A bécsi villamosbarátok mindig érdeklődve figyelték és most belülről is megtekinthették a Währinger Gürtel melletti, hasonló nevű villamoskocsiszínt, amely a fő helyszíne volt a 32. Tramwaytagnak – az 1985 óta minden évben (hol ősz elején, hol nyár elején, hol késő tavasszal) megrendezett villamosünnepnek. A hagyományos programok mellett fontos tény volt, hogy az esemény két helyszínen is zajlott: a programsorozathoz csatlakozott az U6-os metró Michelbeuern kocsiszínje is.
A két telephely között, valamint a Währinger Gürtel és a Schottentor, a legendás többszintes végállomás, a „Jonas-Reindl” között nosztalgiavillamosok és a nyílt napot reklámozót ULF szállította az utasokat. A Währinger Gürtelen bemutatkoztak a Wiener Linien különböző szakterületei, az érdeklődő látogatók értékes információkat kaphattak a szakemberektől.
A városi közlekedés, ahogy az lenni szokott ilyenkor, a nap folyamán díjmentes volt a városon belül, ha az ember rendelkezett a megfelelő ünnepi (és ingyenes) menetjeggyel.
Május első hétvégéjén nem csak a Tramwaytag tartogatott érdekességeket: a délután folyamán a Ringen tüntetés miatt korlátozták a forgalmat. A Wiener Linien beavatkozásának köszönhetően a villamosforgalom a város nagy részén fenntartásra került, igaz, cserében érdekes kerülőútvonalakra kényszerültek: az 1-es villamos például a Radetzykplatz és a Matzleinsdorfer Platz között nem is érintette a saját megállóit, az O és a 18-as vonalára terelve közlekedtek. A 2-es rövidítve, a Dr.-Karl-Renner-Ringig jöttek el – a Parlament mögött pár éve megépített összekötővágányon. A D járat a Ring déli fele helyett észak felé, a Franz-Josef-Kai felé került. A VRT pedig a délután nem közlekedett már.
Az évek óta megszokott apróságok mellett újdonság volt a Wiener Lokalbahnen standján a LEGO-ból készült régi és új szerelvény, valamint egy Mercedes-Benz Citaro K is
A Stephansplatzon a gyakorlatban már jó ideje üzemel az e-papírral működő megállótábla – a „másodpéldányt” pedig a Tramwaytagon is tanulmányozhattuk
Pár évvel ezelőtt a közeli U6-os metróvonalon a mindennaposnak számítottak az E6-os motorkocsik és társaik, a c6-os pótkocsik. Ma már csak a múzeumi példányok vannak Bécsben, ezek egyike, a 4912-es E6-os motorkocsi várta a villamoskocsiszínben a látogatókat
Nem hiányozhatott persze a villamoskocsiszínből a régi Stadtbahnt idéző N60+n60+n60 szerelvény sem – igaz, a képen látható vonat a Stadtbahn helyett a Rodaun felé vezető 60-as villamosvonalon közlekedett
(fotó: Halász Péter)
(fotó: Halász Péter)
A Währinger Gürtel kocsiszínben a tapasztalt munkavállalók mellett az egyenpólóba öltöztetett fiatalok is segítettek bemutatni a közlekedési cég tevékenységét...
A Wiener Linien zavarelhárító egységeinek egyike is bemutatkozott a közönségnek: univerzálisan bevethető csapat vigyázza a tömegközlekedés rendjét a nap 24 órájában
(fotó: Halász Péter)
(fotó: Halász Péter)
A zavaros kocsi csomagtartójában katonás sorrendben van minden, amire szükség lehet. A Wiener Linien munkatársai a BKK-val ellentétben sokkal több mindenre jogosultak, nem kell minden esetben a műszak beavatkozását kérni
(fotó: Halász Péter)
(fotó: Halász Péter)
Az U6-os metró telephelyén a pályafenntartás járműveit is meg lehetett nézni: a harmadik sínről és a felsővezetékről is üzemeltethető mozdony talán nem véletlenül hasonlít az ÖBB 1063-as tolatómozdonyaira?
