsgálói mobil jegykiadó készülékek cseréje, a vonatokon is elfogdnak bankkártyát, QR-kódot kaptak az interneten megváltott és otthon nyomtatható jegyek, némi fáziskéséssel pedig tavaly a Vonatinfo okostelefonos alkalmazás is képessé vált menetjegyek eladására (egyébként 12 évvel a hanyatló német vasút után). Egy 2017-es kommunikációs csörte kapcsán az a tény is előkerült, hogy a 2013-as 14-hez képest 2017-ben már 109 jegyautomata üzemelt a START hálózatán - nem sok, lenne még bőven hely telepítésre. Nos, Brüsszelt nem sikerült megállítani, így az újabb uniós forrásnak hála 2018 februárjában tették közzé a közbeszerzési felhívást egy komolyabb volumenű automata-beszerzésre, összesen 375 (opcionálisan további 110 darab) készülékre. A közbeszerzési felhívásra három érvényes ajánlat érkezett, ezek közül az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempont (legjobb ár-érték arány) szerint a legkedvezőbb ajánlatot a TRACO Zrt. tette.

A pályázat eredménye szinte mindenkit meglepett, hiszen az iparági szereplők készpénznek vették a korábbi 110 automatás tendert is elnyerő Aquis győzelmét. A jegyautomatákat eddig nem szállító Traco valószínűleg a területen komoly tapasztalatokkal bíró német Scheidt & Bachmann bevonásával tudta teljesíteni a feltételeket. Az ügy pikantériája, hogy a Scheidt & Bachmann érintett a BKK megbukott sokadjára elektronikus jegyrendszerével kapcsolatos botrányban. A szálakat nehéz kibogozni, de olyan hangok is vannak, hogy a német cég is felelős a buktáért, így minimum furcsa csavarnak mondható, hogy a MÁV-START tenderén konzorciumi partnerként tűnhettek fel. A közbeszerzések történetében mondjuk abszolút szokványos a „kompenzáció” jelensége, azaz hogy egy bukott szereplő mondjuk a minden fél számára macerás és sokszor bizonytalan kimenetelű pereskedés helyett vigaszdíjként máshol kap megrendelést - forrásaink szerint így kerültek a START állományába a balsorsú, azóta eső-kelő Bombardier Talent motorkocsik is. Mindenesetre a favoritnak számító Aquis élt a jogorvoslat lehetőségével, a Közbeszerzési Döntőbizottság viszont egy szolidnak mondható, nyolcmilliós bírság mellett gyakorlatilag továbbengedte a folyamatot, újraértékelés mellett. Ezt a MÁV-START elvégezte, és újra a Traco Zrt. nyert - egyébként a G7 értesülései szerint 4,82 milliárdos ajánlattal, ami pont passzol a 4,7 milliárdos uniós finanszírozási kerethez, míg az Aquis ennél lényegesen drágább ajánlatot adott.

Ennyi tehát az előtörténet, a továbbiakban pedig a MÁV-START keddi közleményét idézzük:
„A nyertes ajánlattevő a szerződés hatályba lépése után 2 hónappal 15 automatát szállít, amelyek 2 hónapig próbaüzemben fognak működni nagy utasforgalmú helyeken, a már meglevő automaták mellett. A sorozatgyártás a próbaüzem után, az ott szerzett tapasztalatok figyelembevételével indulhat meg. A korábbi beszerzésekben szerzett tapasztalatok alapján hetente 15 automata telepítésével számol a vasúttársaság, így az alapmennyiség leszállítása a szerződés hatálybalépése után 11 hónappal zárulhat le.

A készpénzes és bankkártyás fizetésre alkalmas automatákból 375 darabos (275 készpénzes és bankkártyás és 100 darab bankkártyás fizetési lehetőséget biztosító) alapmennyiséget szerez be a MÁV-START. Ezek elsősorban a budapesti elővárosi térség vasútállomásain és megállóhelyein, a nagy utasforgalmú vidéki állomásokon (pl. Miskolc, Nyíregyháza, Szeged stb.), a jelentős forgalmú balatoni állomásokon (pl. Siófok, Fonyód stb.), továbbá a déli parton a Balatonaliga–Fonyód, az északi parton a Csajág–Balatonfüred, Balatonederics–Keszthely szakaszok megállóhelyein, egyéb balatoni állomásokon és megállóhelyeken, illetve a Budapest–Hegyeshalom vasútvonal Tatabánya–Győr szakaszának állomásain szolgálják majd az utasok kényelmét.

További opcionálisan lehívható mennyiséget (80 darab készpénzes és bankkártyás és 30 darab bankkártyás fizetésre alkalmas készüléket) a Budapest–Hegyeshalom vasútvonal Győr–Hegyeshalom szakaszának állomásain, a Budapest–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony vasútvonal Nyíregyháza elővárosi forgalmában érintett állomásain és megállóhelyein helyeznek üzembe, esetenként a már meglévő automaták mellé. Az opcionális mennyiség lehívására az alapmennyiség telepítését követően, az utasok jegyvásárlási szokásainak figyelembevételével kerülhet sor.

