A válaszhoz 2004-ig kell visszanyúlunk, az akkor esedékes európai parlamenti választások előtt egy héttel tartottak egy népszavazást a városban. Két kérdésre kellett a bő 306 ezer választásra jogosultnak válaszolnia: az egyik arról kérdezte a lakosságot, hogy ragaszkodnak-e jelenlegi pályaudvar fizikai helyéhez. A másik, hogy stílusában maradjon az állomás épülete a jelenlegi vagy nyissák meg a projektet a építészek előtt.
Az új helyszín egyik jelöltje a régóta tervezett, a város teljes nagyvasúti hálózatát átalakító, a belvárostól nagyjából másfél-két kilométerrel délebbre helyezett, a brünni „metróhoz” illeszkedő új állomás. Ez azonban csak a „metró” mentén élőknek adna jobb kapcsolatot, a várost meglehetősen nagy mértékben lefedő villamoshálózat utasai, valamint a jelenlegi hlavní nádraží közvetlen közelében és bő 1 kilométeres körzetében élő mintegy 12 ezer lakosai lényegesen rosszabbul járnának. Ezzel lehet összefüggésben, hogy már az első szavazáson látható volt, hogy a helyiek a maradás mellett szavaznak, mindkét kérdésre 70% feletti volt az igenek aránya, azonban alacsony (24,9%-os) részvétel miatt érvénytelennek nyilvánították.
Ezután évekig csend állt be a témában, ez idő alatt csak kisebb munkákat (mint például az említett nyári vágányzárak idején felújított peronok vagy a felette lévő tetőszerkezet újjáépítése) végeztek az állomáson. A lökést az újabb választásokhoz a Plzeň-ben tartott 2013-as helyi népszavazás sikere adta, de a 2014-ben tartott eseményen is alig több mint az arra jogosultak 23,8%-a adott le voksot. A harmadik, 2016-os kísérlet után egyértelmű volt, hogy a pályaudvarnak maradnia kell.
A közlekedési szövetség, az IDS JMK tájékoztatója a vágányzári közlekedési rendről
(grafika: IDS JMK)
(grafika: IDS JMK)
A következő évben a munkálatok az állomás déli oldalán kezdődtek, első lépésben a fűtőház és a körülötte fekvő tárolóvágányok átépítésével, ezt követte a váltókörzet, majd a Svratka folyó feletti pálya cseréje. Az állomási kapacitás korlátozásának első fázisa akkor lépett életbe, amikor a posta épülete melletti csonkavágányokat felszedték. Onnantól kezdve az S4-es jelzésű vonatok Náměšť nad Oslavou felől, az S41-esek Moravské Bránice felől csak Brno-Horní Heršpice állomásig közlekedtek. Az R11-esként jelölt Plzeň–České Budějovice–Jihlava–Brno vonatok folyamatosan bejártak a főpályaudvarra. A menetrendváltásra az állomás déli oldala elkészült annyira, hogy a korábban elbontott csonkavágányok, ha korlátozott kapacitással is (ugyanis oda bejárni jelenleg csak Střelice felől lehet, Modřice–Břeclav felől nem), de használhatóak.
A főpályaudvar csonkavágányai nagyjából egy fél évig biztosan nem fogadtak vonatokat, ám a menetrendváltásra el kellett készülni velük. A négyből három már használható – a képen látható személyvonat is ide gurult be Jihlava felől
Tájkép dél felé: ott, ahol épp a felsővezetéket bontják, hamarosan hídszerkezeteket is cserélnek, emiatt sem lehet könnyen bejutni ebből az irányból a főpályaudvarra
A főpályaudvar átmenő fővágányait lezárják. A biztosítóberendezési szakemberek a vágányokat „csonkásítják”, így egyelőre észak felől biztonságosan és jelzőkezelés mellett használhatók a néhány ittmaradó vonat számára
A főpályaudvar peronjai szokatlanul csendesek – alig jár be most pár vonat ide, a forgalom nagy része a környező állomásokra tevődött át
Az állomás négy fő peronja mellé tehát csak északi irányból, Brno-Židenice felől lehetséges, de praktikusan csakis motorvonatokkal vagy vezérlőkocsis vonatokkal, ugyanis a vágányzár következtében a hlavní nádraží fejpályaudvar lett. A Bohumín–Ostrava–Přerov–Brno (R8), a Prága–Kutná Hora–Havlíčkův Brod–Brno (R9), valamint a Šumperk–Olomouc–Prostějov–Brno (R12) vonatok végállomásra egységesen Brno-Královo Pole lett, így a szerelvényfordákat sem kellett teljesen újratervezni, ugyanis ezek a viszonylatok alapértelmezetten egymásból „fordulnak” Brnoban.
