Lassan már szinte unalmassá válik, de mégis igaz: Bécsben még mindig évről-évre nő azok száma, akik a tömegközlekedést választják. A 2017-es évet értékelte a Wiener Linien és „természetesen” növekvő számokról számoltak be ezúttal is.
Aligha meglepő, hogy a bécsi tömegközlekedést 2017-ben is többen használták, mint egy évvel korábban. A Wiener Linien járatait ugyanis 2017-ben összesen 961,7 millió utas vette igénybe, ami a 2016-os 954,2 milliós értékhez képest növekedés. Érdemes kitérni arra, hogy az ezredfordulón még mindösszesen csak 724,9 millió utas választotta évente a közösségi közlekedést, de tíz évvel ezelőtt is csak 793 milló utast számoltak. Azóta azonban jelentősen bővült a metróhálózat (legutóbb az U1-es metró oberlaai szakaszát vehette birtokba a nagyközönség), a városi gyorsvasúti kapcsolatoknak köszönhetően sok városrész került közelebb a központhoz és a többi területhez. Sokan használják napi szinten a tömegközlekedést olyanok, akik korábban végig autóval jártak, most viszont egy-egy új városszéli P+R-parkolóban teszik le a kocsit és váltanak a közösségi közlekedés valamelyik járművére, jellemzően persze metróra, mivel ezek fejlesztésével együtt szinte törvényszerű a P+R-parkolók számában bővítése. A modal split-arányokról szólva röviden csak annyit közölt a Wiener Linien, hogy 38%-al részesedik az összes utazásból a tömegközlekedés Bécsben, ami magas érték, de a 2016-oshoz képest 1 százalékpontos visszalépést jelent.
Az utasszámok alakulása az elmúlt évek tükrében
Egyre többen váltanak éves bérletet a tömegközlekedésre
(grafikák: Wiener Linien)
(grafikák: Wiener Linien)
A Wiener Linien kitért arra is, hogy az éves bérletet váltók száma is növekedett, a 2016-os 733 ezerhez képest 2017-ben már 778 ezer éves bérletet adtak el. Az éves bérlet legendássá vált 365 eurós ára azonban csak akkor igaz, ha egyben, az éves ciklus elején fizeti ki azt az utas; ha havi részletekre vált, már közel 400 eurót kell fizetnie.
Az elektromobilitás a tömegközlekedés mindennapjait jelenti, miközben a személyautók gyártói még csak kísérletezgetnek ezzel a megoldással
(fotó: Halász Péter)
(fotó: Halász Péter)
Az éves beszámoló alkalmából a mindig és minden tömegközlekedési eseménynél jelen lévő SPÖ-s Ulli Sima, tömegközlekedésért is felelős városi tanácsnok úgy fogalmazott: az idei évben 407 millió eurót költ a város a tömegközlekedési hálózat fejlesztésére, a metróépítésre és az új villamosok és autóbuszok forgalomba állítására. Fontos az elektromobilitás is, ami a városi közlekedésben már évszázada jelen van, miközben a személygépkocsiknál most tapogatóznak a gyártók a villamos hajtás tekintetében.
Sokan kritizálják a bécsi városvezetést amiatt, hogy szinte minden tengelyen a drága és időrabló metróépítést favorizálják, miközben a villamoshálózat fejlesztése csak pontszerű beruházásokra korlátozódik, a hálózat érdemben nem vagy csak nagyon lassan fejlődik. Sokan kiemelik: egy jó gyorsvillamos bizony vetélytársa lehet a metrónak és ráadásul olcsóbb is megépíteni és üzemeltetni. Ezen túlmenően olyan helyeken sem végez villamosvasúti fejlesztést az osztrák főváros vezetése, amely ordítva kívánja a kötött pályára való áttérést. Ilyen többek között a 11A és 11B buszokkal kiszolgált Duna-menti terület, ahol inkább a hosszított csuklósbuszokat járatják, semmint a nagyobb kapacitást kínáló villamoshálózat fejlesztésében gondolkodnának. Érdekes módon a városvezetéshez hasonlóan baloldalinak számító munkavállalói érdekvédelmi szervezet, az Arbeiterkammer is inkább a 11A-val javarészt párhuzamosan futó Donauuferbahn S-Bahn rendszerbe történő bevonását szorgalmazza, mintsem az egykor itt közlekedő villamos visszaépítését.
Halász Péter
