Egy álmos német mellékvonalon helyezték üzembe néhány napja a jövő biztosítóberendezését. A DB Netz és a Siemens közös fejlesztése a maximális modularitást kívánja megvalósítani, ezzel forradalmasíthatja és gazdaságosabbá teheti a vasutat.Március eleje óta üzemel élesben a világ első digitális biztosítóberendezése az Érchegységben, Annaberg-Buchholz Süd állomáson. Az új rendszer a 2005-ben üzembe helyezett elektronikus biztosítóberendezést váltotta, a vonal 1872-es megnyitásától egy mechanikus berendezés szolgált. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mi a fő különbség az elektronikus és a digitális rendszerek között. Míg az elektronikus rendszerek a korábbi jelfogó alapú elektromechanikus berendezések számítógépes felügyeletű állítási logikával és kezelőfelülettel kiegészített változatainak tekinthetőek, addig a digitális rendszerben minden kültéri elem – ilyenek a váltók, a jelzők és az útsorompók – szabványos IP-protokollt használó hálózaton keresztül kommunikál egymással. Ennek legfontosabb előnye, hogy nem kell a kiadott állítási parancsokat átalakítani a hagyományos elektronika számára, ezáltal elmaradnak a modemként funkcionáló állítóegységek és a kültéri elemekhez vezető kábelkötegek. A kevesebb kábel kevesebb hibahelyet és egyszerűbb üzemeltetést, a szabványos protokollt használó kommunikáció pedig olcsóbb fejlesztést hoz.
Az állomást érintő egyvágányú Zschopautalbahnon az engedélyezett sebesség szakasztól függően 60-80 km/h, ami a 20 ezreléket közelítő meredekség és a hegyi vonalakra jellemző szűk ívek miatt sem lehetne sokkal magasabb. A vonalon Siemens Desiro egységek közlekednek órás ütemben, tehát a forgalom volumene alapján sem számítanánk a háttérben egy ilyen fejlett technológiára. Természetesen az ilyen vonalak kiváló kísérleti terepek, hiszen a felmerülő hibák miatti üzemzavarok nem gyűrűznek tovább a hálózat nagyobb részeire.
Sok változás nem látszik sem kültéren...
...sem beltéren, az igazi változás a kettő között található.
A rack szekrényekben elhelyezett elemek már nem a digitális parancsokat alakítják a hagyományos elektronikák számára értelmezhetővé, hanem csak továbbítják azokat. (fotók: Kai Michael Neuhold / DB AG)
A DB Netz 2014 óta kísérletezik a technológiával és mostanra sikerült az állandó üzemhez szükséges engedélyeket megszerezni. Közvetlen haszonként a korábbinál nagyobb távolságból megvalósítható távvezérlés lehetősége az első eredmény, hiszen a mindenki által használt internet is határtalan. Járulékos haszon lesz az ETCS könnyebb illeszthetősége és a számítások szerint akár húsz százalékkal nagyobb forgalmi kapacitás. Ilyen nagy kapacitásnövekedés valószínűleg a mechanikus és a régebbi elektromechanikus berendezésekhez képest valósítható meg és nem az elektronikus biztosítóberendezésekhez képest. Az elért eredmények nem teljesen öncélúak, a korábban NeuPro néven futó projekt eredményei és tapasztalatai mentén a nagyobb és fontosabb Nyugat-európai infrastruktúra-fenntartókkal együtt EULYNX néven alapított együttműködési szervezet a szabványos elemekből felépülő, moduláris digitális megoldások terjedését kívánja előmozdítani.
Adorján Péter