Az Amtrak, az Amerikai Egyesült Államok távolsági vasúti személyszállító cége, megkezdi dízelmozdonyainak generációváltását: 75 Siemens Charger vásárlását jelentették be Karácsony előtt. Lássuk az érdekes részleteket!
Az Amtrak december 21-re időzítette azt a helyi viszonylatban bomba hírt, hogy megkezdi az új dízelmozdonyok beszerzését - első körben a Siemens szállíthat 75 darab Charger fantázianevű dízel-villamos mozdonyt. Bár korábban már vettek Charger-mozdonyokat, azok tagállami támogatással üzemelő középtávú vonalakra kerültek Kalifornia, Illinois, Wisconsin, Missouri, Michigan, Iowa, és Washington államokba, míg a most beszerzendő gépek a távolsági flottába (ún. National Network) kerülnek majd. A tervezett szállításkezdet 2021 nyara, az Amtrak pedig 2021 őszétől szeretné utasforgalomban is látni az első új szerzeményeket, míg az utolsókat 2024-ig. A szerződés opciót is tartalmaz további járművekre - mind a tagállami finanszírozású, mind pedig az országos szegmensekben nő a kereslet a vasúti személyszállítás iránt, így mindkét területen várható tényleges további beszerzés. A mostani szerződés értéke 744 millió dollár, és magában foglal 20 éven keresztül alkatrészellátását és karbantartási tanácsadást is.
A mozdonyokba 4400 lóerős, 16 hengeres Cummins QSK95-ös dízelmotort építenek, ezzel az erőforrással pedig 125 mérföld/órás, azaz kilométerben kifejezve közel kétszázas tempóra lesznek képesek. (A tehervasúti fővonalak jellemzően 70-79 mérföld/órás pályasebességűek, a 125-ös tempót Chicago környékén lehet jelenleg kihasználni néhány szakaszon.) A Cummins QSK95-el az Amtrak is a karbamidos kipufogógáz-utánkezelés mellett tette le a voksát, ami a tehervasutak körében nem népszerű, de a személyszállító cégek körében meghonosodni látszik. Az Amtrak esetében annyi a csavar, hogy eddig jól behatárolt földrajzi környezetben, 1-2 telepállomás körzetében üzemeltettek ilyen technológiájú motorral szerelt gépeket, ám most először az országos fordákban fogja járatni őket.
A mozdonyokba 4400 lóerős, 16 hengeres Cummins QSK95-ös dízelmotort építenek, ezzel az erőforrással pedig 125 mérföld/órás, azaz kilométerben kifejezve közel kétszázas tempóra lesznek képesek. (A tehervasúti fővonalak jellemzően 70-79 mérföld/órás pályasebességűek, a 125-ös tempót Chicago környékén lehet jelenleg kihasználni néhány szakaszon.) A Cummins QSK95-el az Amtrak is a karbamidos kipufogógáz-utánkezelés mellett tette le a voksát, ami a tehervasutak körében nem népszerű, de a személyszállító cégek körében meghonosodni látszik. Az Amtrak esetében annyi a csavar, hogy eddig jól behatárolt földrajzi környezetben, 1-2 telepállomás körzetében üzemeltettek ilyen technológiájú motorral szerelt gépeket, ám most először az országos fordákban fogja járatni őket.
Az új gépek a korábbiakhoz képest jobb rendelkezésre állást, kedvezőbb károsanyag-kibocsátást, több vonóerőt és magasabb biztonsági standardokat nyújtanak majd, emelte ki az ügylet kapcsán Richard Anderson, az Amtrak nemrégiben kinevezett elnök-vezérigazgatója. A Siemens képviselői sem fukarkodtak a jelzőkkel, ami érthető is: az európai gyártó stabilan megvetette a lábát a személyvonati dízelmozdonyok helyi piacán. Míg a távolsági piacon a Siemens Charger hasít, a konkurens EMD F125, illetve a MotivePower Industries (MPI) kurrens modelljeit inkább csak egyes elővárosi vasutak preferálják. Utóbbi szegmensben azért hagyományosan az MPI van otthon, de a Siemens is minden bizonnyal vetélytárs lesz a jövőben. A német gyártó az amerikai értékehányadra vonatkozó előírásokat is könnyen teljesíti: a Cummins dízelmotor eleve helyi termék (az Indiana állambeli Seymour-ban gyártják), a gépeket pedig a Siemens Sacramento városában lévő egységében gyártják.
Az új mozdonyok a következő vonatokra kerülnek majd a tervek szerint:
- Auto Train (Washington, DC - Orlando, Florida)
- California Zephyr (Chicago, Illinois - San Francisco, Kalifornia)
- Capitol Limited (Washington, DC - Chicago, Illinois)
- Cardinal (New York - Chicago, Illinois)
- City of New Orleans (Chicago, Illinois - New Orleans, Louisiana)
- Coast Starlight (Seattle, Washington - Los Angeles, Kalifornia)
- Crescent (New York - New Orleans, Louisiana)
- Empire Builder (Chicago, Illinois - Seattle, Washington)
- Lake Shore Limited (Boston, Massachusetts - Chicago, Illinois)
- Palmetto (New York - Savannah, Georgia) és Silver Star/Silver Meteor (New York - Miami, Florida)
- Southwest Chief (Chicago, Illinois - Los Angeles, Kalifornia)
- Sunset Limited (New Orleans, Louisiana - Los Angeles, Kalifornia) és Texas Eagle (Chicago, Illinois - San Antonio, Texas, közvetlen kocsikkal a Sunset Limiteddel egyesítve Los Angelesig)
A Washington állam számára szállított Charger-mozdonyok egyik példánya; ezek a mozdonyok a Portland és Seattle/Vancouver között közlekedő Cascades vonatokat továbbítják
Készülő Chargerek a Siemens kaliforniai gyárában, Sacramentoban
(fotók: Siemens)
(fotók: Siemens)
A hír háttere, hogy a 47. évét taposó Amtrak lassan elfogyasztja a második dízelmozdony-generációt is. A most futó GE Genesis I és II szériák 1993-ban (Genesis I / Amtrak P40DC), illetve 1996-ban (Genesis II / Amtrak P42DC) kerültek állagba, így a Chargerek érkezésének környékén már 25-30 évesek lesznek - az eddigi tapasztalatok alapján ilyenkor már inkább az elővárosi vasutaknak adják tovább az Amtrak-gépeket. Így volt ez az Amtrak első sikeres saját beszerzésű dízelmozdony-sorozatánál, a legendássá vált F40PH-nál is: az 1973-tól a nyolcvanas évek végéig beszerzett gépek a kétezres években átkerültek az elővárosokban, vagy éppen vezérlő- és poggyászkocsiként végezték az Amtrak kötelékében. A Genesis I és II sorozatokból összesen 200 körüli példány üzemel még, így a Siemensnek még jócskán van esélye további rendelésekre.
Napjaink igáslova: egy Amtrak P42DC készül indulásra Portland (Maine állam) felé egy Downeaster-járat élén Boston Északi pályaudvarán
„A dízel, amely megmentette az Amtrak-et”, írta anno a Trains Magazine - az F40PH két évtizeden át volt A Dízelmozdony az Amtrak számára, napjainkban viszont már csak motor nélküli vezérlőkocsiként szolgálja a Céget; itt éppen az előbb látott Downeaster-vonat hátulján
Magyarics Zoltán