2017. 09. 03.

U1: irány dél!

Szeptember 2-án adták át a nagyközönségnek a bécsi U1-es metró déli hosszabbítását a Reumannplatztól Oberlaaig. Az új szakasz átadása számos változást hozott magával: ezeket néztük meg az új hálózat első napján az osztrák fővárosban. A Közlekedési Osztály szerzőjével közös képes beszámolónk egyenesen Bécsből.




Budapesten nagyon szeretnek a szomszédos fővárossal, a nagyjából méreteiben és földrajzi adottságaiban is összevethető Béccsel példálózni. Ennek okán szerkesztőségünkben sokszor mondtuk már, hogy Michael Häupl, Bécs főpolgármestere több metrót adott át 1994 óta tartó hivatali ideje alatt, mint Tarlós István és Demszky Gábor összesen. És ez a szám most tovább növekedhet, hiszen 2017. szeptember 2-án Michael Häupl főpolgármester átadta az utazóközönségnek az U1-es metró déli vonalszakaszát.

A város és az ország nagyjai a metróátadáskor. Balról jobbra: Hermine Mospointner, Favoriten kerül előljárója; Ulli Sima, tömegközlekedésért felelős városi tanácsnok; Günter Steinbauer, a Wiener Linien ügyvezető igazgatója; Michael Häupl, Bécs város polgármestere; Eduard Winter, a Wiener Linien ügyvezető igazgatója; Christian Kern, az ÖBB korábbi vezérigazgatója és jelenleg szövetségi kancellár és jobbra Maria Vassilakou, Bécs város alpolgármestere
(fotó: Johannes Zinner / Wiener Linien)

Az új vonalszakasz az évtizedes déli végponttól, a Reumannplatztól indul – az U1-es metró első hosszabbításakor, 1978-ban lett a vonal végpontja. Egészen pontosan 1978. február 25-étől 2017. szeptember 1-jéig, összesen 39 éven át volt a végállomás az első bécsi nehézmetrós vonalnak.

A szeptember 2-ától érvényes tömegközlekedési hálózat térképe, rajta az öt új metróállomással
(grafika: Wiener Linien)

Forgalmi kocsi ritkán kap olyan figyelmet, mint ezen a napon. A villamosbarát fotósok hada követte a 67-es viszonylat utolsó utáni napját: hivatalosan szeptember 1-jén üzemzárással rövidült a vonal a Reumannplatzig, de másnap a metró hivatalos, 10:30-kor esedékes megnyitásáig még jártak a villamosok a Per-Albin-Hansson-Siedlung tövében lévő végállomásig. A képen a 746-os ULF ereszkedik az Altes Landguttól a felhagyandó végpont felé

Az utolsó kocsik egyike fordul a Per-Albin-Hansson Siedlung megállónál létesített ideiglenes hurokvégállomáson; az átmeneti állapotot jelzi a szakasz áramellátását a metróépítés ideje alatt biztosító transzformátorkocsi is
(fotó: Magyarics Zoltán)

Nehéz eldönteni, hogy „nosztalgiajárat” vagy forgalmi kocsi volt-e az E2+c5 összeállítású szerelvény? Mindenesetre az biztos, hogy a magaspadlós kocsikat főleg hétvégén nagyítóval kellett keresni a vonalon – most jutott belőle azért bőven a közlekedésbarátok nagy örömére

Egy egyszerű hétköznap is lehetne a képen, de itt már az utolsó utáni üzemnapról és annak is utolsó órájáról van szó. A 4321-es E2-es motorkocsi az ideiglenes végállomás felé tart, a 747-es ULF pedig a Reumannplatz felé közlekedik az Altes Landgutnál, a vonal talán kedveltebb és legjobb fotóhelyénél
(fotó: Szundi Szabolcs)