Az Uherské Hradiště–Velesí nad Moravou felé közlekedő S6-os és R56-os jelzésű vonatok csak Brno-Židenice állomáson történő irányváltással tudnak a hl.n.-ra behaladni, ezért ezek közül nem is mindegyik teszi meg ezt az utat. Az S6-osok nagy része Brno-Slatina állomásig, az R56-osok pedig hétköznap ugyan a betér a főpályaudvarra, de hétvégén minden időszakban csak Brno-Židenice állomásig közlekedik. A Tíšnov–Brno–Břeclav (S3), az Olomouc–Břeclav–Brno (R13) valamint a Prága–Budapest és Prága–Bécs–Graz (Ex3) vonatok terelve, Brno dolní nádraží felé közlekednek éppúgy, ahogy a RegioJet pozsonyi és bécsi vonatai is.
A főpályaudvar és Královo Pole között közlekedő S33-as viszonylat az egyik biztos pont: ez a járat hordja el az északi irányban található ideiglenes végállomásokra (Židenice, Královo Pole) a főpályaudvari utasokat. Érdekesség: a főpályaudvar és Židenice között a közlekedési szövetség legolcsóbb teljesárú jegye is nagyjából 20 korona, míg a ČD saját vonatjegye mindösszesen 12 koronát kóstál. Ezen a járaton amúgy párba kapcsolt háromrészes RegioPantereket láttunk kizárólag
A főpályaudvarra „betévedő” egyéb vonatok, elsősorban a csúcsidőszakban sűrítőként valahonnan Brünnbe érkező járatok vagy ingavonatként közlekednek, vagy vezérlőkocsi híján – mint ez a vonat is – tolva távozik az állomásról
Érkezik a dolní nádraží első peronja mellé a Prágából Budapestre tartó EC 279-es számú Metropolitan. Az átmenő vonatokkal utazó utasoknak szokni kell, hogy nem a főpályaudvart érintik, netán ha pont Börénvásár az úticéljuk, akkor pedig bizony itt kell leszállni...
A Google Street View 2009-es felvételén így fest a dolní nádraží épülete az utca felől. A két épület közötti bokrok helyére épült az aluljáró, illetve a vasútállomás bejárata
A már említett 2017 nyári kizárás idején készült videós összeállítás a dolní nádraží forgalmáról. Érdemes megnézni a környezetet és a további képeinket
A dolní nádraží „békeidőben” csak a teherforgalom részére van megnyitva, ezen kívül csak üzemi célú menetek közlekednek arrafelé. A hlavní nádraží részleges bezárásával azonban soha nem látott utasforgalmat bonyolít, ennek érdekében először csak magasperont, ideiglenes mellékhelyiséget és minimális utastájékoztatást kapott, utóbbi kettő a felvételi épület közvetlen közelében foglalt helyet. A jelen vágányzár kezdetére azonban jelentősen megváltozott a helyzet, a néhány éve még gazlepte, erősen lepukkant állomáson a kiépült szigetperont (amely a harmadik személyforgalom kiszolgálására alkalmas vágány kedvéért lett kialakítva) aluljárón keresztül lehet megközelíteni, természetesen akadálymentesítve, hiszen lift is épült hozzá.