(fotó: Halász Péter)
(fotó: Halász Péter)
A kábeldobszállító kocsi tulajdonképpen egy forgóváz – semmi több, egyszerű és nagyszerű
(fotó: Halász Péter)
(fotó: Halász Péter)
A csarnokban az U6-os metró szerelvényeinek egy részét tartják karban – így az üresség nem véletlen, a vonatok dolgoztak ezen a napon is
(fotó: Halász Péter)
(fotó: Halász Péter)
A műhelyben kisebb javításokat el tudnak végezni – a nagyobb karbantartásokat a Wiener Linien központi műhelye végzi Simmeringben, ahova a metrókocsikat is beszállítják szükség esetén
(fotó: Halász Péter)
(fotó: Halász Péter)
A Währinger Gürtel kocsiszín és a Schottentor között nosztalgiavillamosok közlekedtek. Az M sorozatú motorkocsi két k6-os pótkocsit vontatva várja az indulást a „Jonas-Reindl” alsó szintjén
A másik szerelvény az L4-es (később L sorozatú) 548-as motorkocsiból és a 1852-es számú l3-as pótkocsiból állt. Itt épp a Schottentornál az alsó szintre vezető rámpán érkezik a kocsiszín felől a szerelvény
A menetrendet úgy alakították ki, hogy volt idő fotózni is az aluljáróban – ráadásul érdemes megfigyelni az ötletes marketinget: a villamos melletti plakát a Tramwaytagot reklámozza és szinte véletlennek tűnik, hogy mellőle indulnak a nosztalgiajáratok. Ám valójában ez nem is véletlen...
A harmadik szerelvény az A sorozatú, 1-es pályaszámú kocsi és egy k5-ös pótkocsi volt
Május első hétvégéjén nem csak a Tramwaytag tartogatott érdekességeket: a délután folyamán a Ringen tüntetés miatt korlátozták a forgalmat. A Wiener Linien beavatkozásának köszönhetően a villamosforgalom a város nagy részén fenntartásra került, igaz, cserében érdekes kerülőútvonalakra kényszerültek: az 1-es villamos például a Radetzykplatz és a Matzleinsdorfer Platz között nem is érintette a saját megállóit, az O és a 18-as vonalára terelve közlekedtek. A 2-es rövidítve, a Dr.-Karl-Renner-Ringig jöttek el – a Parlament mögött pár éve megépített összekötővágányon. A D járat a Ring déli fele helyett észak felé, a Franz-Josef-Kai felé került. A VRT pedig a délután nem közlekedett már.
Az 18-as vonalán közlekedő 711-es pályaszámú hosszú ULF megszokott itt, a Landstraßer Gürtelen...
...azonban a 750-es számú ULF, 1-esre „táblázva” már meglehetősen szokatlan látvány
(fotó:Halász Péter)
(fotó:Halász Péter)
A VRT vonalára beosztott E1-es szokatlan időpontban tart hazafelé, a favoriteni kocsiszínbe. Jobbra pár éve a Südbahnhof épülete állt, ma már a Quartier Belvedere nevet viselő megálló szomszédságában irodaházak nőttek ki a földből
(a másképpen nem jelzett képeket Adorján Péter készítette)
(a másképpen nem jelzett képeket Adorján Péter készítette)
A Wiener Linien kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű utasok mobilitására is, amit a körülbelül 90 %-ban teljesen akadálymentes vonalhálózat is bizonyít. A város hátrányos helyzetű lakóit segítő szövetségével együttműködve különböző időpontokban szerveznek Mobilitätstrainingeket (mobilitási gyakorlat), amivel a résztvevők életvitelét segítik a praktikus tippeken túl gyakorlati tanácsokkal is. Mint azt Michelbeuern kocsiszínben láthattuk is, a látássérült csoportnak szakmai kísérő mutatta meg a kiállított járműtípus minden részét. A vezetőfülke után az utastér részletes bemutatása következett, ahol például a tűzoltópalackot takaró fedelet is ők nyithatták ki. Meglepett minket, hogy milyen természetességgel léptek föl a 44 centiméteres(!) padlómagasságú járműre a peron nélküli vágányon. Az ilyen események más, főleg nyugati városokban is megszokott és látogatott események, amit általában tavasztól őszig akár havonta is megrendeznek. Olvastunk már olyan eseményről is, ahol kisiskolásoknak tartottak hasonló eseményt, amivel a szülői házból hozott hiányosságokat vagy rossz gyakorlatot kívánta kiküszöbölni a szolgáltató és az iskola.
A csarnok előtt a 2700-as pályaszámú T1-es motorkocsi várta a látogatókat.
(fotó: Halász Péter)
Adorján Péter, Halász Péter