2018. 09. 29.

Vonattal Szászországban

Szászország területe többnyire hegyes-völgyes, így kiváló hátteret biztosít a kikapcsolódáshoz vagy a fotózáshoz. Júliusi egynapos körutazás képekben elbeszélve.






Utunkat kora reggel a Harz hegység lábánál fekvő Wernigerodében kezdtük ahol a jegyünk beszerzése után, nem sokkal 6:40-kor hajszálpontosan érkezett is a HarzElbeExpress (HEX) Alstom Coradia LINT típusú motorvonata Goslar állomásról amivel Halberstadton át egészen a végállomásig, Halle (Saale) Hbf-ig utaztunk. Felszállás után a vonatszemélyzet külön üdvözölte az utazóközönséget, illetve utunk során a főbb állomásokon (Halberstadt, Aschersleben) tájékoztatást kaptunk a csatlakozó vonatokról is. Közben kicsivel több, mint egy órás utazás után megérkeztünk Halléba ahol átszálltunk Leipzig Hbf felé az S-Bahn Mitteldeutschland Talent 2-es motorvonatára.

A HEX egyik Alstom Coradia LINT típusú motorvonata Halle Hauptbahnhofon

Halkan mondjuk, az átszállásra pontosan 3 percünk volt amiről, szinte már le is mondtunk, illetve nem sok reményt fűztünk a MÁV-Startos tapasztalataink után. De Németországban általában lehet építeni a szűk átszállásokra is, így elértük és rövid várakozás után indultunk tovább Leipzig Hbf felé.
Leipzig Hauptbahnhofon egy kis technikai szünet és vásárlás után Chemnitz felé vettük az irányt a Mitteldeutsche Regiobahn (MRB) mondhatni retro vonatával.

Az itthon is jól ismert vezérlőkocsi az MRB vonatának élén Chemnitz felé

Az utastér tiszta és igényes, az elrendezés viszont az itthonival egyező

Az MRB színtervéhez alakított ajtók

Nem lehet elmenni szó nélkül a szerelvény mellett, ugyanis a menetrendváltással elköszönnek a napi forgalomtól különböző okok miatt az öreg szerelvények. Indulás előtt helyet foglaltunk a vezérlőben, elhelyezkedtünk kényelmesen és indulás Chemnitz felé. Mielőtt még Chemnitzbe érnénk utunkat egy közkedvelt fotóhelynél megszakítottuk, ami nem más, mint a város határában fekvő Bahrebachmühlenviadukt. A fotózás miatt Burgstädt állomáson átszálltunk a Chemnitz-Technopark felé közlekedő C12-es jelű, a CVAG által üzemeltetett tramtrain járműre, amivel alig 10 perces utazás után elértük Chemnitz-Borna megállót, ahonnan a kiszemelt helyünket gyalog közelítettük meg.

A Bahrebachmühlenviadukt alatt az A 4-es autópálya vezet át

Az időjárás sajnos nem állt az oldalunkra és erősen befelhősödött így 1,5-2 óra után visszagyalogoltunk Chemnitz-Borna megállóba és folytattuk utunkat Chemnitz Hbf irányába, ahol újra egy rövid átszállási idővel terveztünk, szintén sikeresen.

Chemnitz-Borna megállóhelyen 2015 decembere óta találkozhatunk a vasútra kijáró villamosokkal

Az állomáson belefutottunk – egy a környékről már alapvetően kikopott – 628-as sorozatú motorvonatba, ami átmenetileg Desirokat helyettesít Chemnitz térségében, de pár kattintás után felszálltunk a szintén a Mitteldeutsche Regiobahn üzemeltetésében közlekedő RE3-as viszonylaton Hof Hauptbahnhof irányában közlekedő Alstom Coradia Continentalra, amellyel Glachau (Sachs) állomásig utaztunk alig 20 percet.

Desiro-pótló Chemnitz Hauptbahnhofon

A 628-as sorozat évtizedekig a mellékvonalak meghatározó darabja volt

A CVAG Tramtrain motorvonata Chemnitz Hauptbahnhofon. Szokatlan látvány a „villamos” a nagy vasak között.

Glachau (Sachs) állomáson már lazább az átszállási idő, nagyjából 40 perc amíg megérkezik kiszemelt vonatunk Erfurt irányából és fordul vissza Gera, Weimar és Erfurt érintésével Bad Langensalza felé.

Hof Hauptbahnhof felől érkezik az MRB RE3-as vonata Glachau (Sachs) állomásra

A billenőszekrényes motorvonat Erfurt felől érkezett

Kis várakozás után érkezik is a vonatunk, ami nem más, mint a Deutsche Bahn sok műszaki problémával küszködő 612-es sorozatának egyik tagja, amivel egyébként külön élmény utazni a billenőszekrényes kialakítása miatt. Indulás után nem sokkal már Gößnitz állomás következett, ahol a vonat megvárta a késett S-Bahn-csatlakozást, majd indultunk tovább Gerába, ahol a helyi villamost terveztük kipróbálni, amire kereken két órát szántunk. Gerában a vonatot már egy másik 612-es motorvonat várta, összezárás után folytatták útjukat Erfurt irányába.

