Berlin és Hamburg tavalyi szándéknyilatkozata után München, Köln, Düsseldorf, Stuttgart és Darmstadt is csatlakozna, hogy közösen mozdítsa előre a városok közösségi közlekedésének még környezetbarátabbá válását. Viszont a német gyártók közül az EvoBus (Mercedes-Benz, Setra) 2018 közepére ígéri a tisztán elektromos Citaro bemutatását, a Volkswagen pedig egyenesen 2019 végére látja megvalósíthatónak ugyanezt az MAN Lion's City alapjain, a Scania Citywide LF alapján pedig 3 jármű már fut Svédországban, másik 3 pedig 2019-ben követi majd, szigorúan tesztüzemben. Az európai piacon így csak a Solaris Urbino-család és a Volvo 7900-as érhető el legalább hibrid kiépítésben, ami igazából senkinek sem jó. Az ipari szereplők vásárlókat vesztenek, a városlakók pedig nem szabadulnak a hagyományos motorok káros anyagaitól.
A BVG két éve közlekedteti a leginkább fejre fordított trolibuszként értelmezhető Solarisokat, de sok velük a probléma. A címképen szereplő azonos elvi alapú csuklós Urbino az InnoTrans 2014 idejére látogatott Braunschweigből Berlinbe.
A Közlekedési Szolgáltatók Szövetsége (VDV) szerint jelenleg körülbelül 80 elektromos busz közlekedik Németországban, azok is inkább tesztüzemben. A tavaly forgalomba helyezett 78.350 új autóbusznak mindössze 0,6 százaléka volt legalább hibrid, ami a kínai 10 százalékkal összehasonlítva katasztrofális. Természetesen minden pénzbe kerül, így az augusztus eleji Dízelcsúcson az állam legalább annyit elért, hogy az alternatív hajtású járművek felárának már nem 40, hanem 80 százalékát igényelhetik vissza az üzemeltetők, ehhez 100 millió euróra emeli a kormányzat a keretösszeget. Hogy ez mire elég, ha egy csuklós busznál 600.000 € az elektromos hajtás felára, annak megtippelését a kedves olvasóra bízzuk. Némi szépségtapasz, hogy a troli- és gázbuszok továbbra is támogatást élveznek majd.
A Hamburg környékén szolgáltató VHH június közepe óta teszteli a tisztán elektromos Van Hool ExquiCityt. A jelenleg elérhető 150-200 kilométeres napi hatótáv gyakorlatilag fele egy dízeles verziónak. (fotó: VHH)
A legelkötelezettebb cégnek a hamburgi Hochbahn AG tűnik, akik egy teljes vonalat adnak ki a garázsokban álló mindenféle alternatív hajtással (üzemanyagcella, hibrid, elektromos) épült busszal és 2019-től évi 60 hasonlót vásárolnának, 2030 után pedig már csak kizárólag elektromosat. Az elektromos buszaik viszont legalább a végállomási töltőoszlopok terén egységesek, ami elősegíti a szabványosítást, ahogy ezt a személyautóknál már láthattuk. A többiek gyakorlatilag néhány darabos kísérleteket folytatnak mindenféle megoldásokkal, egyelőre jellemzően alacsony sikerességi mutatókkal, ami a megbízhatóságot és a hatótávot illeti.
A hamburgi 109-es vonalon csak alternatív meghajtású járművek közlekednek, ami ezzel Európa egyik legnagyobb valós környezetű próbapályája.
A legújabb hírek szerint a Dízelcsúcs újabb felvonására ősszel kerülhet sor, aminek tematikájáról és időpontjáról egyik oldal sem kívánt nyilatkozni.
Környezetvédelem Kelet-EurópábanA Solaris – mint a leginnovatívabb autóbuszgyártó – már 10 éve kísérletezik hibrid és elektromos hajtásokkal, ami meg is látszik az eladásain. A tavaly Bulgária több városába leszállított száznál is több Trollino is egyfajta elköteleződés a környezetvédelem irányában. Az Urbino alternatív meghajtású verziói elég elterjedtek és Lengyelország különböző méretű városain túl hamarosan Kolozsváron is találkozhatunk majd 30 darabbal.Miközben a Varsói Szerződés országaiban fontos szempont a környezetvédelem, itthon annak kell örülni, ha mindenféle érdekes feltételhalmazú beszerzésen sikerül egy év alatt országosan 316 új autóbuszt eladni. Dízeltől eltérő meghajtást pedig csak megvilágosodás hatására vásárolnak a közlekedési cégek. Persze néha jön egy újabb megvilágosodás és hirtelen eltűnnek az utakról a környezetbarátabb járművek, hogy időlegesen máshol tűnhessenek föl.Merre menjünk, ha Európába akarunk jutni? Lassan gyakorlatilag bármerre, csak a határon túl legyünk.(fotók: Adorján Péter)
Adorján Péter
