2018. 08. 30.

A Furka-bázisalagút ráncfelvarrása

A Matterhorn-Gotthard-Bahn történetének legnagyobb építési projektje érkezett el: fel kell újítani az 1981-ben megnyitott 15 kilométer hosszú Furka-bázisalagutat. A majd' 30 40 éves alagutat sietve, a minimális követelményeknek megfelelően építették ki, ezért van szükség a megújulásra.



A svájci Alpok egyetlen télen is járható kelet-nyugati közlekedési útvonala jött létre 1981-ben, köszönhetően a Furka-bázisalagút megnyitásának. A régi vonal, amelyet ma a DFB (Dampfbahn Furka Bergstrecke) üzemeltet, különösen ki volt téve az időjárás viszontagságainak. Nagyrészt az erdőhatár felett fut a vasútvonal, ahol télen a lavinák mindenféle akadály nélkül tarolhatták le a pályát. Ennek elkerülése érdekében a Furka-vasút télen le volt zárva, elvágva ezzel a Wallis és Uri kantonok közötti egyetlen átjárót, nagyobb távlatban pedig az egyetlen kelet-nyugati átkelőt a svájci Alpokon.

Az Oberalp-hágón még jó sokáig felmásznak az MGB vonatai, ellentétben a Furkával, ahol már alagúton haladnak.
(fotó: Berky Dénes)

Az alagút építését, mint minden ekkora volumenű infrastruktúra-projektet átszőtte az aktuálpolitika, különösen az érintett kantonok (Wallis, Uri és Graubünden) képviselői küzdöttek a télbiztos kapcsolat létrehozásáért, ami nagyban növelte volna az amúgy sem rossz helyzetben lévő (sí)turizmust a régióban. Így történt, hogy a kiviteli tervek elkészítésére és magára az építésre mindössze néhány év állt rendelkezésre, ami végül oda vezetett, hogy az alagutat az akkori minimális követelményeknek megfelelően, a lehető leggyorsabban építették meg. Ennek levét most, 40 évvel később issza az üzemeltető, a Furka-Oberalp-Bahnból (FO) és Brig-Visp-Zermatt-Bahnból (BVZ) összeolvadt Matterhorn-Gotthard-Bahn (MGB). A mai sztenderdeknek megfelelő felújítást már nem lehet tovább tolni, így az elkövetkezendő évek elfoglaltsága az MGB számára már nem kérdés: a Furka-bázisalagút.

A tervek szerint erre összesen 190 millió svájci frankot és több mint hat évet szánnak. Ebbe a meglehetősen nagynak tűnő költségvetésbe belefér a biztonsági szint komoly emelése, így a menekülő- és mentőútvonalak teljes felújítása illetve újak létesítése, egy teljesen új szellőzőberendezés telepítése tűz esetére, a vasúti technológia felújítása, amely magában foglalja a biztosítóberendezések felülvizsgálatát illetve többek között a fix beton felépítmény (feste Fahrbahn) és merev felsővezeték-sín (Stromschiene) kiépítését is. 

Amikor télre lezárják a Furka-hágót a hó miatt, az egyetlen közúti kapcsolatot a Furka-bázisalagúton át közlekedő autószállító vonatok jelentik, ezért is létfontosságú a vonal.
(fotó: Magyarics Zoltán)

Az építési munkálatoknak a lehető legnagyobb mértékben a forgalom fenntartása mellett kell történnie, hiszen télen ez az egyetlen kapcsolat a hegyi kantonok között, az alagúton át autószállító vonatok is közlekednek. Ez azt jelenti, hogy amíg csak lehet, éjszaka és az általában ősszel tervezett néhány hetes vágányzárak alatt lehet dolgozni, azonban az új vasúti infrastruktúra kiépítésének idejére a teljes vágányzárat sem lehet elkerülni, ez előreláthatólag 2023 és 2024 nyarán lesz. 

A Furka-hágó a PostAutóból. Igencsak szűk, hajtűkanyarokkal tűzdelt hegyi út ez, nem éppen alkalmas a vonatpótlásra.
(fotó: Berky Dénes)

Ami azonban érdekesebb, az a vonatpótlás. A régi vonalat a hegyen át ugyan 2010-re teljesen felújította a DFB, ez azonban teljesen privát és ráadásul villamosítatlan, fogaskerekű vonal, ahol a menetrend szerinti utasforgalom szinte elképzelhetetlen. Ezért maradnak a pótlóbuszok a Furka-hágón át, ami szintén nem egy egyszerű történet, hiszen ez is csak a néhány nyári hónapban kivitelezhető.


Berky Dénes

Írásaink kommentálására a RegionalBahn Facebook-oldalán van lehetőség.