A brnoi alsó pályaudvar, azaz Brno dolní nádraží eredetileg a város harmadik vasútállomásaként, 1856-ban mint Rossitzer Bahnhof nyílt meg az utazóközönség előtt a Brünn-Rossitzer Eisenbahn (később a StEG vagy OMÁV) pályaudvaraként. 1877-től alapvetően teherpályaudvarként használták az állomást, mai nevét pedig a főpályaudvar 1902-es átadása után a tulajdonos StEG 1908-as államosítása után kapta meg. A személyforgalom az állomásra 2013. július 13. és augusztus 11-én tért vissza: ekkor a főpályaudvar északi oldalához csatlakozó viaduktok felújítása miatt kellett kizárni a forgalmat az ottani pályáról – ekkor épült meg a mai első peron a korábbi formájában. Másodszor 2017. június 3. és szeptember 10. között jártak itt ablakos vonatok, ekkor a második peron eredeti, alacsony és keskeny változatát is üzembe helyezték. Mostanra pedig elkészült az első peron teljes felújítása és akadálymentesített, széles és magas formában épült újjá a második peron is.Halász Péter
Az új szigetperon, a kép jobb oldalán pedig a régi, de felújított szélperon látszik
A dolní nádraží új peronjához új aluljáró is készült. Ottjártunkkor még érezni lehetett a festékszagot
(fotók: Szundi Szabolcs)
(fotók: Szundi Szabolcs)
Az aluljáróba két lift is bekerült, így az új szigetperon akadálymentesen is megközelíthető
(fotó: Szundi Szabolcs)
(fotó: Szundi Szabolcs)
A régi peron csak új burkolatot kapott, az új peronra viszont négy csoportnyi ilyen ülőalkalmatosság és további két szegmensnyi perontető alatti ülőhely is került
A dolní nádražíra nem kevés teher, egészen pontosan utas jutott, hiszen innen indulnak a Brnotól délre fekvő elővárosok felé a vonatok és ezek közül különösen a břeclavi irány rendkívül zsúfolt, legyen szó személy-, sebes- vagy akár EuroCity-vonatról. Az első peronon ráadásul nincs esőbeálló, így az utasok nagy része a két épület közötti aluljáró-lejáratnál várja a vonat érkezését
Mindeközben még gőzerővel folyik a felvételi épületegyüttes renoválása. Előtérben a közeli fűtőházhoz vezető vágány, amit az első peronhoz tartó utasok szintben kereszteznek
(fotó: Szundi Szabolcs)
(fotó: Szundi Szabolcs)
A pályavasút független üzemeltetőjének, az SŽDC-nek komolyabb tervei is lehetnek a felvételi épületekkel, hiszen a felújítás mellett a részleges akadálymentesítésük is halad
Amíg az épületek el nem készülnek, addig a pénztárak és a várótermek a felvételi épületek előtti területen, konténerekben kaptak helyet
(fotó: Szundi Szabolcs)
(fotó: Szundi Szabolcs)
A dolní nádraží lett a Brno városán átmenő vonatok állomása. Itt éppen egy Tišnov felé tartó személyvonat érkezik a kiglancolt 260-as Pleháč-csal az élén
(fotó: Szundi Szabolcs)
(fotó: Szundi Szabolcs)
Ugyancsak a dolní nádraží a végállomása a Břeclavon át Olomoucba tartó gyorsvonatoknak, amelyek rendszerint InterPanter-ekből állnak
(fotó: Szundi Szabolcs)
(fotó: Szundi Szabolcs)
Az állomáson haladnak át a Horní Heršpicében vagy Malomericében karbantartott vonatok is, ha azok épp a városon belüli másik kiindulási helyük felé tartanak. A képen a leendő R 980-as számú prágai gyors szerelvényét húzza át a 362 070-es gép
A teherforgalom sem állhat le, az ablakos vonatok között időnként legurítanak egy-egy tehervontatot is
A pótlással elsősorban a helyi közlekedési társaság a DPMB lett megbízva. A főpályaudvarról a dolní nádraží „szokás szerint” a meghosszabított 61-es autóbusszal, Brno-Královo Pole állomás a belvároson keresztül közlekedő P6-os jelzésű vonatpótló villamossal érhető el, valamint a nagyjából félóránként közlekedő S33-as vonatokkal. Brno-Slatina állomás eléréshez E77-es jelzéssel rendkívüli gyorsjárat beindítására került sor.
A legfontosabb nem vasúti kapcsolat a 61-es busz a főpályaudvar és a dolní nádraží között. A viszonylaton nem csak alacsonypadlós kocsik járnak, sőt, többször a tartalék autóbuszokat is beveti a DPMB – a képen két ilyen kocsi látható
A városi buszok korrekt buszvégállomást kaptak a dolní nádraží előtti placcon. A buszvezetők az éppen az alacsonypadlós kocsik által kitakart konténerben tölthetik a pihenőjüket. A magaspadlós Karosa pedig tartalékként várja a bevetést, amelyet az első időszakban a DPMB diszpécserei a helyszínről irányítanak
A felszállóhely is korrektül meg lett csinálva, még ha picit messze is esik az állomás bejáratától
(a másképpen nem jelzett képeket Halász Péter készítette)
(a másképpen nem jelzett képeket Halász Péter készítette)
szöveg: Mellár Marcell
képek: Halász Péter, Szundi Szabolcs
képek: Halász Péter, Szundi Szabolcs