A nosztalgiaflottából a viszonylatra jellemző kocsik és vonatösszeállítások kerültek a forgalomba. Itt éppen az 548-as számú L4-es motorkocsi a 1261-es c3-as pótkocsit vontatta. Az utóbbi típusból a Wiener Linien flottájában már alig találunk, legutóbbi információink szerint a forgalmi állományban mindössze 4 darab volt augusztus végén – szeptember 2-án pedig utolsó alkalommal közlekedtek utasforgalomban

Ugyancsak megszokott összeállításnak nevezhetjük a 4077-es számú M sorozatú motorkocsi és társa, egy k3-as pótkocsi. A „bécsi UV” természetesen itt is megfordult, igaz, amikor erre járt, még nem az oberlaai gyógyfürdő, hanem Rothneusiedl volt a végállomása a 167-es viszonylatnak

Az imént látott nosztalgiaszerelvény ad randevút egy ULF-kocsinak a Favoritenstrassén
(fotó: Magyarics Zoltán)

A csúcspont vitathatatlanul a legendás E1-es sorozat képviselőjének, a 4523-as motorkocsinak és az ő hűséges társának, a 1213-as c3-as pótkocsinak a szereplése volt. A kocsi gyászdíszben előző nap az 58-as vonalat búcsúztatta, most a 67-es délkeleti ágát gyászolta a szerelvény

Búcsúhangulat - az egyik utas integet a Favoritenstrasse lejtőjén haladó E1/c3 szerelvény fedélzetéről a fotósoknak
(fotó: Magyarics Zoltán)

A fotósokat is komoly mértékben érdekelte a villamosvonal búcsúja – talán többen foglalkoztak a megszűnő viszonylattal, mint az azt kiváltó metróval
(fotó: Szundi Szabolcs)

A 746-os számú ULF kora délután már az új, Reumannplatz-i végállomásra érkezett meg a Quellenstraße és a Favoritenstraße kereszteződésében – a fotós előtt már láthatatlanul a 6-os villamos vágányai húzódnak. A háttérben felsejlik perontetőjével a régi Reumannplatz metróállomás megálló, amelynek szerepe átszállóhelyként jelentősen csökkent – egy nappal korábban még komoly tömegek szálltak át ott a metróról a 67-es villamos keleti ága felé, most egy csapásra minden megváltozott
A villamosvasúti változások nem csak a 67-es vonalat érintették szeptember 2-ával: a többi, elsősorban a nyugati területeket érintő változásokat külön írásunkban foglaltuk össze.
A tovább, dél felé vezető hosszabbításra tehát majd négy évtizedet kellett várni. Az új, 4,8 kilométer hosszú, öt állomást (Troststraße, Altes Landgut, Alaudagasse, Neulaa, Oberlaa) magában foglaló hosszabbítást 2012 óta építette a Wiener Linien – az összköltség mintegy 860 millió euró lett. Érdemes megjegyezni, hogy az állomások időtálló arculatot kaptak: a legtöbb elemben pontosan megegyeznek az 1970-es években épített létesítmények a legfrissebbekkel.
Az U1-es metrót legutóbb 2006-ban hosszabbították, akkor Kagrantól Leopoldauig épült ki a metróvonal, összhangban a városfejlesztési elképzelésekkel.

Távlati fotó az oberlaai végállomásról
(fotó: Thomas Hennerbichler / Wiener Linien)

A metróátadás fő központja az oberlaai végállomás volt: itt a régi villamoshurok területén rendezett ünnepségen többezer bécsi és nem bécsi polgár jelent meg, komoly tumultust okozva. Nehéz elképzelni, de a kép közepén látszódó fasortól balra a téren úgy hat-hét éve még egy csendes, szinte vidékies villamosvégállomás húzódott meg...
(fotó: Szundi Szabolcs)

Valószínűleg az oberlaai végállomás is a megnyitó napján látott utóljára ennyi embert – a fürdő önmagában nem vonz ennyi utast, nem véletlenül fordul vissza majd minden második metrószerelvény az Alaudagassétól
(fotó: Szundi Szabolcs)

Oberlaanál a környék autóbuszjárataira is át lehet szállni. A végállomás és általában a metróállomások környéke még erősen félkész állapotban van...