Gera főpályaudvara

Gerában az állomás meglepően nagy, csarnokkal ellátva. A vágányokat csak aluljárókon lehet megközelíteni, amelyből több is van. Lehetőségünk van egyből a villamos megállójához vagy az állomás utascsarnokába, DB ügyfélközpontjába illetve a boltokhoz sétálni.
Mi az utóbbit választottuk ahol beszereztük a helyi közlekedéshez szükséges menetjegyeket, majd megcéloztuk a villamos megállóját. Gera háromviszonylatos villamos-hálózattal rendelkezik, amelyből az 1-es érinti a főpályaudvart. Hétvége lévén ritkábban közlekednek a járművek, átlag 15 percenként, bár elnézve az utasmennyiséget bőven elég is. A járműtípusokból a városban megtalálható Tatra KT4D illetve KTNF8 illetve Alstom NGT8G típusú villamosok, de a Tátrákkal a hétvégi kiadás miatt sajnos nem találkoztunk.

Untermhaus végállomás

Az utastér elsőre kissé zsúfolt elrendezésű, de annál kényelmesebb

Az utastájékoztatásra nem lehet panasz

Gera Hauptbahnhofhoz érkezik a 201-es pályaszámú Alstom NGT8G villamos

Rövid villamosozás után újra a pályaudvart vettük célba és Leipzig Hbf irányába tartó vonatra szálltunk, ami nem más, mint a Stadler által gyártott Regio-Shuttle motorvonat.

Az Erfurter Bahn motorvonata várja indulását Gera Hauptbahnhofon Leipzig Hauptbahnhof irányába

Gyakorlatilag annyira esztétikus, mint egy kartondoboz, de egy magyar Bz-nél komfortosabb és rövidtávú utazásra tökéletes. A motorkocsival Crossen an der Elster állomásig utaztunk, ahová tavaly november 15-én a DB több különböző személykocsit szállított tűzoltók későbbi gyakorlataihoz. A szebb napokat megélt állomáson a kocsik a perontól kb. 100 méterre állnak, körbekerítve és már több kocsi közülük teljesen összefújva.





A tűzoltósági gyakorlatra érkezett kocsik

Belépni tilos, hirdeti a tábla

A peron végén az itthonról is ismerős tábla figyelmeztet az üzemi terület határára
A fotókat Pordán László készítette.

Itt jegyezném meg, hogy Németországban nagy divatja van a graffitinek, Szászországban alig-alig van jármű, ami ne lenne összefestve. Több, a képeken is látható jármű szinte teljes terjedelmében van összefújva, közel a felismerhetetlenségig. A kocsik között 3db Silberling, 1db Halberstadti és 2 emeletes található. Az állomáson szolgálat van ezért is meglepő, hogy a kocsik mégsem érték meg, hogy firkálás nélkül töltsék valószínűleg utolsó napjaikat. Az állomáson szolgálatot teljesítő személytől engedélyt kértünk, hogy a kocsikat közelebbről is megnézzük, valamint pár képet készítsünk róluk, segítőkész volt és körbenézhettünk. A másik oldalról valamivel felismerhetőbbek voltak a kocsik a Halberstadti kocsiban apróbb hiányosságok voltak, de a Silberlingek teljesen épnek tűntek. Szinte egy alaposabb takarítás után akár forgalomképesek is lehetnének. Miután körbejártuk a szerelvényt visszasétáltunk az állomásra majd a következő vonattal folytattuk utunkat újra Leipzig Hbf felé.

Leipzig főpályaudvarán az állomás 7. vágányára érkezett a vonatunk, innen az S-Bahn alagútja volt a cél ahonnan az S5X viszonylatszámú vonattal szerettünk volna továbbutazni Halle felé. A vonat pontosan érkezett az állomásra, de emellé nagy meglepetésünkre a szokásos ötrészes Talent 2 helyett az S-Bahn Mitteldeutschland egy háromrészes motorvonatot küldött. Ez szombat este, az amúgy is igen zsúfolt időszakra eléggé kellemetlen volt. A vonaton az utasok is hangot adtak ennek, komoly zúgolódás kísérte az utunkat Halléig. Hab a tortán hogy, a vonat a Leipzig/Halle nemzetközi repülőteret is érintette ahol nem csak le-, de felszálló is bőven akadt. Végül lassan, de biztosan, ha már kényelmesen nem is, de vonatunk beért Halléba. Halle előtt a motorvonatvezető tájékoztatta az utazóközönséget a már megszokott módon az átszállási kapcsolatokról, valamint a szűk átszállási idők miatt külön egyes vonatokról, melyek megvárták a késő szerelvényt. Kalandos utunk itt már a végéhez közeledett a hallei átszállás után a HEX21-es jelzésű járattal tértünk haza Wernigerodéba.

Pordán László