Hat év múlva már kötélpálya kötheti össze a prágai Podbaba vasútállomásnál lévő csomópontot és a Moldva túlpartján, a hegyoldalban található állatkertet. A tervek szerint a kötélpálya ráadásul része lehet a közlekedési szövetség rendszerének, a PID-nek is.
A néhány éve Praha-Bubeneč állomás pótlásaként a tömegközlekedési kapcsolatokhoz közelebb eső Podbaba megállóhely tövéből indulna a prágai hatodik és nyolcadik kerületet összekötő kötélpálya. A tervek szerint a 2023-2024-re elkészülő vonal sokat segítene azoknak, akik a Moldvát keresztezve szeretnének eljutni az állatkert közelébe vagy éppen Podbabához, mivel most cask hosszú buszozással lehet ezt a távot elérni. A tervek szerint ráadásul az állatkert csak köztes megállója lenne a kötélpályának, az északi végpont az állatkert feletti fennsíkon épült lakótelep szívében található Krakov nevű csomópont lesz. A rendszerhez illeszkedne a Podbaba vasútállomásnál tervezett P+R parkoló is. Az állatkert területét ugyan a kötélpálya nem érinti, de közel lesz a tervezett új bejárathoz és az állatkert távlati képében is gyönyörködhetnek az utasok útközben.
A kötélpálya az állatkert szélén vezetne
A jelenlegi tervek szerint a 7 perces menetidő mellett 60 másodperces követéssel számolnak a szakemberek, ez azt jelenti, hogy óránként és irányonként az üzemmódtól függően 2000-4000 utast szállíthat a rendszer, amelynek megfelelő tartalékai lesznek a szezonális és egyéb, pontszerűen jelentkező nagy terhelésekre is. A kötélpálya jelentősen csökkentené a 112-es autóbusz terhelését, ami ma összeköti a Podbabát az állatkerttel.
Podbaba állomás a vasút és a közút között kapna helyet, jól illeszkedne a tervek szerint a közlekedési rendszerbe
A beruházás költségeit mintegy 1-1,5 milliárd koronára taksálják a szakemberek, akik hozzáteszik: a kötélpálya a felszínen nagyon kevés helyet foglal el, mindössze a két végállomás, a köztes megálló és a hat pilon számára kell helyet biztosítani.
Kilátás a tervezett kabinokból
A tömegközlekedési rendszerbe jól illeszkedne a beruházás: nem csak önmagában kínálna utazási lehetőséget, hanem 45-ről mindössze 21 percre rövidítené a dejvicei egyetemi campus és a Krakov csomópont közötti utazások időszükségletét. Ráadásul a PID rendszerébe is illeszkedne az amúgy akadálymentesített kötélpálya: semmilyen külön díjat nem szedne rá a közlekedési szövetség.
Így festene a prágai látképben az új kötélpálya
(forrás: PID / Ing. arch. Václav Brejška)
(forrás: PID / Ing. arch. Václav Brejška)
A rendszer ráadásul biztonságos is lenne a szakemberek szerint. A kabinok a drótkötélről lekapcsolódnak az állomásokon és a legfeljebb 0,54 km/h-val mozgó kabinban kényelmesen és biztonságosan lehetne ki- és beszállni. Ráadásul a rendszer a szakemberek szerint üzemzavar esetén nem teszi szükségessé automatikusan a tűzoltóság és a helikopteres mentés folyamatát: másik kabin segítségével is kimenekíthetők az utasok a következő megálló felé.
Miközben Prágában a kötélpálya létesítése a beszédtéma, addig egy fővárossal arrébb, Berlinben még mindig az a kérdés, hogy vajon része lehet-e a városi kötélpálya a tömegközlekedési rendszernek? A 2017-es Internationale Gartenschau területe felett építettek egy félállandó jellegű kötélpályát, amely várhatóan állandó jelleggel megmarad. Felmerült és vita tárgyát képezi, hogy a kötélpályát, ami jelenleg csak külön díjfizetés mellett használható, be lehet-e vonni és ha igen, szükséges-e bevonni a tarifaközösségbe?
Halász Péter