Szó szerint lehetett még érezni a kátrányszagot egy állomással arrébb, Neulaanál, amint a nyugati kijáraton jöttünk ki. A komor, szürke falak között megrekedt a nehéz, szurokkal terhelt levegő...

...olyannyira sietős volt az átadás, hogy a P+R parkolóban sem készültek el a burkolati jelek, sőt, a buszmegálló felé alighanem terjeszkedni fog a parkoló. Mindenesetre a munka sietős volt és a komor szürke falak itt is dominálnak
(fotó: Szundi Szabolcs)

A külső két állomás a felszínen van, a többi kéregvezetésben vagy mélyebben épült. Itt az Alaudagasse peronja látható Neulaa felé tekintve

A délelőtt felhagyott villamossínek ki tudja, meddig lesznek még meg, mindenesetre az Alaudagasse térsége lesz alighanem a környék legfontosabb csomópontja, a buszok itt végállomásoznak (egyelőre erősen táborozós jelleggel), itt a metró és itt van az üzletek nagy része is

Az első utasszállító szerelvény érkezett meg Oberlaa felől az Alaudagasséhoz nem sokkal háromnegyed tizenegy előtt

Az U1-es hosszabításakor épült állomások jellegzetessége, hogy igazodnak a vonal többi megállójához. Az Altes Landgut peronja pont olyan, mintha az 1970-es években használatba vett Taubstummengasse vagy Karlsplatz mélyvezetésű peronján lennék. Persze, számos nagyon apró részlet jelzi a modernitást azért a peronon
(fotó: Szundi Szabolcs)

Az állomások felszíni épületei is jellemzőek a bécsi metróra és főleg az U1-es vonalra: a lekerekített formák az 1970-es és 1980-as éveket idézik, de mégis egyedi és kortalan megjelenést biztosítanak a vonalnak. Itt épp az Altes Landgut felszíni épülete látható
(fotó: Thomas Hennerbichler / Wiener Linien)

A mélyállomások peronszinti fogadócsarnokai tágasak, sok utas felvételére alkalmasaik. Itt épp az Altes Landgutnál járunk

A Troststraße érdekessége lesz a déli oldalon a peronhoz képest ferdén épített peronszinti fogadócsarnok és a liftakna melletti fém tartókból készült műalkotás

A most átadott vonalszakaszon az állomások mellett Neulaaban tárolóvágányok is épültek, így az U1-es vonal forgalmát viszonylag egyenletesen lehet szabályozni. Tudni kell ugyanis, hogy Bécsben nincs minden metróvonalnak saját kocsiszínje: az U1-es, U2-es, U3-as és U4-es vonalak kiszolgálást a heiligenstadti Wasserleitungswiese és az erdbergi Erdberg kocsiszín végzi – további tárolóhelyek épültek az U1-es vonal északi végén, Leopoldauban, az U1-es mentén Kagranban; az U2-es vonalon a Seestadt végállomásnál; az U3-as vonalon Ottakringben; az U4-es vonalon pedig Hütteldorfban, ahol kisebb karbantartásokat is el lehet végezni. Ehhez a sorhoz csatlakozik most a neulaai létesítmény is és így nem kell a messzi Erdbergből vagy a Wasserleitungswieseről átvezényelni minden nap a szerelvényeket, hanem az első-utolsó vonatokat és a csúcsidei sűrítő szerelvényeket is viszonylag könnyen félre lehet állítani ezeken a helyszíneken, ahogy a napközbeni tartalékvonatok tárolása sem okoz gondot.
A bécsi tömegközlekedési hálózat nem csak a metróhosszabbítás kapcsán változott szeptember 2-ával: a város délnyugati részén a villamoshálózatot szervezte át a Wiener Linien – erről külön írásunkban számolunk be olvasóinknak.

Halász Péter, Magyarics Zoltán

Írásunk a Közlekedési Osztállyal közösen készült.