Az opcióval együtt 3,8 milliárd forint értékű beszerzést a vasúttársaság a 1247/2016. (V. 18.) kormányhatározat alapján EU-s forrásból, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program keretéből finanszírozza. A megkötés előtt álló szerződés a kapcsolódó támogatási szerződés aláírásával lép majd hatályba, ettől az időponttól élnek a szállítási határidők is.”

A sorok között olvasva az utasok számára egy fontos változás van a korábbi tervekhez képest: a jogorvoslati eljárás miatti fél éves csúszásnak köszönhetően a 2019-es balatoni nyarat még lényegében az új jegyautomaták nélkül kell kibekkelnie a vasúttársaságnak, hiszen május végére várható az első 15 készülék próbaüzemének befejezése, és ezt követheti majd a sorozatgyártás - a „tapasztalatok értékelése” című tevékenység miatt érdemben valószínűleg csak nyár vége felé.

Sajtófotó a MÁV-START eleddig legújabb, Aquis-gyártmányú automatáinak kezelőfelületéről. A korábbi hasonló készülékhez képest ez már hipertérugrásnak számított a magyar vasúton, de nemzetközi viszonylatban rettentő lassúnak mondható a kezelőfelülete, és néhány funkciót kimaradt belőle - például késett helyjegyköteles vonatra a menetrendi indulási idő után nem tud jegyet adni

Csak legyen végre gyorsabb, megbízhatóbb és egységesebb
(vélemény)

Az alaphírnek örülünk, miszerint újabb automatákkal bővül a jegyértékesítési pontok száma. Főleg úgy, hogy a korábbi langyos megközelítés helyett már szabad szemmel is látható, több százas darabszámról van szó. Az már kevésbé örömteli, hogy erre ennyit kellett várni - a tempót elnézve azt mondhatjuk, hogy lassan már felesleges is ezeket telepíteni, hiszen időközben a mobileszközös jegyvásárlás is egyre jobban elterjed, a „zűrös dolgokhoz” (például: késett, helyjegyköteles vonatra a menetrendi indulási idő után helyjegyet venni) pedig továbbra is pénztár kell. Amiből egyébként érezhetően kevesebb van, és néha extrém várakozási idők adódhatnak, amikor az első védelmi vonalnak szánt automaták bemondják az unalmast. Aki nem hiszi, keresse fel Kőbánya-Kispest állomást egy pénteki délutánon! Az elromló automaták celluxal rögzített A4-es papíros „kibárcázásnak” is komoly folklórja van már a START dolgozói körében - az online közösségi térben szinte hetente tűnik fel egy-egy újabb „műalkotás”, legtöbbször elrettentő jelleggel. A nagy kérdés tehát: az új automaták üzembiztosabbak vajon lesznek és/vagy megkapják a terepi karbantartást is?
A másik izgalmas kérdés így a negyedik jegyautomata-változat telepítésének apropóján, hogy vajon mikor jön majd az ötödik és hatodik variáció? A képlet az eddig tapasztalatok alapján az, hogy a folymatosan meglévő igény és célkitűzés mellé az adminisztratív fogaskerekek kedvező együttállásakor (értsd: van rá uniós forrás, enélkül már egy WC-ajtót sem lehet lassan lefesteni) időnként kerül egy részleges finanszírozás, amiből lesz valamennyi automata. Majd pár év múlva ugyanez a ciklus újra - természetesen nem garantálható, hogy mindig ugyanaz fogja megnyerni a közbeszerzést, azaz mindig egy kicsit más lesz az automata. Még ha a kezelőfelületet sikerül is hasonlóra megoldani, a „belbecs” és ezzel a karbantartási rituálé már szinte garantáltan eltérő lesz. A mostani mennyiség alapján megint nem látszik a hálózati szintű stratégia. Arra sem látunk törekvést, hogy a mellékvonalon a járművekre telepítsenek automatákat, melyekkel hatékonyan megoldható egy-egy vonal jegyváltási lehetőséggel történő lefedettsége. Pedig példáért egyik területen sem kell messzire menni: Ausztriában például egységesek a jegykiadó gépek, és a mellékvonali járművek felületére is ugyanazok a készülékek kerülnek, mint az állomásokra. Bonyolult, dekadens megoldás...(?)
A jobbik eset, mikor „bankjegyet nem fogad el”...
...a rosszabbik, amikor párban halnak meg a mostani automaták.
(fotók: a szerző)
Néhány hónapja már piktogramok is megjelennek a hibajelzésen, de ezt is rendszerint órákon át olvashatják az utasok.
Néhány hete Kőbánya-Kispesten, Budapest egyik legnagyobb forgalmú állomásán az automaták 40 százaléka hibás volt.
(fotók: Adorján Péter)


Magyarics Zoltán