2018. 01. 31.

Fejlesztés kínai segítséggel

A jövőben kínai segítséggel újulhat meg a Boszniai Szerb Köztársaság vasúthálózata. A ŽRS és a China Shandong International Economic & Technical Co-operation Group nevű formáció még 2017 végén Budapesten állapodott meg arról, hogy távol-keleti közreműködéssel kerülhet sor első körben majd száz kilométernyi vasút felújítására.



Még 2017-ben a kínai kormányfő magyarországi látogatásakor állapodtak meg arról boszniai szerb és kínai döntéshozók, hogy a ŽRS Banja Luka és Novi Grad közötti, valamint a horvát határon át egészen Dobrlijnig vezető vasútvonalait felújítják.
A 241 millió euró értékű beruházás keretében a jelenlegi 70-ről 120 km/h-ra emelik a pályasebességet, korszerűsítenek vagy kiváltanak kilencven szintbeni közút-vasút kereszteződést és 25 kV 50 Hz-es váltóárammal táplált felsővezetéket is építenek a vonal mentén, ahol a ŽRS teherforgalmának mintegy 60%-a zajlik jelenleg is. Eközbnn a helyi sajtó úgy tudja, hogy a kínai fél érdeklődik egy új, mintegy ötven kilométer hosszú vasútvonal építése iránt is Vareš és Banovići között. A vasútvonal megépítésével jelentően lerövidülhetne a Szarajevó és Tuzla közötti távolság is, hiszen jelenleg a két város között csak komoly kerülővel lehet vasúton szállítani.

Mindeközben, még december elején a Világbank egy 51,3 millió eurós hitelkeretet szavazott meg, amelynek segítségével a ŽRS szintén fejlesztéseket vehet napirendre, ezzel növelve az üzemeltetési hatékonyságot és a pénzügyi stabilitását. A hitel 32 éves futamidejű. A világbanki program három fő összetevővel bír: első körben a ŽRS gazdasági rendbetételét segítik, azzal, hogy a szerb entitás kormányával közösen rendezik a vasúttársaság kintlévőségeit, illetve az állam átvállalja azokat. A második nagy terület a személyzeti kérdések rendezése, az alkalmazottak létszámának optimalizálása, a képzés és a munkavégzés hatékonyságának növelése. A harmadik pillér pedig a szervezeti átalakítás, aminek eredményeként megvalósulhat a teher- és személyszállítás külön működtetése, miközben a pályavasutat elválasztják a vállalkozó vasúttól. Ennek eredményeként az új szervezetek hatékonyabban működhetnek, könnyebben kaphatnak támogatást és hitelt, mint a jelenlegi, gazdaságilag nem éppen megfelelően dolgozó vasúttársaság.
Kína nem mellesleg komoly aktivitást mutat a balkáni térségben, ennek egyik oka, hogy a görögországi Pireusz kikötőjét többségében a China Ocean Shipping (Group) Company, a COSCO birtokolja. A balkáni vasúti hálózat pedig nagyon jó rá- és elhordó szereppel bírhat, a távol-keleti kereskedelem tekintetében jelentős versenytársa lehet más európai kikötőknek, ráadásul Pireusz „házon belüli” létesítménynek számít, így a kínai állam növelheti szerepét az európai gazdaságban, függetlenül attól, hogy az EU-s vagy azon kívüli országokról van szó. Éppen ezért is érdekelt a kínai fél a Budapest és Belgrád közötti vasúti korridor kiépítésében, amelynek kézzelfogható elemei egyelőre csak a szerb oldalon láthatók.

Halász Péter